Füstölés VS vaporizálás

Gondosan válassz, ha rendszeresen fogyasztasz

Mióta a dohány és egyéb növények füstmentes fogyasztási formája elterjedtté vált, számos kutató vizsgálja az egészségügyi kockázatokat és méri össze az elfüstöléssel. A gyarapodó vizsgálatok eredményei alapján még nem lehet egyértelmű ítéletet mondani, de néhány kapaszkodót így is tudunk nyújtani a döntéshez.

A kézi vaporizátorok – elsősorban az e-cigaretták – megjelenését sokan a kockázataitól megszabadított dohányzással azonosítják. A vaporizálás, avagy párologtatás lényege, hogy a fogyasztani kívánt növényi származék – legyen az borsmenta, kannabisz, levendula vagy bármi egyéb – égetés nélkül fogyasztható, így mellőzhetők a füstölés során keletkezett égéstermékek. A belélegzett pára emellett kevésbé irritálja a nyálkahártyát és a tüdőt, miközben a hatóanyagok is nagyobb mértékben hasznosulnak. A vaporizátorok egy másik csoportja folyadékok párologtatására alkalmas. Ide sorolható az e-cigaretták többsége, amelyekbe folyékony nikotinos oldaltok helyezhetők, illetve a különböző kannabinoid tartalmú folyadékok, olajak és koncentrátumok fogyasztására alkalmas kütyük, de hasonló készülékekkel lehetőség van már az olyan halmazállapotú termékek vaporizálására is, mint amilyen például a hasis. Nem csoda, hogy a fogyasztás új lehetősége hamar népszerűvé vált. A veszélytelenségre utaló, ám tudományos alapokat nélkülöző szlogenek tömegeket térítettek át a vaporizerek használatára a 2000-es évek végétől, ám sokan már ekkor is figyelmeztettek, hogy a valós kockázatok megállapításához még rengeteg kutatásra van szükség. Egyelőre annyit biztosan elmondhatunk a vaporizerekről, hogy legtöbbjük használata biztonságosabb fogyasztást tesz lehetővé a füstölésnél, veszélytelenségről azonban koránt sem beszélhetünk.

Egyik módszer sem ártalmatlan

A washingtoni székhelyű National Academy of Sciences 2018 elején a vaporizátorok és e-cigaretták egészségügyi hatásait vizsgáló kutatások eredményeit összesítve megfogalmazta legfőbb megállapításait. Eszerint az e-cigaretták segíthetnek a dohányzásról való leszokásban – illetve átszokásban – ám egyidejűleg bátorítják a fiatalokat a nikotin fogyasztására. Ez pedig rögtön kettős ítéletet nyújt a kockázatokról: egyfelől jótékony, hiszen a felnőttek egy része megszabadul a káros égéstermékek belélegzésétől, másfelől ártalmas, hiszen a tinédzsereket a nikotinfüggőség felé tereli. Ráadásul esetükben nagyobb a valószínűsége, hogy később dohányozni fognak, mint akik egyáltalán nem próbálták ki az e-cigit. Hogy ugyanez igaz-e a vaporizer és a joint viszonyára, az a kutatásból nem derül ki. Bizonyítást nyert továbbá, hogy a belélegzésre kerülő, toxikus vegyületek aránya jóval kevesebb a vaporizerek esetében, így csekélyebb az esélye a rák kialakulásának, valamint a tüdőt és a szívet is kevésbé terheli meg ez a használati mód. Az e-cigaretták esetében enyhébb a kialakuló nikotinfüggés is. Köhögés és asztma azonban párologtató használatával is előfordul, valamint a készülékek egy része felrobbanhat. Ha ezt nem a mi szánkban teszi, akkor az összesítés alapján jóval kedvezőbb alternatívának bizonyul a párologtatás a hagyományos füstölésnél. A kedvező képet azonban árnyalja egy augusztusban publikált kutatás, amely újabb kockázatokat tárt fel. A Birmingham Egyetem kutatói laboratóriumban modellezték a vaporizálás hatását egészséges tüdősejteken és arra jutottak, hogy a párának kitéve csökken azoknak az immunsejteknek az aktivitása, amik szűrik a káros porrészecskéket, baktériumokat és allergéneket, illetve gyulladás alakul ki. Ezzel együtt a kutatók továbbra is biztonságosabb alternatívának találják a vaporizálást a füstölésnél, de figyelmeztetnek arra, hogy ne becsüljük alá a veszélyeit, amelyek akár a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) kialakulásához vezethetnek.

