Egy csapásra elillant a fájdalom
Küzdelem a legjobb gyógyszer engedélyezéséért
Patrick (28) Burgenland tartományban él. Egy autóbaleset miatt közel tíz éve kerekesszékbe kényszerült. Mióta megismerkedett a kannabisznak a tüneteire gyakorolt jótékony hatásaival, heves fájdalmait kannabinoidok segítségével igyekszik tompítani.
Cannabis Kultusz: Légy szíves, mesélj nekünk egy kicsit a betegségedről, és hogy mi okozta…
Patrick: 2005-ben volt egy súlyos autóbalesetem. A karambol következtében a negyedik hátcsigolyámtól kezdve lebénultam. Vagyis nem tudom mozgatni a lábaimat, és a sérült ponttól lefelé idegfájdalmak gyötörnek. Ezt tetézi egy, a 2–7. nyakcsigolyáimat érintő syringomyelia (kóros üregképződés), ami miatt zsibbad és örökké hideg a bal kezem. Azonkívül, hogy nem érzek se hideget, se meleget, az izomerőm is a felére csökkent.
CK: Mikor ismerkedtél meg a kannabisz gyógyszerként való alkalmazásával?
P: A balesetet követően egy rehabilitációs osztályra kerültem. Ott kezdtem el szívni, miután megtudtam, hogy sok betegtársam a legkülönfélébb panaszokra kannabiszt fogyaszt. Engem is érdekelni kezdett a dolog, és ki akartam próbálni, hogy a fű az én tüneteimet is enyhíti-e. Megbeszéltem az egyik sráccal, hogy este a klinika mögött találkozunk, és szívunk egy kis füvet. Az az este örökre emlékezetes marad számomra, ugyanis a paraplégiám (végtagok bénulása) és az idegfájdalmaim egy csapásra elillantak. Mintha nem is lettek volna. Ez volt az a pillanat, amikortól elkezdtem foglalkozni a kannabisszal és a gyógyhatásával.
CK: Egyből Dronabinolt írattál fel magadnak, vagy először a feketepiacról, netán termelőktől szerezted be az anyagot?
P: A Dronabinolt csak jóval később kezdtem el szedni, mivel akkoriban még nem lehetett vényre kapni. Hat növényem volt otthon. Azokat a fajtákat termesztettem, amelyek a leírás szerint a leghatásosabban enyhítik a panaszaimat. Odaadóan gondoztam, mielőtt leszüreteltem volna őket. Aztán a szüret után nem sokkal már meg is jelentek nálam a rendőrök, egy házkutatási paranccsal a kezükben. Mindenemet elvették (körülbelül 300 gramm gyógyszeremet, a tápokat stb.), és meg kellett jelennem a bíróság előtt. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az összes felszerelést visszakaptam…
CK: Pedig el is ítéltek marihuánatermesztésért.
P: Igen, két hónapot kaptam, három év próbaidőre felfüggesztve. Amikor véget ért a procedúra, az ügyész még egy jó tanáccsal is ellátott: ezután mástól vásároljak kannabiszt, ne próbáljak meg én termeszteni! Nem akartam hinni a fülemnek: ilyen nincs!
CK: Ez tényleg elég bizarr. Azóta viszont már legálisan jutsz hozzá a Dronabinolhoz. Mennyire enyhíti a panaszaidat?
P: Igen, újabban azt szedek. A költségeket többnyire a betegkassza fedezi, de biztos nem lehetek benne, mert bármelyik pillanatban leállíthatják a finanszírozást. Ráadásul nem is igazán segít, mert nekem speciális kannabiszfajtákra és -kivonatokra volna szükségem. Kísérleteznem kellene a különböző változatokkal, hogy kiderítsem, melyikük a leghatékonyabb. Ezért volna létfontosságú, hogy a betegek maguk termeszthessenek, mert csak ők tudják, mi a jó nekik.
CK: Vagyis számodra komoly előrelépés lenne, ha magad termeszthetnél – persze kizárólag a személyes szükségleteidre – kannabiszt?
P: Hatalmas. Egyébként a dolog költségvonzata sem mellékes, hiszen a betegek általában rosszul állnak anyagilag. A házilagos termesztés jóval olcsóbb, és az egyéni igényekre lehet szabni. Tulajdonképpen nincs is miről vitatkozni, szerintem.
CK: Te is az Arge Canna (Kannabisz Munkaközösség) alapító tagja vagy. Mit gondolsz, a közeljövőben mennyit változhat az ausztriai betegek helyzete?
P: Szilárd meggyőződésem, hogy változni fog. Az Arge Cannával több akciót is szervezünk. Első lépésként tervezzük, hogy gyógyszertárban is be lehessen majd szerezni a kannabiszt. De ahogy már említettem, az ideális megoldás az otthoni termesztés volna. A magam részéről kíváncsian várom, hogy a politikusaink milyen ötletekkel rukkolnak elő. Az előjelek mindenesetre roppant kecsegtetőek.
