„Álmomban sem számítottam ekkora sikerre”

Korrupciós botránytól a gyógyászati engedélyezésig Macedóniában

Kelet-Európai mércével szokatlanul nagy sikereket ért a gyógyászati kannabiszért folytatott kampány Macedóniában. A recepthez szükség volt a kannabiszolajjal gyógyítás földalatti terjedésére, de a kormányt fenyegető korrupciós botrányra is. A részleteket a legismertebb macedón kannabisz aktivista, Filip Dostovski mesélte el nekünk.

A mindössze 2 millió lakosú Macedónia fűfogyasztási szokásait alapvetően meghatározza, hogy az országot délen határoló Albánia Európa talán legnagyobb illegális kannabisz-termelője. Ezért a lakosság sokáig az olcsó, gyenge minőségű albán füvet választotta és nem termesztett vagy kampányolt az engedélyezésért. Filip története is ennek megfelelően indult. Tizenkét éves korában próbálta ki először a kannabiszt és tizenhat éves kora óta használja rendszeresen. Tizenöt éves korában Hodgkin-limfómával diagnosztizálták, ami a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedése. Mindez 1995-ben történt, amikor még viszonylag kevés ismerete volt az orvosoknak a kannabisz jótékony hatásairól, főleg Kelet-Európában. Filip kemoterápiát és gyógyszeres kezelést kapott Szlovéniában, aminek hatására a limfóma elmúlt, de olyan mellékhatásokkal kellett megküzdenie, mint az álmatlanság és az állandó szorongás. „A kórházban egy szlovén lány megkínált egy jointtal, miután a tüneteimről meséltem neki. Néhány slukk után azonnal megismerhettem a jótékony hatásokat. A rekreációs használat kellemes időtöltés, de súlyos egészségügyi állapotban, például erős fájdalomtól szenvedve igazi megkönnyebbülést nyújt a kannabisz” – emlékezett vissza Filip az első gyógyászati használatára.

Az olaj berobbant a köztudatba

Filip a Szlovéniában töltött idő során sem édesanyja, se az orvosok előtt nem titkolta a kannabiszhasználatát és megértette velük, hogy a növény sokat segített az állapotán. A gyógyulást követően is alkalmi fogyasztó maradt és gerillakertészkedésbe kezdett. Ekkor a motiváció még nem a megelőzés volt, hiszen nem is hallott még a kannabisz rákellenes hatásairól. Csak évekkel később találkozott Rick Simpson történetével és a kannabiszolaj (RSO) elkészítési módjával, de eleinte szkeptikusan állt hozzá. Kíváncsiságból készített egy adagot rossz minőségű fűből, amit cigarettára kenve szívott el, majd annyiban hagyta a dolgot. Két évvel később, 2010-ben Filip limfómája kiújult és mintát kellett venni a nyirokcsomóiból. „Az első gondolatom az olaj volt, úgyhogy készítettem egy újabb adagot, amit már nem elszívva, hanem a Rick Simpson féle protokoll szerint fogyasztottam. Két hónappal később a vizsgálaton egészséges nyirokcsomók látszottak.” Kezelőorvosa ugyanaz volt, aki tizenöt évvel korábban meggyógyította és időközben a család barátjává vált. Filip ezúttal nemcsak beszámolt az élményeiről orvosának, de egy fecskendőnyi olajat is adott neki. Először az orvos aneszteziológus felesége kezdett el érdeklődni a kannabisz iránt, úgyhogy megtartotta és egy betegénél fel is használta az olajat. Két évvel később Filip egy leukémiás édesanyának készített olajat, akinek hamarosan javulni kezdett az állapota. A hölgy nyilvánosan beszélt az RSO-val történt gyógyulásáról, amivel elkezdődött a gyógyászati kannabisz ismertté válása Macedóniában.

Kuruzslás vagy orvostudomány?

