Coffeeshopper

Eljárást indítottak a legnagyobb holland coffeeshop, a 2008 májusában bezárt terneuzeni Checkpoint tulajdonosa és több munkatársa ellen, akik a vád szerint tagjai egy, a drogkereskedelemre épült bűnszervezetnek.

Az ügy a holland törvénynek arra a kiskapujára mutat rá, mely ugyan tiltja a kannabisz termesztését, azonban a hallgatólagos tolerancia bő harmincéves gyakorlata szerint nem foglalkozik azzal, hogyan kerül a coffeeshopba az ott már legálisan fogyasztható füstölnivaló (lásd CK 2009/1. február – A hollandok gyógyszere, A hátsó ajtó és a gedoogbeleid mögött).
Világos, hogy a büntetőjogászok által máris példaértékűnek kikiáltott tárgyalás alapvetően befolyásolhatja Hollandia könnyűdrog-politikáját: ha a coffeeshop tulajdonosát, Meddy Willemsent bűnösnek találják az illegális kannabisztermesztés és a szervezett beszerzői lánc támogatásában, akkor más tulajokat is bűnözőként aposztrofálhatnak. A hátsó ajtó problémának természetesen több megoldása is lehet.
Egyrészt a hallgatólagos tolerancia törvénybe foglalt intoleranciává alakulhat, és a fűvel kapcsolatos minden tevékenység tiltottá válhat. Bár a kereszténydemokraták örülnének ennek, nem túl valószínű, hogy 30 évnyi sikeres működés után ez bekövetkezik.
Másrészt az ügy hatására a jelenlegi gyakorlat törvényerőre emelkedik, és ezentúl a kávézók számára termesztőknek sem kell illegalitásban dolgozniuk. Ez lenne a legésszerűbb megoldás, és ezt sürgeti több határ menti város polgármestere is.
Persze az is elképzelhető, hogy minden marad a régiben.
Mi innen, bő ezer kilométer távlatából csak bizakodni tudunk a józan ész diadalában.