Dekriminalizációs hullám latin-amerikában
Az egész Mexikóban kezdődött három éve, amikor az elkészült törvénymódosítást az akkori elnök Vincente Fox – az USA nyomására – nem írta alá. Később az új elnök, Felipe Calderón is totális háborút indított a drogkereskedők ellen, mely minden bizonnyal a történelem eddigi legvéresebb ilyen jellegű akciója, mára bőven 10 ezer fölötti áldozattal.
Azt azonban Calderón is belátta, hogy ilyen körülmények között elengedhetetlen a drogfogyasztók és -kereskedők élesebb különválasztása, hogy az öldöklés minél kevésbé gyűrűzzön be az ország lakosságának életébe, és a rendőrség energiái a nagyobb kaliberű terjesztőkre irányulhassanak. A Calderón által augusztusban végül aláírt, dekriminalizáló törvényjavaslat értelmében 5 gramm marihuána, 0,1 gramm heroin, 0,2 g metamfetamin, 150 mikrogramm LSD, 0,5 gramm kokain, 0,2 gramm Ecstasy (MDMA) csekély mennyiségnek minősül. Attól, aki a fenti mennyiségben birtokol, ugyan lefoglalhatják a kábítószert, de további büntetőjogi szankciókkal nem kell számolnia.
Szinte egy időben a mexikói módosítással Argentína is bemutatott az amerikai drogháborúnak. Az ország legfelsőbb bírósága szerint alkotmányellenes üldözni valakit, aki füvet szív, amennyiben az illető felnőtt, nem közterületen füstöl, és nem zavar vele mást. A bírák kimondták, hogy egy, a lakásán füvet szívó felnőtt elleni rendőri eljárás aránytalanul sérti a magánélet háborítatlanságához fűződő alapjogot. Bár az érvelés különbözik, a döntés mögötti megfontolás itt is hasonló: míg a nyílt színtéren történő drogfogyasztást – például coffeeshopok nyitását – Mexikóhoz hasonlóan Argentína sem támogatja, értelmetlennek tartja a rendőri erőforrásokat az egyszerű fogyasztók vegzálására pazarolni. Sőt a törvény bevezetése óta nemcsak értelmetlennek, hanem alkotmányellenesnek is!
Kolumbiában már 15 évvel ezelőtt megszületett egy alkotmánybírósági határozatot, mely szerint csekély mennyiségű kábítószer birtoklása esetén büntetőjogi eljárás lefolytatása nem arányos, és nem is szükséges. Ezt a határozatot az USA-barát Uribe-kormány már évek óta igyekszik semmissé nyilváníttatni, és egy alkotmánykiegészítéssel lehetővé tenni a fogyasztók büntethetőségét. A kolumbiai legfelsőbb bíróság azonban nem rokonszenvezik a tervezettel, és egy szeptemberi perben, az említett 1994-es határozatra hivatkozva, felmentett egy férfit, akit 1,3 gramm kokain birtoklásával vádoltak, és a korábbi bírósági ítélettel szemben elrendelte azonnali szabadon bocsátását. A fő kérdés azonban továbbra is az, hogy az Obama-kormány hajlandó lesz-e végre levonni a megfelelő konzekvenciákat.
