Gyógyászok az enyhítésért
És nem is akárkik! A Johns Hopkins Egyetem és The Lancet brit szakfolyóirat 22 fős szakértői csoportja – értsd: a medikusok krémje – március végén felhívást közölt az erőszakkal nem járó droghasználat és –birtoklás dekriminalizálásáért.
Jelezték, hogy a drogellenes háború elhibázottságával kapcsolatban egyre nagyobb a tudományos konszenzus, ezért azt kérik az országoktól, fokozatosan tegyenek lépéseket a szabályozott drogpiac felé, és megközelítésükben tudományos módszereket alkalmazzanak. Jelentésük apropóját az ENSZ-közgyűlés kábítószerügyi áprilisi ülése (UNGASS) adta, amelyet 18 év után hívtak össze a kábítószerügyi nemzetközi egyezmények felülvizsgálatáért. A szakértői csoport terjedelmes dokumentumban világít rá, hogy az elmúlt 50 év drogellenes politikája közvetlen és közvetett módon hozzájárult a halálos erőszakhoz, a betegségekhez, a diszkriminációhoz, a migrációhoz, az igazságtalansághoz és az egészséghez való jog aláásásához. Utalnak többek között a mexikói, drogkartellekkel vívott harc százezres nagyságrendű áldozatára, a tömeges bebörtönzésekre, a börtönökben elszenvedett súlyos emberi jogi sérelmekre, a szerhasználók közt terjedő HIV- és HCV-járvány terjedésére és a drogellenes háború rasszista elemeire az Egyesült Államokban. A szerzők megállapították, a tilalmon alapuló megközelítés nélkülöz mindennemű tudományos megfontolást. Hiányosságként róják fel, hogy nem tesznek különbséget rekreációs és problémás droghasználat között, aminek következtében a kormányok minden droghasználatot veszélyesnek, gonosznak, így üldözendőnek ítélnek, holott egy idézett felmérés kimutatta, a világ kábítószer-fogyasztóinak csupán 11%-a számolt be problémás használatról. A szakértők szerint tehát nem rettegni kellene a droghasználatot, hanem fokozatosan legális mederbe terelni, a problémákkal küzdőknek pedig büntetés helyett hatékony ellátást nyújtani.
