Amerikai fordulatok

Vége az üldöztetésnek, elindult a drogháborút lezáró folyamat

A legalizációs gépezet magas fordulatszámát jelzi, hogy kéthavonta számos olyan eseményről tudunk beszámolni, amelyek alapvetően befolyásolják a dolgok kimenetelét. A mostani a kedvező hírek időszaka, hiszen fokozatosan hárulnak el az akadályok a legális kenderpiac megteremtése elől.

Cikksorozatunk előző epizódjában még azon feszültünk, hogy a szövetségi állam továbbra sem hajlandó állást foglalni a legalizáló államok ügyében, és nem ad útmutatást a kenderpiac szövetségi szinten is elfogadható kialakítására, ráadásul továbbra is üldözi a fogyasztókat. Az év második felére azonban egyre több választ kapunk a nyitott kérdésekre, melyek kedvező képet festenek a rövidesen a gyakorlatban is megvalósuló coloradói és washingtoni kannabiszkereskedelemről.

Szabad a gazda

A headline kétségkívül az, hogy Eric Holder, az USA igazságügyi minisztere augusztus 29-én végre megtette a várva várt bejelentést, miszerint a szövetségi állam nem fogja akadályozni Colorado és Washington legalizációját, vagyis a nép akaratának megfelelően a felnőtt lakosok törvényesen juthatnak majd kannabiszhoz, akár szórakozás, kikapcsolódás céljára is. (Ezekben az államokban a gyógyászati célú termesztést, fogyasztást és forgalmazást már közel 10 éve engedélyezték! – A Szerk.) Ezek után már biztos, hogy a két állam történelmet írt, és az igazságügyi minisztérium közreműködésével visszafordíthatatlanul elindult a drogellenes háború felszámolásának folyamata. Az amerikai igazságügyi miniszter „bizalmat, de felügyeletet” ígért a két államnak. Ez körülbelül annyit tesz, hogy közreműködnek a coloradói és washingtoni legalizációban, ha az kellő szabályozás mellett valósul meg, nem hat károsan a közbiztonságra, a közegészségügyre, és nem vezet tömeges törvénysértésekhez. Bár mindkét állam szigorú szabályozás mellett tervezi megvalósítani a legális kenderpiac modelljét, a minisztérium ezeket nyolc további előírással toldotta meg. Betartásukhoz azonban semmilyen módosításra nem lesz szükség, hiszen mindegyik illeszkedik a már korábban bemutatott tagállami elképzelésekhez. Az előírások értelmében továbbra is fenntartják a beavatkozás lehetőségét, ha az alábbi szempontok bármelyike nem teljesül:

– tilos a marihuána értékesítése fiatalkorúak számára,

– a kannabisz értékesítéséből nem profitálhatnak bűnszervezetek,

– nem engedélyezett a marihuánát olyan államba szállítani, ahol tiltólistán van,

– nem szabad engedni, hogy a kannabisz legalizálásának leple alatt egyéb, illegális szerek is forgalomba kerüljenek,

– a kannabisz termesztése és forgalmazása során tilos fegyverek és erőszak alkalmazása,

– törekedni kell a bódult állapotban történő vezetés és az egyéb közegészségügyi ártalmak visszaszorítására,

– meg kell akadályozni a marihuána közterületen való termesztését és az ezzel járó környezeti károkat,

– a szövetségi területen történő marihuánabirtoklás és -fogyasztás továbbra is tiltott marad.

E kitételek nagy része az eredeti legalizációs tervezetekben is szerepel, és épp annak a szabályozott kenderpiacnak a szellemiségét tükrözi, mely a tilalom rendszerében sosem tudott megvalósulni.

Szellem a palackból

Ahogyan az várható volt, a bejelentés komoly visszhangokat generált, és kisvártatva újabb pálfordulásoknak lehetett szemtanúja a nagyérdemű. A legváratlanabb coming out ezek közül John McCain arizonai szenátor nevéhez fűződik, aki szeptember elején a következőt találta mondani: „Lehet, hogy legalizálni kellene. Határozottan ebbe az irányba haladunk, már ami a marihuánát illeti, és én tiszteletben tartom a nép akaratát.” Ez McCain szájából persze csak annyira hiteles, mintha a pápa a melegházasság támogatását fontolgatná. McCain drogellenes igyekezete ugyanis a 2008-as kampány idején még a republikánusok között is párját ritkította. Obama egykori kihívója korábban törvényjavaslatot dolgozott ki a drogfüggők számára biztosított kezelések állami támogatásának betiltására. A marihuánának pedig nemhogy a legális szabályozásán nem töprengett, de még a gyógyászati alkalmazásnak is hangos ellenzője volt, amit az igen korszerű kapudrogelmélettel igyekezett alátámasztani. 2012-ben ugyan kiderült, hogy lánya a legalizáció támogatói közé tartozik, és nem veti meg a szóban forgó „kapudrogot”, az mégis elég valószínűtlen, hogy egy McCain-stílusú politikus emiatt hirtelen tisztelni kezdené a népakaratot. Patrick Leahy, Vermont demokrata szenátora némiképp sarkosabban fogalmazott egy szeptemberi meghallgatáson, amit a marihuána szabályozása kapcsán rendeztek. A már 70 fölött járó Leahy a következőket mondta: „A marihuána személyes fogyasztásának teljes tilalma szárnyalást idézett elő nemzetünk börtönpopulációjában, és aránytalanul érintette a színes bőrű lakosságot. Okosabb megközelítést kell alkalmaznunk a marihuánapolitikában.” Bármilyen szépen is hangzik, pár hónappal korábban bevállalósabb lett volna!

Ha kíváncsi vagy, hogy mitől változott meg a CNN tudósítójaként és a Time magazin orvosi rovatvezetőjeként híressé vált dr. Sanjay Gupta véleménye a kannabisz gyógyászati alkalmazásáról, akkor olvasd el a teljes cikket a CK Magazin 2013/5 októberi számában. A tudósító-orvos által készült “Weed” című dokumentumfilmet pedig lásd alább.