Csillagközi betépés

Módosult tudatállapot az űrben

Sokan tapasztalatból is tudjuk, hogy egy jól megrakott space cake könnyen kilőhet minket az űrbe – ahogy azt a neve is mutatja. De milyen élményre számíthatunk, ha eleve az űrben majszolnánk el egy hasismuffint, például egy marsi expedíció során? Egy neves kutatócsoport azon dolgozik, hogy minél előbb megválaszolja a kérdést.

A sci-fi műfaj kedvelői szembesülhettek már az első csillagközi hódítókat érintő problémával, nevesül, hogy mit kezdjenek az ingerszegény környezettel és a rájuk nehezedő unalommal. Szórakozási lehetőségek, kulturális események kapásból kilőve, a gyenge gravitáció és az oxigén hiánya miatt pedig sportolással sem lehet agyonütni az időt. Még egy unaloműző kocsma sem áll valahol a sarkon, csak állandó sötétség és magány veszi körül az embert, amíg az új civilizáció fel nem épül. Philip K. Dick válasza a kilátástalanság orvoslására Palmer Eldritch három stigmája című könyvében a Dra-ZS nevű drog, melyet az első marsi telepesek pusztán azért fogyasztanak, hogy végre történjen velük valami. A hatás bizarr: a használók egy szimulált idilli világ két szereplőjének a bőrébe kerülnek pár órára, ami alatt elfeledkezhetnek a magányról. Nem Dick könyvéről lenne persze szó, ha később ne jelenne meg egy újabb szer, amelyet használva többé már nem egyértelmű, hogy mi a valóság, és mi hallucináció. De maradjunk az unaloműzésnél, és csapjuk mellé az egészségügyi tünetek kezelését, ezzel a Dra-ZS-tól meg is érkezünk a jó öreg marihuánához.

Spangli az űrhajón

Akár hisszük, akár nem, a tudomány már az előtt elkezdett foglalkozni a kannabisz földön kívüli fogyasztásával, hogy a bolygóközi utazások az egyszerű halandók számára is elérhetővé váltak volna. Hogy miért foglalkoztatja a világűrben füvezés a tudományt, arról a Stanford Egyetemen folytatott kutatás vezetője, a magyar származású Soltész Iván PhD a következőket nyilatkozta: „Most még nevetünk rajta, de egy hosszú úton a Mars felé a marihuána rekreációs és gyógyászati célú fogyasztása vitás kérdés lesz, ezért kiállok az ügy kiemelt fontossága mellett.” Soltész okfejtése nagyon is érthető, ha arra gondolunk, hogy már egy kétórás repülőúton is alkohollal próbálnak tömni a stewardok. Egy több hónapos vagy éves úton ugyanígy miért ne merülhetne fel a kannabisz fogyasztása, kiváltképp, ha gyógyászati  páciensek is utaznak a gépen? Persze külön kérdés az is, hogy a világűrben milyen törvények vonatkoznak az utazókra. Azok a felnőttkorú utasok, akiknek szülőhazájában bevezették a legalizációt – és az űrutazás tömegessé válásáig ez valószínű a föld legtöbb országában bekövetkezik –, alighanem a termoszférában is fogyaszthatnak kannabiszt vagy a hatóanyagából előállított készítményeket. A jogi vonatkozások persze csak az ügy kevésbé izgalmas, technikai oldalát képezik. A fő kérdés az, hogy a földet elhagyva megváltoznak-e a pszichoaktív hatások. A kérdés megválaszolásához kicsit távolabb kell mennünk, és először azt kell tisztáznunk, hogy miként reagál az agy az űrutazásra.

Butító sugárzás

Az elmúlt évek tudományos kutatásaiból kiderült, hogy az űrben jelen levő sugárzás befolyásolja az agy ingerületátvitelét, és számos egészségügyi kockázatot hív elő. A sugárzási mezőben a napból származó, nagy energiájú protonok és teljesen ionizált atommagokat tartalmazó kozmikus sugárzás is található. (Na jó, inkább abbahagyjuk a technikai részletek ecsetelését, amihez mi sem értünk.)Rágcsálókon végzett kutatások bebizonyították, hogy ezek a sugárzások tartósan károsíthatják az agy kortikális és hippokampális területeit, melyek a tanulásért és a memóriáért felelősek. Vagyis egyszerűen szólva, akit a világűrbe sodor az élet, annak az alapvető kognitív funkciói – a tanulási képesség és az emlékezet – akár maradandó károsodást is szenvedhetnek. Mindez vészjósló üzenetet küld a NASA-nak, hiszen az űrhajósoknak gyakran olyan bonyolult műveleteket kell végrehajtaniuk, melyek magas szintű kognitív tevékenységet igényelnek. És persze önmagában az is problematikus, ha az űrhajósokat vagy az űrturistákat az expedíció során bármiféle maradandó károsodás érheti. Ezek a kimutatott módosulások vezettek a sugárzás hatásainak alaposabb feltérképezéséhez.

Módosuló tudatállapot

A megnyugtató megoldás feltárása érdekében a kutatók többféle szempontból kezdtek vizsgálódni, hogy alaposabban megértsék a jelenséget. Büszkén dagadhat a keblünk, azt látva, hogy – mint a kannabisszal kapcsolatos tudományokban oly sok esetben – ezen a területen is honfitársaink végzik az úttörő munkát. 2016 végén publikálták a tanulmányt Soltész Iván vezetésével, melyben magyar, amerikai és kínai kutatók egereken végzett vizsgálat során megfigyelték, hogy az űrben tapasztalható sugárzás befolyásolja az agy belső kommunikációs rendszerét, az endokannabinoid rendszert, amire a kannabisz hatóanyagai is kifejtik hatásukat. Egerek esetében a sugárzás módosító hatását a CB1-receptoron figyelték meg, ami többek között az agysejtek gyulladással szembeni védelmében játszik szerepet, de támogatja a memóriaveszteség megelőzését és a tanulási készségek megfelelő érvényesülését is. Vagyis újabb bizonyíték született kognitív funkciók befolyásolására, azzal a kiegészítéssel, hogy ez az endokannabinoid rendszerben is láthatóvá vált. A kérdés most az, hogy ez a változás emberek esetében is megfigyelhető-e, és hogy kannabisszal befolyásolható-e a helyzet. A kutatók a további elemzésektől azt is remélik, hogy olyan módszereket találhatnak, melyek ellensúlyozzák a kozmikus sugárzás keltette módosulásokat, így a memória és a tanulási képességek romlását. A projekt bőven túlmutat a kannabiszhasználaton, hiszen az endokannabinoid rendszer létfontosságú szerepet játszik számos élettani folyamatban és az egészség megőrzésében. Elképzelhető tehát, hogy az űrbeli betépés lehetőségét elemző kutatások nyomán idővel sikeres módszereket tudunk kifejleszteni a kognitív képességek és egyéb kulcsfontosságú élettani funkciók megóvására, ami nem csak a rekreációs és gyógyászati kannabisz fogyasztók, de általában az űrutazók egészségmegőrzéséhez is hozzájárulna. Sokakkal ellentétben mi nem gondoljuk úgy, hogy a kender menti meg a bolygót, ám még az is kiderülhet, hogy fontos szerepet játszik a bolygóközi utazók egészségének megőrzésében – és természetesen a hangulatuk emelésében.