A kannabinoidok ősanyja
CBG – a holnap legizgalmasabb vegyülete
Helyenként már találkozhattunk a kannabigerol (CBG) nevével, ami jó eséllyel pályázik a 2020-as évek legkutatottabb kannabinoidjának címére. Bár a vegyületre irányuló humánkísérleteknek még teljességgel híján vagyunk, a boltokban már megjelentek a CBG olajok.
Közhelynek hangozhat tőlünk, de a kannabisznál izgalmasabb és gyógyászati szempontból ígéretesebb növényt keresve sem találni. Ha a százhúszat is meghaladó kannabinoidjainak csak a tizede hasonlóan értékes, mint a CBD és a THC, akkor sok varázslatos vegyülettel fogunk találkozni. Ezek egyike, a CBG már be is köszönt az ajtón és napról-napra ejti újabb ámulatba a tudományt.
Mi adja a CBG egyediségét?
Valójában a kannabigerol nem tartozik a közelmúltban felfedezett kannabinoidok közé. Már 1965-ben kimutatták a hasisban, majd tíz évvel később megállapították, hogy ez az elsődleges építőköve a kannabisz hatóanyagainak. Ez azt jelenti, hogy a CBG – pontosabban annak savformája, a CBGa – az előanyaga, azaz voltaképpen az ősanyja minden kannabinoidnak! Belőle alakul ki tehát többek között a THC és CBD is. E két fő hatóanyagról tudjuk, hogy egész eltérően hatnak az emlősök endokannabinoid-rendszerére. És itt jön a meglepetés: a CBG egy harmadik utat mutat! Míg a CBD a CB2 receptor perifériás feléhez kapcsolódik, addig a CBG az aktív részéhez. E közvetlen kapcsolódás következtében gyorsabb és hatékonyabb tud lenni a receptor által szabályozott hatások, például a gyulladás csökkentésében, miközben nem vált ki a THC-re jellemző tudatmódosító hatást.
Mit tudunk az egészségügyi hatásairól?
A CBG megnöveli a gamma-aminovajsav (GABA) szintjét az agyban. Ez a neurotranszmitter hozzájárul többek között az alvásminőséghez, csökkenti a szorongást és a fájdalmat, valamint segíti az izmok ellazulását. Ugyanezen mechanizmusmának köszönhetően ígéretesnek tűnik a vérnyomáscsökkentésben, valamint hozzájárul a bélgyulladás megelőzéséhez és lassítja tumornövekedést a vastagbélrákban. Enyhíti az ideggyulladást és egérkísérletekben idegvédő hatást mutatott a Huntington-kór esetén. És ha mindez nem lenne elég, 2020 januárjában nagy sajtóvisszhangot kapott az a CBG-vel végzett kutatás, ami a vegyület baktériumellenes hatásait vizsgálta. A kutatást vezető szakértők nem kevesebbet állítanak, minthogy a kannabigerol képes felvenni a harcot a kórházi fertőzésekből ismert MRSA baktériummal, amihez az ismert antibiotikumok már kevesek. Az eredményeket ráadásul nem csak petri-csészés kísérletekben, hanem egerek esetében is sikerült kimutatni. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a CBG főszerepet kaphat az antibiotikum-rezisztens baktériumoktól várt apokalipszis meggátlásában! Azonban ismételjük meg: az emberekkel végzett kutatások a CBG esetében még gyerekcipőben sem járnak, tehát hiba lenne előreszaladva csodaszernek kikiáltani.
A CBG lesz a következő CBD?
Kétség sem fér hozzá, hogy a kannabigerol fényes pályafutás előtt áll, ám hatékonyságát humánkísérletekkel is igazolni kell és fel kell térképezni a vegyület esetleges kockázatait is. Ha pedig minden adott, akkor elkezdődhetnek a CBG-tartalomra történő nemesítések. Jelenleg a legtöbb kannabiszfajtában 1%-ot sem ér a kannabigerol aránya, ami meglehetősen megdrágítja a CBG termékek előállítását. Egy bő évtizede azonban a CBD esetében is hasonló alapokról indultunk és ma már nem példátlan a 20%-os CBD tartalmú növény sem…
