Cannada*

*Kanada szlengben javasolt neve a legalizáció után

Bekövetkezett az első, teljes országra kiterjedő legalizáció egy fejlett országban. Ahogyan máshol, a kezdés Kanadában sem volt zökkenőmentes, kiváltképp a gyógyászati kannabisz páciensek számára, hosszú távon azonban a legmeggyőzőbb modellt nyújthatja az egész világnak.

Sokan az első igazi országos kannabiszlegalizációként értékelik a kanadai törvény életbe lépését, és nem véletlenül. Bár Uruguay öt évvel megelőzte Kanadát, a legális fűpiacuk mára is csak a fogyasztók egy kis hányadát sikerült meggyőznie. Ez többek között az alacsony minőségű állami marihuánának és a fogyasztók regisztrációs kötelességének köszönhető. Igen, Uruguayban nem sétálhatsz csak úgy be a gyógyszertárba, hogy vegyél pár gramm füvet, hanem regisztrálnod kell magad a marihuánaszívók nemzeti listáján, amihez érthető módon sokaknak nem fűlik a foguk. A dél-amerikai megközelítés hibáit figyelembe véve a kanadai modellt úgy alakították ki, hogy a fogyasztók minél nagyobb arányban térjenek át a legális beszerzésre, és ne érezzék magukat megkülönböztetettnek azért, mert épp nem a sört, hanem a kannabiszt kedvelik. Bőven olvashattunk a hírekben a szabályozás szórakoztató elemeiről – például hogy a kanadai rendőrök ezután bátran spanglizhatnak a szabadidejükben, ha fitten érkeznek a munkába –, és kevésbé szórakoztató részeiről, úgy, mint a közösségi média monitorozásáról, amiben a kormány a lakosság füvezéssel kapcsolatos attitűdjeit elemzi. Minket azonban jobban érdekel a legalizáció hatása a gyógyászati kannabisz elérhetőségére, így fókuszunkat erre a területre irányítjuk.

30g – 19+

Mindenekelőtt azért szánjunk egypár szót arra, hogy miként is néz ki ez a szabályozás a gyakorlatban. Az alkoholhoz hasonlóan kannabiszt csak 19 éven felüliek vásárolhatnak Kanadában, az ennél fiatalabbak még felnőtt kíséretében sem léphetnek be a boltokba. A boltok jelenleg kannabiszvirágzatot, -olajakat, -magokat és a fogyasztáshoz szükséges eszközöket kínálhatnak. A felnőttek maximum 30 gramm kannabiszt tarthatnak maguknál közterületen, és legfeljebb négy növényt nevelhetnek otthonukban, más lakók által nem látható módon. A fogyasztás mindenhol tilos, ahol a dohányzás sem engedélyezett, az autóban, valamint az olyan helyeken, ahol rendszerint sok fiatalkorú tartózkodik, így például iskolák közelében, játszótereken vagy nyitott sportlétesítményeknél. Az engedély nélküli árusítás természetesen továbbra is tiltott, és ha valaki fiatalkorúnak ad el, akkor akár 14 éves börtönbüntetésre is számíthat. Ezeket a szabályokat szem előtt tartva rohamozta meg a lakosság az első kanadai fűboltokat október közepén jóval nagyobb arányban, mint ahogyan az Uruguayban történt. Ennek pedig leginkább a gyógyászati páciensek látták a kárát.

Kiapadt források

Már pár héttel a fűboltok október 17-i megnyitását követően súlyos marihuánahiány alakult ki az ország több pontján. Ez legérzékenyebben természetesen azokat a gyógyászati használókat érintette, akik napi rendszerességgel használnak kannabiszt tüneteik enyhítésére. A Canadians for Fair Access to Medical Marijuana pácienseket támogató szervezet egyenesen egészségügyi krízisnek ítélte a helyzetet. James O’Hara, a szervezet egyik tagja arról számolt be a CBC-csatornának, hogy számos orvosi recepttel rendelkező beteg kereste fel őket aggódva, amiért a bevett boltjaikban készlethiánnyal szembesültek. Olyan súlyos, napi kezelést igénylő egészségügyi problémák ellátása vált ezzel kérdésessé, mint az epilepszia és más, rohamokkal járó betegségek vagy éppen a pszichiátriai zavarok. O’Hara szerint ez azért következhetett be, mert nem áll hatályban olyan törvény, amely garantálná a gyógyászati piac kínálatának zavartalanságát. A gyógyszertárak gyakran kifogytak az addig megbízhatóan elérhető fajtákból vagy bizonyos típusú CBD-olajakból, holott a pácienseknek elsődleges fontosságú, hogy mindig hozzáférhessenek a számukra bevált termékekhez. Akadnak olyan betegek is, akiket a gyógyászati boltok előzetesen tájékoztattak a legalizációt követő profitváltási szándékról, így legalább az a lehetőség megmaradt nekik, hogy előre bespájzoljanak – amennyiben az anyagi helyzetük erre lehetőséget adott.

Betegvédelem

A profitváltás mögött sok páciens azt feltételezi, hogy a gyógyászati termesztők egy részét elcsábította a nagyobb bevétellel kecsegtető rekreációs piac, ez pedig hosszabb távra a gyógyászati választék és mennyiség szűkülését vetíti előre. Az ország termesztőinek és gyógyászati ellátóinak 85%-át képviselő Cannabis Council of Canada igazgatója, Allan Rewak azonban határozottan cáfolja az elgondolást. Szerinte a kanadai kannabiszpiacon a gyógyászati felhasználók jelenleg is elsőbbséget élveznek, és a szabadidős fogyasztók mindig csak utánuk következhetnek. Azt azonban elismeri, hogy komoly problémát jelez, ha ez mégsem következik be, és a gyógyászati felhasználók várakozásra kényszerülnek. Rewak szerint a készlethiányt az is okozta, hogy sok páciens attól tartott, a rekreációs használók felvásárolják a készleteket, ezért elővigyázatosságból nagyobb mennyiséget halmoztak fel. Ezek szerinte azonban csak kezdeti nehézségek, és hangsúlyozta, hogy a gyógyászati ellátók éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy a páciensek igényeit kielégítsék. A hiányt egyébként egy, a legalizáció előtt egy héttel publikált tanulmány előre jelezte, amely azzal kalkulált, hogy az engedélyezést követően a legális piac csak a valós igény 30-60%-át fogja fedezni, így a fogyasztók harmada-fele továbbra is a feketepiacra fog rászorulni legalább fél évig. A legális piac fejlesztéséhez könnyíteni kell az előállításhoz és a forgalmazáshoz szükséges licencek kiadásán, valamint engedélyezni kell a kannabisz további formáinak – például az ételek és a koncentrátumok – értékesítését. Ha mindez megtörténik és a betegek nagyobb problémák nélkül átvészelik a száraz időszakot, akkor vélhetően az eddigi legideálisabb, a betegek igényeit is szem előtt tartó legális szabályozást fogjuk látni Kanadában.