Elkapták El Chapót, na és?

Január elején az amerikai és a mexikói rendészet büszkén számolt be arról, hogy fél évvel a mesébe illő szökését követően ismét sikerült elfogni korunk legjelentősebb drogkartellvezetőjét, El Chapo Guzmánt, avagy a Köpcöst. A kérdés csupán az, hogy ezzel közelebb kerültünk-e a mexikói kartellháborúk végéhez? Az elemzők szerint még várjunk a pezsgőbontással.

A Sinaloa-kartellt vezető Chapo vagyona a világ leggazdagabb embereiével vetekszik, és állítása szerint szervezete több heroint, metamfetamint, kokaint és marihuánát csempészik, mint bárki más a világon. És ennek túlnyomó része abba az USA-ba áramlik, amely nem is olyan rég még a drogellenesség élharcosának szerepében tetszelgett. Sean Pennel készített, elhíresült interjújában a kartellfőnök bizonygatta, hogy még ha őt el is kapják, ennek aligha lesz érezhető hatása a Sinaloa-kartell tevékenységére.

Úgy tűnik, a Köpcös nem a levegőbe beszél, hiszen egy évvel a 2014. februári elfogása után az Amerikai Kábítószerügyi Hivatal csak minimális változásokat talált a drogkartell működésében, miközben aktivitása jottányit sem hagyott alább. A legnagyobb különbség talán abban jelentkezett, hogy a mexikói kormány feltűnően ritkán beszélt a Sinaloa-kartellről, kellemetlen lett volna ugyanis elismerni, hogy egy Al Capone-horderejű figura elfogásának gyakorlatilag nincs kézzelfogható hozadéka. Rossz nyelvek szerint az újabb rajtaütés időzítése sem véletlenszerű, hiszen a mexikói peso értéke történelmi mélypontra csökkent a dollárral szemben, amiről a kormány nagy erőkkel próbálja elterelni a figyelmet. Az USA Kábítószerügyi Hivatalának nemzetközi akciókért felelős vezetője inkább „morális győzelemként” értelmezte a történteket. Véleménye szerint a Köpcös helyettese, „El Mayo” Zambada irányítása alatt a kartell ugyanúgy fog működni: „Az infrastruktúrát évtizedek óta fejlesztik, és pusztán az, hogy eltávolították a vezetőt, még nem jelenti azt, hogy össze fog omlani.” A drogreformszervezetek hosszú ideje hajtogatják, hogy a drogkartellekre ott kell csapást mérni, ahol valódi fájdalmat tudnak nekik okozni, ez pedig a piacuk. Már az első, coloradói és washingtoni legalizációk után is sok mexikói fűkereskedő bedobta a törölközőt, és több kartell kezdett nagyobb hangsúlyt fektetni az olcsón előállítható metamfetaminra.

Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a fű már lekerült a palettáról. Csak az elmúlt időszakból véve egy példát, január közepén egy tonna, Mexikóból érkező marihuánát foglaltak le az amerikai határőrök, amit répáknak próbáltak álcázni. Ha az USA-ban szövetségi szintre emelkedne a marihuána legalizációja, az efféle akciók végképp értelmüket vesztenék, és a többség talán inkább választaná a minősített termesztőtől származó kannabiszt, mint a mexikói zuglaborokban előállított, kartellharcok közepette érkezett, időközben ezerszer felütött metamfetamint.

Megosztom...