Fenntarthatóság az elmében

Semmi sem tart örökké, ami elromolhat, el is romlik, egyszer minden véget ér, kiapad a forrás, és még sorolhatnánk, hány kifejezés és mondás utal arra: erőforrásaink végesek. A fenntarthatóság az élet minden területén megjelenő folyamat, mely egy rendszer hosszú távú fennmaradást biztosító kialakítását jelenti. Kezdjük a változást magunkban.

A fenntarthatóság legelterjedtebb meg­határozását 1987-ben az ún. Brundtland Bizottság fogalmazta meg: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely megfelel a jelen igényeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére és életstílusuk megválasztására való képességét.“ (Brundtland jelentés, 1987) Az ENSZ bizottság ezzel a meghatározással hangsúlyozza a fenntarthatóság koncepciójához kapcsolódó, nemzedéken belüli és nemzedékek közötti igazságosságot: egyrészt a jelenleg élő generációk közötti elosztást, a világ északi és déli felén élő emberek közötti elosztás kiegyenlítését. Másrészt a ma élő és a jövőbeni nemzedékek közötti egyensúlyt, vagyis azt a kötelességet, hogy gyermekeink és unokáink érdekében mindent megtegyünk a környezet és a társadalom stabilitásának fenntartásáért.

A különféle nyelvekben a „fenntarthatóság“ szó jelentése kisebb eltérést mutat. A „Nachhaltigkeit“ német szó a következőt jelenti: „Úgy fogyasztani, hogy azt pótolni lehessen“, míg a többi nyelvben, például a franciában és a szlovénban nagyobb hangsúlyt kap a „tartósság“ vagy a „teherbírás“. Az angol „Sustainability“ szó annyit jelent, mint „alulról megtámasztani“ vagy „ a fejlődést fenntartani“.

A fenntarthatóság megjelenik a környezeti dimenzióban (környezet), a gazdasági dimenzióban (gazdaság) és a társadalmi dimenzióban (társadalom). A tudományos vitában felbukkan a fenntarthatóság negyedik dimenziója, amelyet részben „kultúrának“, részben intézményi dimenziónak tekintenek – a kormányzás és politikai irányítási rendszerek értelmében. A fenntartható fejlődés fogalmáról, lényegéről számos elemzés, vitairat látott napvilágot. Herman Daly megfogalmazása szerint „a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk“.

A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. Ehhez azonban az első, hogy mi magunk jól legyünk.

A stressz életünk elengedhetetlen része, többek között a fejlődés, a változás alapja, de ettől függetlenül a mai rohanó világban szükség van tudatos stresszmentesítésre is. Sokféle feszültségoldó technika létezik, relaxációval, meditációval, sporttal egyaránt tehermentesíthetjük szervezetünket a mindennapi stressz alól, ám sokaknak így is nehéz, nem igazán válnak be az ajánlott módszerek, ha nagyobb a baj. Stresszfaktort jelentenek az életünkben megjelenő nagyobb változások, megbéníthatnak minket, de irányítással akár fejlődést is indukálhatnak bennünk, ugyanis a kezeletlen feszültség sok esetben betegségek melegágya.

Minden ember szorong, aggódik, ám a szorongás mértéke egyénenként változó. A generalizált szorongásos zavar (GAD) egy olyan tartós és koncentrált szorongás, melyben több tünet jelenik meg egyszerre, nem kifejezetten egyetlen tárgyra vagy helyzetre irányul. A GAD-ben szenvedők szinte mindenre szorongással reagálnak, sokuknál, többségüknél tipikus tünet a nyugtalanság, fáradékonyság, koncentrálási zavarok, ingerlékenység, alvászavar, izomfeszültség. Ezeket a tüneteket sokan érezhetjük, különféle élethelyzetben, de a mértéke nagyon nem mindegy, és az, hogy mennyire bénítja cselekedeteinket, munkánkat, napunkat, testünket, lelkünket. A generalizált szorongásos zavarban szenvedő betegek gyakran rettegnek a jövőtől, a párkapcsolatoktól, hosszabb baráti kapcsolatoktól (menekülésérzet a szociális életből), félnek és szoronganak hogy nem elegek, hogy nem lesznek elegek a kapcsolatban, a munkakörben, a barátságban, a helyzetben, az életben. Rengetegen közülük rettegnek a közeli hozzátartozóik hangulatai, egészségügyi állapota miatt.

