A marihuána letartóztatások mellékhatásai
New York – A Michael Bloomberg vezette New York-i önkormányzat adatai szerint 2002 óta több mint 350 ezer embert tartóztattak le kis mennyiségű marihuána birtoklásáért. A hivatal állítja, hogy a rendőrség ezzel nagymértékben csökkentette a súlyos bűncselekmények számát, ugyanakkor az eljárás alá vont személyek számára nem okozott komoly következményeket a letartóztatás. A valódi helyzet persze ennél árnyaltabb – vette górcső alá az adatokat a New York Times.
Meglepő például, hogy az intézkedések közel 90 százaléka afroamerikai vagy latin származásúakat érint, holott a marihuána használat éppoly elterjedt a jómódú városnegyedekben élő fiatalok körében is.
Még szerencse, hogy Bloomberg polgármester köztudottan nem vetette meg fiatalabb korában a kannabiszfogyasztást (a Coed Magazin “10 legsikeresebb fűfej” című listáján is szerepel), és ezért némileg másképp is viszonyul a pórul járt fogyasztókhoz, mint a városi tanács tagjai, vagy a szövetségi kormányzat. Utóbbiaktól gyakran meg is kapja a bírálatot, hogy a marihuána miatti letartóztatások csekély százaléka végződik büntetőítélettel, a legtöbb esetben ugyanis a bíróság elutasítja, majd egy éven belül lezártnak nyilvánítja az ügyet. A letartóztatások száma azonban még így is kirívóan magas, ráadásul az eljárások költségei gyakran magasabbak, mint a kiszabott büntetés – arról nem beszélve, hogy a delikvenseket általában több mint egy napon keresztül fogva tartják és bűnügyi nyilvántartásba is veszik őket.
Az ügyvédek és jogászok szerint ez jelenti a legnagyobb problémát: ezek az emberek ugyanis rendszeresen elveszítik munkahelyeiket, mivel gyakran hiányoznak a munkából a bírói döntés végéig. “A munkáltatók nem szívesen alkalmaznak olyanokat, akik – akár kisebb, akár komolyabb – kábítószer-bűncselekmény vádlottjai – nyilatkozta a New York Timesnak Marlen Bodden, a Jogi Segítségnyújtó Társaság (Legal Aid Society) alkalmazott ügyvédje.
A neves napilap leközölte egy 26 éves brooklyni édesanya, Alika történetét, mert az Bodden szerint –aki egyben a nő jogi képviseletét is ellátta – remekül szemlélteti a marihuána letartóztatások járulékos kárait.
Alikát két rendőr állította meg egy februári szombat délutánon rutin ellenőrzés miatt, miközben hazafelé tartott.
„Miután odaadtam az irataimat, megkérdezte a rendőr, hogy van-e nálam bármi, úgy mint fegyver, vagy kés. Erre azt feleltem, hogy mindössze egy zacskó marihuána lapul a táskámban, mire a rendőr: hadd lássam! Ha nem mutattam volna meg, hívtak volna egy rendőrnőt, aki átkutathat. Ha ők találják meg, akkor biztosan egyből vittek volna a dutyiba, és garantáltan ott töltöm az éjszakát.” – mesélte Alika.
A marihuánát átadta a tisztnek, de még így is megbilincselték, bevitték és csak nyolc órával később engedték el. Az eljárás több mint egy hónapig tartott, március végén a bíró végül felmentette, azzal a feltétellel, hogy egy évig nem keveredhet semmilyen jogi slamasztikába.
Ily módon még bírságot sem kellett fizetnie, ám egy héttel később mégis megkapta az igazi, sokkal súlyosabb büntetést: munkahelyéről ugyanis kirúgták.
Tavaly átlagosan 10 percenként tartóztattak le valakit New Yorkban mindössze néhány csipet marihuána birtoklásáért. Összesen 50.383 esetben indult eljárás, idén valószínűleg tovább nő ez a szám. Mindez pedig különösen értelmetlen, ha figyelembe vesszük, hogy a procedúra költséges, ráadásul az érintettek elveszíthetik állásukat – ami végső soron megint csak hátrányos gazdaságilag – mind az egyénnek, mind pedig a társadalomnak.
A Jogi Segítségnyújtó Társaság vezető ügyvédje, Steven Banks szerint ezek az ügyek feleslegesen túlterhelik a bíróságokat is.
