A bronzkor dílerei
A kannabisz használata egyidős az emberiséggel – olvashattuk már annyiszor a kedvelt bevezető mondatot, amit rendszerint az a pontosítás követ, hogy legalábbis Kínában és Közép-Ázsiában. Egy júliusban napvilágot látott kutatás azonban nem kevesebbet állít, mint hogy ugyanebben az időben – nagyjából 11 ezer évvel ezelőtt – a mai Japán és Kelet-Európa területén is fogyasztották a kannabiszt.
Tengwen Long és Paver Tarasov, a Berlini Szabadegyetem kutató-kollégáival, összeállított egy adatbázist a régészeti irodalomból, hogy azonosítsa a prehistorikus kannabiszhasználat mintázatait. Munkájukból az rajzolódik ki, hogy a mai Oroszország és Ukrajna területén élt Jamna-kultúra jelentős szerepet játszott a kannabisz termesztésének és fogyasztásának elterjesztésében. A Jamna-kultúrát az egyik legjelentősebb bronzkori civilizációként tartják számon, mely a földművelés és a lótenyésztés mellett értett a fém megmunkálásához is, így civilizációjuk nagyban hozzájárult az európai kultúra kialakulásához. A kutatók szerint ez a nomád nép nemcsak az első kereket mutatta be Eurázsiának, de ő látta el a térséget kannabisszal is. A régészeti leletek alapján bizonyítottnak tekintik a kannabisz használatát és a fogyasztásra alkalmas fajták évezredekig tartó termesztését Eurázsia-szerte. A régészeti irodalomból kiolvasható, hogy ebben az időszakban Eurázsia különböző közösségei kezdték el használni a növényt részint pszichoaktív és gyógyító hatásai miatt, ételként, valamint a rostjából készített textil miatt. Long és Tarasov Eurázsia nyugati részérn talált bizonyítékot a kannabisz rendszeres használatára, miközben Kelet-Ázsiában csak 5000 évvel ezelőtt vált elterjedtté a növény, ami azt jelenti, hogy a Jamna-kultúra már évezredekkel korábban elkezdte használni a később Selyemútként elhíresült kereskedelmi útvonalat is. „Ez egy hipotézis, amire további bizonyítékokat kell találni” – nyilatkozta Long, hozzátéve, hogy a kannabiszt értéke alkalmassá tehette fizetőeszközként való használatára is.
