Elhibázott gyógyászati programok

Amikor a páciensek érdeke menet közben háttérbe szorul

Bonyolult adminisztratív eljárások, hiányosan elfogadott törvények, a nagyvállalati érdekek előre sorolása – ez csupán néhány azokból a hibákból, amit a gyógyászati kannabisz programok során vétenek. Minden kormányzatnak fontos lecke, hogy a szabályozást folyamatában lehet és kell is tökéletesíteni.

Többször érveltünk már ezeken a hasábokon amellett, hogy a gyógyászati kannabisz programok működtetése nem csupán a betegek, hanem a teljes társadalom érdeke. Még ha most egészségesek is vagyunk, bármikor diagnosztizálhatnak minket vagy közeli hozzátartozónkat olyan betegséggel, amire hatékony kezelést ma leginkább a kannabisz képes nyújtani. Biztató, hogy még ha lassan is, de világszerte egyre több kormányzat érti meg ezt az igényt és dönt hasonló program elindításáról. Nem ritka azonban, hogy a hangzatos bejelentést követően váratlan akadályok tűnnek fel és a kialakítás során a páciensek érdekei egyre hátrébb sorolódnak, míg igényeik végül egyáltalán nem kerülnek kielégítésre. Két elrettentő példát választottunk ki okulásul az utókor számára, de a sor még hosszan folytatható lenne. Ez a két modell azonban érzékletesen összegzi, hogy milyen hibákat érdemes elkerülni egy gyógyászati kannabisz program kidolgozása során és azt is szemlélteti, hogy egy elhibázott gyakorlaton menet közben is rengeteget lehet javítani.

Colombian Dream

„Négy évvel a kolumbiai gyógyászati kannabisz program hatályba állása után, hol vannak a betegek?” – tette fel a kérdést egy 2020. júliusi cikkében Dr. Paola Cubillos gyógyászati kannabisz kutató, az Asociación Médica Colombiana de Cannabis Medicinal elnökségi tagja. És valóban, mintha megállt volna az idő, miután a kolumbiai kormány 2016. július 6-án aláírta Juan Manuel Galán szenátor által előterjesztett törvényt a kannabisz gyógyászati és tudományos felhasználására. Csak idén március végén, a koronavírus-járvány elleni karantén elrendelésével egy időben történt az első eset, hogy hét bogotai páciens Kolumbiában előállított és feldolgozott kannabiszt kaphatott kézhez. De mi a csoda tartott ezen négy évig abban a Kolumbiában, ahol a kannabisznak száz éves történelme van és ahol becslések szerint 6 millió potenciális páciens él? A történet mindenki számára tanulságos.

A törvény szignózása után világszerte a kannabisz Mekkájaként tekintettek az országra: az éghajlat tökéletes a termesztéshez, a munkaerő olcsó és sokszor tapasztalt a termesztésben, az ország pedig jelentős mezőgazdasági tradícióval rendelkezik. Milliós befektetések érkeztek elsősorban kanadai cégektől, akik a mag elültetésétől a virágzat feldolgozásáig és a készítmények előállításáig a teljes folyamat ellenőrzését vállalták. És bár sok ellenérvet lehet felhozni az óriásvállalatok által monopolizált piaccal szemben, ez önmagában még eredményezhetett volna a beteg számára elérhető kannabiszt akár egy éven belül is. A történet azonban más irányt vett.

Többek között azért, mert az elfogadott törvény nem tért ki minden részletre, ezért évről-évre jelentek meg újabb rendeletek, például a termelési engedélyek igényléséről, a terápiás célból felhasználható kannabiszfajtákról vagy éppen a magok regisztrálásának a menetéről. Még 2020-ban is hoztak rendeletet a magisztrális készítmények forgalmazásáról, amiket receptre fel lehet írni. A befektetők pedig ezalatt egyre türelmetlenebbé váltak és mérlegelték a lehetőségeiket. Egyikük, a kanadai Khiron 2018-ban még úgy látta, hogy 2019 elején kezdi meg a kannabisz alapú készítmények forgalmazását, 2019-ben azonban a kolumbiai páciensek helyett kanadai és német exportról állapodott meg. Csalódottságuk és irányváltásuk érthető, hiszen három év elteltével Kolumbiában csak kannabisz-alapú kozmetikumok forgalmazásáig sikerült eljutniuk. Idén márciusban történt csak meg az áttörés az első hét kolumbiai beteg kiszolgálásával, de jelenleg csak remélni lehet, hogy év további részében az orvosok már több betegnek is felírhatják a kannabisz virágzatát.

