Függőséget büntetéssel?
„Túl sokáig tekintettünk a drogfüggőségre a büntető-igazságszolgáltatás szemüvegén keresztül. A legfontosabb feladat a kereslet csökkentése. És ennek az egyetlen módja az, ha biztosítjuk az ellátást, és nem büntetőjogi, hanem egészségügyi kérdésként kezeljük” – jelentette ki Obama elnök az atlantai, drogfüggőséggel foglalkozó csúcstalálkozón.
Az állítás komoly horderejűnek mondható annak ismeretében, hogy a globális drogellenes háború az Egyesült Államokból indult ki közel ötven éve, és a látványos kudarcok hatására sem sikerült szabadulni tőle azóta sem. A bejelentés apropóját az utóbbi években tapasztalt, kiugró számú halálos herointúladagolás adta, amelyre Amerikának eddig nem volt megnyugtató válasza. Obama most azt nyilatkozta, hogy 94 millió dolláros új költségvetési forrást tesz elérhetővé, hogy 124 ezer droghasználót tudjanak kezelésbe vonni. A büntetőjog természetesen nemcsak a függőket, hanem a problémamentes használókat is sújtja, gondoljunk csak a füvezőkre. Míg négy államban legálissá tették a marihuána piacát, addig a maradék 46-ban továbbra is szankcionálják a kereskedelmet, és jobbára a használatot is. A szövetségi törvény továbbra sem ismeri el a legalizációkat, és arra hivatkozik, hogy az érintett államok törvénysértést követnek el, de nincs kapacitásuk a számonkérésre. A helyzet jelenlegi állapotában aligha tartható fenn sokáig. Gary Johnson, Új-Mexikó korábbi liberális kormányzója azt jósolja, hogy távozásával egy időben Obama ki fogja venni a kannabiszt a kábítószerek első osztályából, ahol az ártalmas, függőséget okozó és elismert gyógyászati hatással nem rendelkező szerek találhatók. Ez még mindig nem jelentene teljes körű legalizációt, de legalább feloldaná azt az ellentmondásos helyzetet, hogy a heroinnal egy osztályban tartott, egyébként évezredek óta használt növény lassan az ország felében felírható az orvosok által, és évről évre több államban szabadon hozzáférhető a felnőttek számára.
