Egy regionális tanulmány szerint a hollandok a toleráns drogpolitikájuk ellenére kevesebbet szívnak, mint a legtöbb európai. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) éves jelentéséből kiolvasható legfrissebb adatok szerint a felnőttek között 5,4% fogyaszt kannabiszt, míg az európai átlag 6,8%.

A portugáliai helyzet igen pozitívan fejlődött 2000 óta, amikor elfogadták a 30. Törvényt – a drogok dekriminalizációját. Természetesen, ha a teljes kábítószerkérdés széles körű megoldásaként kezeljük, a dekriminalizáció messze van az elfogadhatótól, hiszen a drogokat továbbra is üzérek terjesztik, akik növelik az árakat, a törvénnyel ütköző értékesítési módszerekkel operálnak, és minimális aggodalommal bírnak a termék minőségével és a fogyasztók épségével kapcsolatban.

Hogy lehet-e más a politika, mint amit hosszú évek óta tapasztalunk, azt nem tudjuk, és nem is mi fogjuk megmondani, szándék mindenesetre mutatkozik arra, hogy a rendszerváltó, magát mára bebetonozó politikai elit hatalma legalább erodálódjon, és a jelenlegi hatalomgyakorlási technikák helyett egy, a valóságban is a választók képviseletén alapuló struktúra jelenjen meg. A satus quóba éket verni sem könnyű – bár ez úgy néz ki, sikerülhet az LMP-nek –, de hogy egy fecske csinál-e nyarat Magyarországon, arról Schiffer Andrással, a párt szóvivőjével beszélgettünk. Vigyázat, politikai interjú!

A dekriminalizációt sürgetők gyakran találkoznak azzal az érvrendszerrel, hogy ma már a legtöbb rendőr úgyis szemet huny a füvezés felett, és a spanglizáson kapott fiatalokat – esetleg némi vegzatúrát követően – útjukra bocsátja, tehát a dekriminalizáció kvázi megvalósult. Vitatkoznánk.