Cseh update

Ha Európában keresünk precedenst elhibázott gyakorlatra, akkor Csehországnál keresve sem találunk jobb példát. Az állam az európai kontinensen az elsők között, 2013 áprilisában indította el gyógyászati kannabisz programját, aminek kidolgozásában kiváló szakemberek működtek közre. A programtól ezért mindenki sokat remélt, ám a gyakorlatba lépést adminisztratív körülmények, tudásbéli hiányosságok és a magas ár egyaránt akadályozták.

Visszatekintve azt mondhatjuk, hogy az ország 2013-ban még nem állt készen egy ilyen progresszív programra, miközben a megvalósítás igen bürokratikusra sikeredett. Azoknak az orvosoknak például, akik kannabiszt írnának fel a betegeiknek, egy hosszú és körülményes folyamaton kell végigmenniük, ami nyilvánvalóan sokukat elriasztja az egész területtől. Ennek is köszönhető, hogy 2017-ig összesen körülbelül két tucat orvos vállalkozott a feladatra a 10 milliós országban. Másrészt a társadalombiztosítás sokáig nem támogatta az orvosi kannabisz árát, így a rászorultabb betegek számára nem volt opció havi 10-20 gramm vásárlása sem. A bürokrácia az előállítókat is sújtotta. Pár évvel a törvény hatályba állása után a Gyógyászati Kannabisz Állami Ügynöksége adminisztratív okokra hivatkozva dobott vissza több mint 20 kg orvosi minőségű kannabiszt, ezzel elrettentve a gyártót és megfosztva a betegeket a gyógyszerüktől.

A cseh példa mégis pozitív, hiszen az ország tudott változtatni a gyakorlatán és a hibákra reagálva javított a programján. 2017 és 2018 között a páciensek száma megtriplázódott és jelenleg is dinamikusan nő. És míg a pácienseknek 2017-ben még mindösszesen 2,5 kg kannabiszt írtak fel, addig ez a szám 2019-re már 18 kg-ra nőtt! Idén pedig minden rekordot túlszárnyalva, már az év első felében 26,8 kg kannabisz értékesítettek a gyógyszertárakban, miközben a páciensek száma 2020 júniusában átlépte az ezret. Mindehhez az kellett, hogy 2019 februárjában az egészségügyi miniszter bejelentse, hogy a kannabisz-alapú terápiák költségének akár 90%-át is fedezni fogja fejenként maximum 30 gramm kannabisz virágzatig. Emellett megkönnyítették az orvosok regisztrációját is, ami idén már 162-re emelkedett. A helyzet tehát jelentős javuláson ment át az elmúlt évek során, de még bőven van hová fejlődni. Ha megnézzük például a hasonló lakossággal rendelkező Michigan államot, ahol a gyógyászati kannabisz engedélyezéséről szóló törvényt 2008-ban fogadták el, azt látjuk, hogy mára nem ezer, hanem 250 ezer páciens vásárolhat receptre kannabisz-készítményeket. De maradhatunk Európában is. Németországban, ahol négy évvel később állt hatályba az orvosi kannabiszt engedélyező törvény, a nyolcszor akkora népességre háromszázszor akkora mennyiségű gyógyászati kannabisz jutott 2019-ben. Bár a Cseh Gyógyszerészeti Közösség elnöke azt nyilatkozta, hogy a kannabisz terápia csak kisszámú betegnek jelent alternatívát, a jól működő programok gyakorlata azt mutatja, hogy a kannabisznak fontos helye van az elsődleges terápiák sorában. Csak megfelelő szabályozást kell kialakítani hozzá.

Megosztom...