Gyógyászati használat

A becslések szerint jelenleg a gyógyászati kannabisz páciensek 10-20%-a használ vaporizert. Az arány Európában alacsonyabb, mint Észak-Amerikában, de a párologtató eszközök térnyerése Európa-szerte is jól látható. A gyógyászati felhasználók számára több okból is ideális választás lehet egy vaporizer. Egyrészt – az e-cigarettákhoz hasonlóan – megelőzi a forró égéstermék és a káros melléktermékek tüdőbe jutását, másrészt pontosabb dozírozást tesz lehetővé. Ma már nagyszámban elérhetők az olyan készülékek, amelyen beállítható a párologtatás hőmérséklete, így a felhasználó olyan beállításokat kísérletezhet ki, melyekben a számára leghasznosabb kannabinoidok a leghatékonyabban oldódnak ki és szívódnak fel. Több típus a diszkrét megjelenésre helyezi a hangsúlyt, ami szintén előnyös lehet azon gyógyászati használók számára, akik az otthonukon kívül is fogyasztanak kannabiszt és kerülni szeretnék a megbélyegzést. Egy 2013-as kutatás azt találta, hogy a kannabisz fogyasztási módok közül a vaporizálás okozta a legkevesebb mellékhatást. A hatékonysággal kapcsolatos vélemények azonban megoszlanak a gyógyászati használók között. Eltérő beszámolókat lehet találni például a fájdalomcsillapító hatás tekintetében. Bár a vonatkozó tanulmányok azt mutatják, hogy a kannabinoidok sokkal jobb arányban szívódnak fel vaporizálva és hamarabb is fejtik ki a hatásukat, a betegek egy csoportjának az elfüstölés hatékonyabban enyhíti a fájdalmait vagy csökkenti a szorongását. Az összehasonlítás persze akkor lehetne precíz, ha a páciensek egy csoportja több kannabisz fajtát is kipróbálna a két módszerrel, lehetőleg ugyanolyan típusú vaporizer használatával, és ezt követően összesítenék tapasztalataikat.

Tippek a vaporizáláshoz

Minthogy a kutatások alapján egyértelműnek tűnik, hogy a vaporizálás veszélytelenebb a füstölésnél, a gyógyászati kannabisz használókat is erre a fogyasztási módra biztatjuk. Ha a hatás enyhébbnek mutatkozik, mint az elszívás esetén, akkor több dologgal lehet próbálkozni. Érdemes különböző, de mindig megbízható, jó minőségű vaporizátorokat kipróbálni, hiszen az eltérő működési mechanizmusok némiképp eltérő hatást is eredményezhetnek. Ha van rá lehetőség, olyan típus használata javasolt, aminél állítható a párologtatás hőmérséklete. A kannabinoidok vaporizálási hőmérséklete 157–230 °C között van, ám a különböző kannabinoidok ideális párologtatási hőmérséklete eltérő (bővebben lásd erről Die beliebtesten Kräuter zum Verdampfen című cikkünket a Medijuana 2016/3 számában vagy a honlapunkon – a Szerk.). A virágzat optimális párologtatási hőmérséklete a leggyakrabban 170 °C, a koncentrátumoké pedig 140 °C. A legjobb hatásfokú párologtatás érdekében a virágzatot érdemes minél apróbbra darálni. Ha van rá lehetőség, akkor javasolt különböző fajtákkal, olajokkal és koncentrátumokkal kísérletezni a legkedvezőbb forma megtalálásáig. Akinek minden próbálkozás dacára a füstölés hozza meg a kívánt hatást, annak természetesen nem kell minden áron vaporizátorban gondolkodnia, azonban erősen javasolt, hogy óvakodjon a dohánnyal keveréstől. A rendszeres gyógyászati kannabisz használóknak pedig érdemes lehet egyéb alternatívákat is kipróbálni, például az ételben fogyasztást, az olajak, tinktúrák és a krémek használatát.