A tévében mondták…

Azzal az uralkodó nézettel – mely tömören összefoglalva annyit állít, hogy a fű káros, ezért a fogyasztását tiltani kell – sok esetben még mindig megelégszik a média, de egyre gyakrabban találkozhatunk a jelenséget komplexebb módon közelítő és tálaló híradásokkal. Gyarapodásuk legfőbb akadálya, hogy a többség számára ezek egyáltalán nem hírértékűek.
Általában elmondható, hogy a lenyűgözően újszerű eredményekről beszá­moló, vagy az egyenesen morális pánikot keltő hírek számítanak igazi médiacsemegének, így egy higgadt érvelés a marihuánahasználat szabályozása, gyógyászati hasznossága, esetleg épp az ártalomcsökkentés szükségessége mellett jellemzően semmilyen fórumra vagy visszhangra nem talál a magyar médiában.

Nemzetközi színtéren az utóbbi évek nagy vihart kavaró, „sokkoló tudományos eredményekkel” szolgáló médiahíreiből kiemelkedik az egyik vezető brit liberális lap, az Independent tavaly márciusban megjelent írása, melyben a szerkesztők bocsánatot kértek az olvasóktól, amiért a 90-es években a marihuá­na dekriminalizációjáért kampányoltak. Az indok: az újabb kutatások beláttatták velük, hogy a ma forgalomban lévő füvek THC-tartalma akár 25-szöröse lehet a pár évtizeddel korábban elérhetőknek, és az ilyen szupererős kannabiszfajták fogyasztása a tinédzserek mentális megbetegedéséhez, így a szkizofrénia kifejlődéséhez vezethet.

A hazai mainstream média hamar keblére ölelte a hírt, és a dekriminalizáció híveinek észhez térését látta benne, de mellettük ideológiailag olyan eltérő portálok közölték le kritikátlanul a cikket, mint például a Hírszerző és a Kuruc.info. Pettkó András (MDF) képviselő 2007. május 15-i napirendi felszólalásában részletesen beszámolt a bocsánatkérésben feltüntetett adatokról, és a liberális pártnak szegezte a kérdést, hogy vajon ők mikor követik az Independent példáját, majd átnyújtotta a cikk fénymásolatait a képviselőknek.

Az Independent-botrány néven tálalt híresztelések kapcsán az Index az elsők között volt, aki a Drogriporter szakmai elemzésére támaszkodva a hivatkozott adatok mögé nézett, és erőteljes kritikával illette az Independent bocsánatkérő írását. Ugyanezt négy hónappal később maga az Independent is megtette, amikor bocsánatkérő írását visszavonva közölte, „egyszerűen nem igaz”, hogy a kannabisz napjainkban 20-30-szor erősebb lenne, és szakértői vélemények alapján belátta, hogy a „bizonyítékok szerint a kannabisz használata még a legrosszabb esetben is 1%-kal növelheti a szkizofrénia kialakulásának kockázatát”. Ez a duplacsavar azonban már jóval kevésbé mozgatta meg a magyar médiát, és néhány portál kósza híradásán kívül nem is jutott el a közéletbe, az ellenzők tábora továbbra is előszeretettel hivatkozik a már szerkesztői által is felülbírált írásra.

Mindezek fényében nem túl meglepő, hogy a magyar sajtóban megjelenő, kannabisszal kapcsolatos cikkek leggyakrabban riogató hangvételűek, és paranoiával, szkizofréniával, tüdőrákkal és egyéb nemkívánatos szövődményekkel próbálják elrettenteni a fiatalokat a fogyasztástól. A legnagyobb probléma a tárgyi tévedések sokasága (pl. THC helyett DHC), a tudományosan meghaladott elméletek és modellek alkalmazása (pl. kapudrogelmélet) és a lehetséges hosszú távú hatások eltúlzása mellett az, hogy az elrettentő kampányt gyakran a legális drogok kedvezőbb színben való feltüntetésével próbálják ütősebbé tenni, ami egy fatális „prevenciós stratégia”. A jól ismert agyrém, mely szerint az alkohollal megtanultunk együtt élni, és a marihuánával szemben az alkoholt lehetséges mértékkel fogyasztani már nem csupán a drogellenesség indulatos szószólóinak véleményében jelenik meg, hanem mondvacsinált drogprevenciós alapítványok kiadványaiban is. Ezek az alapítványok nyilatkozataikkal és rendszeresen megrendezett zenei és sporteseményeiken keresztül gyakran szerepelnek a sajtóban, ezért a média elemzése során fontos helyretenni az ő tévedéseiket is.

A drogsajtó monitorozásának végső célja az lenne, hogy a szakmailag hiteles információkat tartalmazó írások és tudósítások kerüljenek túlsúlyba, elősegítve ezzel a többség differenciáltabb, indulatoktól és előítéletektől mentes gondolkodását ebben a kérdésben.