Az állandósult félelem súlyos mértékben befolyásolja az egyén teljesítményét, lesújt, bénít, így ez ördögi körként folytatódik, s egyre lejjebb kerül az ember. A GAD szerencsére az egyik legeredményesebben kezelhető pszichiátriai kórkép. Jól hat rá a kognitív és az interperszonális terápia, és nem utolsósorban a relaxációs technikák elsajátítása is sokat segíthet az elveszett kontroll visszaszerzésében. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Orvossal konzultálni az első, utána lehet alternatív gyógymódban gondolkodni, ilyen például a CBD.

Az instant megoldások sokszor több kárt okoznak, mint gondolnánk. Az alkoholfogyasztás például nem csökkenti a tüneteket, hanem fenntartja és erősebbé teszi őket. Ugyanez a helyzet a gyógyszerekkel, kémiai szerekkel. Rengetegen nem ismernek más megoldást, mint a gyors fájdalomcsillapítást, vagy az azonnali kedélyállapot javítást vegyszerekkel, stimulánsokkal. Sokan úgy vélik, a meditáció valami egzotikus dolog, amely kizárólag a keletről érkező vallásokhoz kapcsolható. Vannak, akik úgy gondolják, ez valami olyasmi, amihez egy bizonyos módon kell ülni. Talán azt hiszik, ilyen gyakorlatot csak a „szent emberek” végeznek. Egyik állítás sem igaz, a meditációnak számtalan formája létezik, a lényeg a tudatosítás, a figyelem és a rendszeresség. Amikor valaki meditál, mindössze annyit tesz, hogy az elméjét egy bizonyos dologra hosszabb ideig összpontosítja. Létezik sétáló meditáció is, és egy könyv olvasása, akár egy film nézése ugyanúgy lehet meditáció, mint az, amikor azt látjuk, lótuszülésben ül valaki, nem mozdul. A légzésfigyelés nagyon sok mindenre tanít minket, a gyakorlás pedig keretet ad az élethez, elmélyíti a tudatosságunkat, segít a középpontunkban maradni.

A kannabinoidok használata a gyógyászatban, egészségmegőrzésben, szépségiparban és a mentális zavarok esetében egyre jobban felértékelődik, előtérbe kerül, hála kiváló szorongásoldó, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatásuknak. Kutatások igazolják: a CBD ígéretes a depresszió és a szorongás kezelésére, és kevesebb mellékhatást okozhat mint a gyógyszerek. A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület számolt be egy 2014-es kutatásról, melynek eredményei segíthetnek megmagyarázni, miért lehet hasznos a CBD a depresszió kezelésében. Arra találtak bizonyítékot, hogy a legtöbb vizsgálatban a CBD pozitív hatást fejt ki az agyban lévő szerotonin receptorokra. A szerotonin a test számos funkciójára hatással van, beleértve az érzelmi állapotot és a jólét vagy a boldogság érzését. A szerotonin szintek kiegyensúlyozása a depresszióban szenvedők számára gyakran kulcsfontosságú terápiás cél. A CBD szájon át történő bevétele általában nem jár mellékhatásokkal. A CBD erős vegyület, amely alternatív gyógymódként válik egyre népszerűbbé.

A kendermagolaj rendszeres fogyasztásával a lelki egészség megőrzésén túl erősíthetjük az immunrendszerünket, csökkenthetjük bizonyos krónikus betegségek rizikóját, és az esszenciális zsírsavaknak köszönhetően a szívünket, a vérereket, sőt még az idegrendszerünket is védhetjük.