A gyarapodó megkeresések hatására Filip elkezdte komolyan venni az ügyet és barátaival megalapította a Zelena Alternativa (Zöld Alternatíva) szervezetet. „Macedóniában 1kg albán füvet megkapsz 200 euróért, ami elegendő 100-120 milliliter RSO előállításához. És 200 euró nem összeg; a pénzt összedobják az aktivisták, és 3-5 millilitereket adunk a betegeknek. Amint pozitív leleteket kapnak, arra buzdítjuk őket, hogy csináljanak ők is RSO-olajat, amit más betegeknek is adhatunk. Ez védelmet is nyújt, mert pénz bevonása nélkül terjesztünk és pár év alatt mindenkit megtanítunk RSO-t készíteni. A receptek és az előállítási módszer a videócsatornánkon elérhető, úgyhogy bárki megtanulhatja.” A szervezet eleinte orvosok bevonása nélkül nyújtott segítséget a rászorulóknak, ami sokszor problémákhoz vezetett. „Míg sokan nagyon jó eredményeket értek el, addig mások a mellékhatások miatt hibáztattak. Kapcsolatba léptem Rick Simpsonnal, aki olyan szakértőkkel kötött össze, mint az izraeli Lumír Hanuš, a kanadai Paul Hornby és az egyesült államokbeli Robert Melamede. Sokat köszönhetek nekik a páciensek kérdéseinek megválaszolásában.” A tudást pedig orvosokkal is megosztották. Egy 2014-es szlovéniai gyógyászati kannabisz szemináriumon Filip személyesen találkozott Rick Simpsonnal és más szakértőkkel. Még ugyanabban az évben megrendezte az első szemináriumot Szkopjéban, amit mostanáig hat további alkalom követett. A kedvező visszhangokat a szervezet azzal magyarázza, hogy a 2014-es megalapításukkor már 2-3 éve készítettek olajat és szájról-szájra terjedt a kannabisz gyógyhatásának híre. Becslések szerint 2015-ben már a felnőtt lakosság nagyjából 70%-a támogatta az ügyet.

Kedvező politikai hátszél, felemás eredmények

Az ügy hamarosan a kormánypárti politikusok figyelmét is felkeltette, kiváltképpen azért, mert az akkori miniszterelnök, Nikola Gruevski épp egy korrupciós botrány közepén állt. Ügyei nyilvánosságra kerülésekor, hirtelen, teljes mellszélességgel támogatni kezdte a kannabisz gyógyászati engedélyezését és igyekezett minél hamarabb törvénybe foglalni az alkalmazhatóságot, hogy a 2016-os választáson megőrizze a hatalmát. Amikor Gruevski Filip szervezetéhez fordult, ők három követelést fogalmaztak meg: 1) engedély ellenében lehessen termeszteni kannabiszt, 2) a gyógyászati termékekben ne legyen THC határérték és 3) engedélyezzék a szakembereknek a kannabisszal végzett kutatásokat. „Álmodni se mertem volna arról, hogy ezeket mind elfogadják és törvénybe foglalják!” Bár Nikola Gruevski minden igyekezete ellenére is elveszítette a választásokat és tavaly óta a börtönbüntetése elől menekül, az új kormány is támogatta az ügyet és elfogadta a törvényt. A szemináriumok pedig sokat segítettek abban, hogy a macedón orvosok is megismerjék és elfogadják a kannabisz gyógyászati alkalmazását. Filip szerint azonban további módosításokra lesz szükség, hiszen a törvény csak négy betegségcsoportot határoz meg: onkológiai betegségek, epilepszia, HIV és szklerózis multiplex. „Semmilyen kutatás nem előzte meg a lista meghatározását. A kormány egyszerűen kiválasztotta azokat a betegségeket, amikre a legtöbb Google találat szerepelt.” A másik probléma, hogy az a tíz vállalat, amelyik engedélyt kapott a kannabisz előállítására, anyagi okok miatt kizárólag exportra termeszt. Ennek eredményeként jelenleg nincs helyi készítmény a macedón gyógyszertárakban, így a betegek csak külföldi kannabiszt tudnak vásárolni meglehetősen drágán. Az import gyógyászati kannabisz magas ára miatt sok beteg inkább az utcán szerzi be a gyógyszerét. Filip azonban azt is elmondta, hogy „hiába propagálja a kormány a kannabisz egészségügyi előnyeit, ha a privát cégek termékei nem jutnak el a gyógyszertárakba. A 600 mg THC-t tartalmazó olaj jelenleg 150 euróba kerül receptre felírva, miközben ugyanezt az utcán 20 euróért megkapod. Végeredményben a kormány a feketepiacot erősítette meg. Szerencsére ezzel ők is tisztában vannak, úgyhogy újabb törvénymódosítások várhatók a jövőben.”