A tudás palántája

A kannabisz kettős hatása az agy öregedésére

Amíg a fiatal agy rosszabbul teljesít tőle, addig az idősebb agyat valóságosan megfiatalítja a kannabisz – állapította meg a Bonni Egyetem Alzheimer-kórt vizsgáló kutatócsoportja. Az egereken végzett vizsgálatok eredményeiről Bilkei-Gorzó András biológus, a kutatócsoport tagja számolt be a Cannabicum konferencián.

Ha megkérdeznénk, hogy mi az, amire az ember minden korban vágyott, akkor valószínűleg a halhatatlanság vagy az élet meghosszabbítása az első válaszok között lenne. Nem csoda, hogy a tudomány időtlen idők óta törekszik az öregedés folyamatának lelassítására és visszafordítására, de ez idáig viszonylag kevés eredményt tud felmutatni a modern ember számára. Ezért is talált jelentős visszhangra az a 2017-ben publikált kutatás, amely a kannabisz hatóanyagaiban találta meg az agy öregedésének egy lehetséges ellenszerét. Bilkei-Gorzó András előadásában részletekbe menően ismertette felfedezésük jelentőségét és jelenlegi tudásunk határait.

Idősebbek is elkezdhetik

Az agy öregedésének folyamata és a kognitív funkciók romlása hasonló minta alapján történik minden emberi agyban. Az agy makromolekulái idővel károsodást szenvednek, az őssejtek osztódása lassul és ritkul. Eközben a mikrogliasejtek aktiválódása gyulladást alakít ki az agyban, amit követően kognitív zavarok jelennek meg, és elindul a demencia folyamata. Ez genetikailag kódolt lehet, de megfelelő életmóddal kontrollálható és késleltethető. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a bennünk megtalálható belső, úgynevezett endokannabinoid rendszer befolyásolja a makromolekulák felhalmozódását, és segíti az őssejtek osztódását, ezzel késleltetve az öregedést. A belső kannabinoid rendszerünk pubertáskorban a legaktívabb, utána működése csökkenni kezd. Azt is kimutatták, hogy stresszhelyzetben kannabinoid szabadul fel az agyunkban, ami segít a nyugalmunk visszanyerésében. Az endokannabinoid rendszerben két fő receptortípus található: az úgynevezett CB1 és CB2 receptor. Ezekhez kapcsolódik és aktiválja működésüket többek között a kannabisz legismertebb hatóanyaga, a THC. Kutatók kimutatták, hogy a CB1 kiütése fiatal egerekben korai emlékezetzavart eredményez. A receptor deaktiválását követően nem ismerték meg az ismerős egeret, hallásuk és tanulási képességük is romlott, vagyis idősebb társaikhoz hasonlóan kezdtek viselkedni. Innentől adta magát az ellentétes kísérlet: a CB1 receptor aktivitásának növelése THC adagolásával. A kísérlet során elsősorban a tanulási képességek változására voltak kíváncsiak. Mint kiderült, a THC olyannyira jótékonyan hatott az idősebb állatok tanulási képességeire, hogy gyakorlatilag a fiatalokkal kerültek egy szintre: növekedett az idegsejtjeik kapcsolatainak száma, javult a társak felismerése és a tájékozódó képesség. A legbiztosabb eredmény a gének kifejeződésében, szakszóval a génexpresszióban volt tetten érhető: 12 ezer gén expressziójának vizsgálata megerősítette a megfigyelést, miszerint a THC az idős agyakat megfiatalította, a fiatal agyakat pedig idősebbé tette. Spanyol kutatók megvizsgálták a két fő kannabiszhatóanyag, a THC és a CBD együttes adagolását is olyan egereken, akik genetikailag hajlamosak voltak az Alzheimer-kórra, és hasonló eredményekre jutottak, mint a csak THC-val kezelt egerek esetében. A kannabinoidkoktél fiatalkorban rontott a tanulóképességen, középkorban kiegyenlítődtek a különbségek, az idős egerek tanulási képessége pedig javult.

Nem mindenki csodaszere

De mi lehet annak a magyarázata, hogy ami az idősek számára életelixírt jelent, az a fiatalokból koravén felnőtteket csinál? A kulcs az endokannabinoid rendszer működésében keresendő. Említettük, hogy e rendszer kamaszkorban éri el aktivitásának csúcsát, ezt követően jelentősen visszaesik. A szakértők magyarázata szerint az idős agyban THC hatására az endokannabinoid rendszer működése helyreáll, és ismét hasonlóan működik, mint fiatalkorukban, míg kamaszoknál az eleve jól működő rendszer túlvezérlődik, és patológiás állapotba kerül – ez vezet a rosszabb teljesítményhez. Az egerek és az emberek agyi öregedési folyamatai hasonlóak, így Bilkei-Gorzó szerint jó okunk van feltételezni, hogy az idősebb emberek tanulási képességeire is jótékonyan hathat a kannabisz, ahogyan azt is, hogy a fiatalok esetében bezavarhat a kognitív funkciók kifejlődésébe. De mi a helyzet, ha már – jelenlegi ismereteink szerint – visszafordíthatatlan károk következtek be az agyban, ahogyan például a kialakult Alzheimer-kórnál? Ebben az esetben az egereknél már nem látszott javulás a THC-től, és a gyulladás sem csökkent. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a sejtpusztulást és gyulladást követő elbutuláskor már túl késő a kannabiszhasználat. A megelőzésben a leghatékonyabbnak jelenleg a THC és CBD együttes használata tűnik az egereknél, ekkor ugyanis az Alzheimer-kór kialakulása később következik be, mint védelem nélkül, vagy akár tiszta THC használata mellett. További kutatásokra van szükség, hogy a hatást az embereknél is igazolni lehessen, és indokolt lenne további kannabinoidokra is kiterjeszteni a vizsgálatokat.

Megosztom...