A spanyoloknak elég a 7% THC
A kannabisztilalmat bírálók előszeretettel hivatkoznak a holland modellre, ahol minden felnőtt szabadon beülhet egy coffeshopba, pöfékelni a kedvenc fajtájából. Aki azonban követi a híreket, az találkozhatott a holland kormány új tervezetével, amely kitiltaná a 15% THC tartalom fölötti fajtákat a kávézók kínálatából és a keménydrogok csoportjába sorolnák át őket.
Bár a lépést nem tartjuk megfelelőnek, mégis rávilágít a holland szabályozás egy fontos problémájára. Mégpedig arra, hogy amennyiben a piac szabályoz – legyen akár fehér, szürke vagy fekete – a cél mindig, mindenekelőtt kielégíteni a fogyasztó várakozását. Márpedig a hollandiai drogturisták elsősorban hatást várnak, és ezt akkor is megkapják, ha később talán ők maguk is úgy érzik, hogy az kissé erősre sikeredett. Így már érthető, hogy amint felmerült e fajták tilalma, a coffeeshopok tulajdonosai azonnal kapálózni kezdtek, hiszen ezek a bivalyerős gandzsák adják a készletük 80%-át. A történelemből persze tudjuk, hogy minden jelentős kereslettel rendelkező termék tilalma feketepiaci forgalmat hoz létre, vagyis minden valószínűség szerint a potens fajták nem fognak eltűnni, hanem a dílerek kezében landolnak, az ő legnagyobb örömükre. Ha a kokain mellett izmos skunkok is megjelennek a rosszfiúk mellényzsebében, akkor a kormány tényleg eléri azt, hogy a fű valódi keménydrogok közé kerüljön.
Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy miként alakítja ki szükségszerűen a legális és az illegális piac is az egyre ütősebb fajták megjelenését. Az újabb és újabb fajtákat létrehozó fajtanemesítő cégek és a kávézók tulajdonosai, de az egyszerű dílerek is alacsonyabb árral, vagy magasabb THC tartalommal igyekeznek versenyelőnyt szerezni a konkurensekkel szemben. És hogy hol van ebben a fogyasztók valódi érdeke? Hát természetesen sehol. Nekik itt nem osztanak lapot. A piac már csak ilyen, éppen ezért szükséges szabályozni az őket képviselő szerveknek, végső soron az államnak. Maguktól ugyanis nem változnak meg úgy a fogyasztói igények, hogy már csak a 15-20% THC tartalmú gandzsák elégítik ki a szmókereket.
Ennek igazolására egy üdítő példával szolgálnánk a mediterrán vidékről. A 18. Rototom Sunsplash fesztiválon – melyről munkatársunk beszámolóját a CK októberi számában olvashatjátok – jelen volt Spanyolország elsőszámú ártalomcsökkentő szervezete is, az Energy Control, akik a szórakozók által nekik átadott kannabisz mintákat a helyszínen bevizsgálták, és informálták őket bugájuk THC és CBD tartalmáról. Tudni kell, hogy a spanyol szabályozás szerint a kender nagyjából olyan terméknek minősül, mint nálunk a pálinka, tehát saját felhasználásra bárki termeszthet, és a szüret utáni bevizsgálás is engedélyezett, sőt javasolt! Épp csak kereskedelmi forgalomba nem hozható. És lássatok csodát, a piaci hatásokat ezzel a szabályozással kiiktató Spanyolországban, a bevizsgált minták átlagosan 7,36% THC-t tartalmaztak. (A legerősebb minta 20,15%, a leggyengébb pedig 1,44%-os volt.) A hasis esetében az átlag THC érték 9,18%-ra jött ki. Ezek szerint, ha a kendert nem a profitorientált akár legális piac, hanem a fogyasztók józan esze szabályozza, akkor nem a hollandoknál elterjedt 20%-os, szuperpotens bugák, hanem a koncertek kísérőjének is kiválóan alkalmas 7-8%-os fajták a leggyakoribbak!
Mindehhez persze az kell, hogy a fogyasztóknak lehetőségük legyen otthon megtermeszteni azt az egy-két növényt, majd bevizsgáltatni, hogy tisztában legyenek vele, mekkora hatóanyag tartalommal bír. (Mivel a virágzás során a növényben lévő CBD kannabionid alakul át THC-vá, nemcsak a fajta genetikája, hanem a szüret időpontja is befolyásolhatja az egyes hatóanyagok mennyiségét és azok arányát.) És aki a növényét hónapokon keresztül felelősséggel gondozza, annak minden bizonnyal fogyasztása is felelősebb lesz, mint az egyszeri drogturistáé, aki minden hozzáértés és tapasztalat nélkül, néhány szétcsapott nap reményében látogat el Hollandiába. Slusszpoén, hogy az Energy Control aktivistái egy kis táblázattal is kedveskedtek a fesztivál látogatóinak, amelyben leírták, hogy a jellemzően előforduló THC és CBD arányok mellett milyen hatásokkal, esetleg kockázatokkal számolhat a fogyasztó. A magyar viszonyok mellett akár szimpatikus is lehetne a holland szabadpiaci modell, de mi inkább a spanyol szisztémát favorizáljuk.
