Drogreform készül az USA-ban

Üldözés helyett kezelés

A drogháború ellenzői gyakran érvelnek azzal, hogy a fogyasztók üldözésére költött dollármilliókra sokkal nagyobb szükség lenne a megelőzésben és a terápiában. A jelek szerint az Egyesült Államokban végre átment az üzenet, áprilisban ugyanis a drogcár bejelentette, hogy Obama új drogpolitikájában nagyobb hangsúlyt kap a kezelés, és a nem erőszakos droghasználókat börtön helyett terápiára irányítják.

A későn érkezők kedvéért: az USA évi 40 milliárd dollárt költ a drogháborúra! Talán éppen ezért nemcsak a legnagyobb börtönnépességgel, hanem a világ legmagasabb kábítószer-fogyasztási arányaival is dicsekedhet. A végeredmény szempontjából másodlagos, hogy a reformok meghirdetéséhez a szociális érzékenység hirtelen felébredése vagy egyszerű anyagi megfontolás vezetett.  Mindenesetre, ha Obama nem a levegőbe beszél, akkor Colorado és Washington legalizációja óta ez lesz a második jelentős lépés a drogellenes háború lezárása felé. Gil Kerlikowske drogcár azonban óva int attól, hogy összefüggést véljünk felfedezni a két fejlemény között. Sietve leszögezte, hogy a legalizációk miatt nem változik a Fehér Ház küldetése, amit a drogproblémával szembeni országos küzdelemben jelölt meg. Mint elmondta, nem szabad hagyni, hogy csak azok juthassanak kezelésbe, akik azt megengedhetik maguknak, hanem elérhetővé kell tenni mindenki számára, akinek szüksége van rá. A stratégia ugyanakkor arra is hangsúlyt helyez, hogy a nem erőszakos elkövetők börtön helyett terápiába kerüljenek, és ezzel csökkenjen a túltelített börtönökben raboskodók száma. Az USA börtöneiben jelenleg mintegy 1,6 millióan sínylődnek, ezek fele nem erőszakos, kábítószer-birtoklás miatt. Egy fogvatartott pedig évi 44 ezer dollárjába kerül az államnak. Lehet szorozni.

A börtön nem megoldás

A drogcár szavaiból az derül ki, hogy a drogellenes háború szellemi atyjai végre belátták, hogy a függőség nem bűnügyi, inkább közegészségügyi probléma. Idő-szerű a felismerés, mivel az USA-ban a függőségért és a halálozásért felelős drogok nagy része nem illegális: az évi mintegy 17 ezer halálos túladagolás 43%-a vényköteles fájdalomcsillapítókkal történik. A sors fintora, hogy a gyógyászati marihuánát használók többsége épp fájdalomcsillapításra használja a túladagolhatatlan kannabiszt? Ha az Obama-rezsim tényleg komolyan gondolja a közegészségügyi megközelítést, első körben kampányt indíthatna az orvosok körében, a veszélyes, opiát tartalmú fájdalomcsillapítók mellékhatásairól és a gyógyászati kannabisz előnyeiről. Ez még nem is kerülne túl sokba. Ezzel párhuzamosan elkezdődhet a függőknek szánt terápiák elérthetővé tétele, hiszen a Substance Abuse and Mental Health Services Administration (SAMHSA) 2011-es adatai szerint az USA-ban 10-ből csak egy függő jut kezelésbe, a 22 millióból mindössze 2,3 millió. Kerlikowske a függőségtől mentes droghasználattal kapcsolatban elismerte, hogy ez a közbeszédben eddig hamis ideológiával jelent meg, ahol csak a két véglet, a totális tilalom és a teljes legalizáció csapott össze. Elmondta, hogy az irányítása alatt egyik szélsőség sem válhat uralkodóvá, mivel ezek nem tapasztalaton, és nem tudományos tényeken alapulnak. E megállapítás már csak azért is vicces, mert a legalizációról még nem is lehet gyakorlati tapasztalatuk az amerikaiaknak, a teljes tiltásról meg már kicsit túl sok is van. Ha tetszik, ha nem, Colorado és Washington rövidesen első kézből szolgáltatja a legalizáció tapasztalatait, az egészségügyi szempontok előtérbe helyezéséből pedig nemcsak az USA, az egész világ profitálni fog.