Drogtesztek a legalizációban
Talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy miután Colorado lakosai elsőként állhattak sorban a fűboltok előtt, hogy dílerüket lecserélve állami engedéllyel rendelkező boltokban vegyék meg a Kusht, egyes coloradói vállalatok továbbra is kitartanak dolgozóik drogtesztelése mellett.
A gyakorlat már csak azért is kérdéseket vet fel, mert a marihuána fő hatóanyaga, a THC zsírban oldódik, és e tulajdonságának köszönhetően hosszan elraktározódik a szervezetben. Rendszeres használat esetén a vérből egy hétig, a vizeletből akár hónapokig kimutatható anélkül, hogy a fogyasztó minimálisan is betépve érezné magát. A drogteszt azonban nem válogat: a munkáját becsülettel elvégző, a jutalomcigit estére tartogató munkavállaló ugyanúgy fennakad rajta, mint aki az ébredést követően fáradhatatlanul küldi magába a hatóanyagot. Colorado Legfelsőbb Bírósága ugyanis kimondta, hogy amíg szövetségi szinten fennáll a tilalom, a vállalatok maguk dönthetnek arról, szeretnének-e élni a drogteszteléssel. A cégvezetők attól tartva élnek az eszközzel, hogy a füvező munkaerő alulteljesít a kollégákhoz képest, ami messze nem kézenfekvő. Az alkohollal ellentétben ugyanis a fű úgy relaxál, hogy nem okoz másnaposságot, ami az érdemi munkavégzés legnagyobb ellensége. Ráadásul egy 2016 júliusában megjelent kutatás kimutatta, hogy a legalizációt választó államokban élő munkavállalók 8-15%-kal kevesebb időt töltenek betegszabadságon, mint a többi állam dolgozói. „Amíg a közvélemény nem alkot realisztikusabb képet a kannabiszról és a hatásairól, addig a vállalkozások is nagyobb eséllyel fognak fűellenességgel reagálni a profitjuk védelmében. Sajnos e gyakorlat következtében egyre több magasan képzett, tehetséges alkalmazott kerül elbocsátásra” – vélekedik Amanda Reiman, a Drug Policy Alliance munkatársa. Szerinte, ha a munkáltató valóban szeretne meggyőződni, hogy alkalmazottai megfelelő mentális állapotban töltik-e munkaidejüket, praktikusabb olyan teszteket alkalmaznia, melyek a reakcióidőt és a memória hatékonyságát mérik.
