Holisztikus egészségfelfogás és kannabisz

A test, lélek, szellem hármasának egysége, harmóniája

Sokszor szembe kerül velünk mostanában a címben szereplő kifejezés, ami szerint az egészség a testi, lelki és szellemi jólét állapota. A három szint harmóniájára egységként kell tekinteni, melyek közül, ha valamelyik stabilitása elvész, akkor oda az egész-ség. De mit is jelent ez a gyakorlatban, és hogy kapcsolódik a kannabiszhoz? Többek között ezt is tárgyaljuk ebben a pár részes cikksorozatunkban.

Sajnálatos módon a technika fejlődése a betegségekre helyezte a hangsúlyt az egészség megőrzése helyett. Ennek eredményeként a jelenkori orvoslás a tünetek megszüntetésére fókuszál, valamilyen gyógyszeres kezelés, operáció vagy manuál terápia formájában.

Akinek lelki eredetű problémája van, annak antidepresszánsokat ír fel az orvos, akinek derékfájdalmai, annak fájdalomcsillapítókat. Nem a problémára koncentrálunk és keresünk megoldást rá, hanem a tünetet kezeljük. A nyugati orvoslás legnagyobb problémája mégis az együttérző gyógyítás teljes hiánya.

Ez a holisztikus szemlélet viszont megtalálható a keleti medicínákban. Mindegyik sajátos jellemzője, hogy a testet és a lelket egyaránt gyógyítja. E melett – a nyugati orvoslással ellentétben – a test egészét veszi figyelembe a gyógyítás során, nemcsak az adott problémás testrészt. A lélek, psziché fogalma a nyugati orvoslásban is létezik, ellenben nem túl elterjedt mentálhigiénés problémákkal tudatosan foglalkozni. Hiába a sok modern kezelés, nálunk még mindig kellemetlen terápiára, vagy foglalkozásra járni. Pedig a mai modern civilizáziós megbetegedések, a szorongás, a pánikzavar hosszú távon szervi betegségekké alakulnak.

A HKO (Hagyományos Kínai Orvoslás) szerint adott érzelmek, adott szervekhez, megbetegedésekhez köthetőek. Így például a düh a májhoz, az aggódás a tüdőhöz, a stressz a szívhez, a szorongás a veséhez köthető. A kezelés során így helyre tudják állítani az adott problémát, de ha valakinek a állandó jellemvonása miatt alakul ki (állandóan szorong, mérgelődik, aggodalmaskodik) a probléma újra visszajön, esetleg állandósulhat is. Egy-egy komolyabb krónikus megbetegedés során keleti országokban böjtöléssel, meditációkkal gyógyítják a szellemet, miközben gyógyul a test. Ezt nálunk életmódváltással próbálják tudatosan pótolni, ami gyakran életszemlélet-váltással párosul. Természetesen, mint a test túlzó központba helyezése, a léleké sem kerülhet erős hangsúlyba. A test- lélek- szellem hármasának egységére, harmóniájára törekszik a holisztikus szemlélet. Manapság már Magyarországon is vannak olyan orvosok és rendelők, akik nemcsak a tüneteket, hanem a betegség valódi kiváltó okait próbálják meggyógyítani.

Holisztikus táplálkozás

A holisztikus táplálkozás is egy új keletű kifejezés, mégis a gyökereit minden hagyományörző kultúrában megtaláljuk. A lényege nemcsak az, hogy a tápanyagforrások arányosan kerüljenek a tányérunkra, hanem a lélek és szellem tekintetében is is fontos szempontokat állít fel. Azok a népek, akik megőrizték a közösségi étkezés hagyományát, sokkal változatosabban táplálkoznak, élvezik a közösségi élmény pozitív pszichés hatását, és a és fenntartják az ima, vagy az asztali áldás hagyományát. Ez utóbbi – a hála érzése miatt – komoly pszichés, lelki fejlesztő erővel bír mind az egyén, mind a közösség szintjén. Így válik egy egyszerű déli tészta étel salátával, olivaolajjal, vörösborral késő este is igazán egészséges és tápláló vacsorává.

Test, lélek, mozgás

A test, lélek és szellem kapcsolata keleten tudományágként is ismeretes: a jóga többezer éves tudománya a mozgás, a táplálkozás és a gondolkodás három alappillérén nyugszik. Több száz válfaja és ágazata ismeretes napjainkban, és nem is lehet biztosan tudni, melyik volt az eredeti. A „jóga” szanszkrit eredetű szó, azt jelenti: összekötés, egyesülés. A jógagyakorlatok a maguk teljességében fejtik ki hatásukat, megteremtik a test, a szellem, a tudat és a lélek egyensúlyát. Az egymást követő gyakorlat sorozatok (úgynevezett ászanák) váltakozva követik egymást, aszerint, hogy mi az adott jóga célja (megnyugvás, energetizálás, harmonizálás, erősítés).

A Dél-Ázsiából eredő mozgásforma alapvetően több, mint sport: egy életmódrendszer. A holisztikus személetet önmagában testesíti meg, ha az ember igazán elmélyül benne. Instrukciókat, iránymutatásokat találunk az étkezésre; önmagunkhoz, másokhoz való viszonyunkra; a teremtéssel, az univerzummal való kapcsolódásunkra; az egészségünkre – és persze az ezekhez kapcsolódó mozgásformákra.

Szellem, életmód

Mint látjuk, a holisztikus szemlélet kihatással van a mindennapi életünk, a létezésünk legapróbb szegmenseire is. De hogyan is lehet ez a modern civilizációban az ember mindennapi életének a része? Ez a létszemélet megköveteli, hogy az ember megtanulja teljes egészében szemlélni az életét és önmagát. A létezés egy sokkal tudatosabb foka, mikor tisztában vagyunk vele, hogy a mindennapi feszültség, stressz és egyéb érzelmek hatással vannak a fizikai létünkre is. Egy-egy terhesebb, megerőltetőbb nap után időt kell adnunk magunknak a mentális és fizikális feltöltődésre is. Figyelnünk kell a testünket, hogy egyensúlyba tarthassuk, és segítsük az egészséges állapot fenntartását. Nem könnyű feladat, szó szerint egy teljes embert kíván. De mi könnyebb fenntartani, vagy helyreállítani valamit?

Mozgás, lélek, test

A test-lélek-szellem kapcsolata a nyugati orvostudományoktól sem idegen. A modern orvostudomány már bizonyította, hogy a központi idegrendszer – ami az állandó kapcsolatunk a külvilággal- meghatározza a különböző szerveink működését, hisz innen indulnak a testünket irányító idegpályák. Az őket alkotó úgynevezett neuro-transzmitterek szállítják azokat az információkat, mitől kell védekeznie testünknek a környezetünkről. Működési zavara a test egyensúlyi állapotának felbomlásához, betegséghez, majd krónikus megbetegedéshez vezet.
Az immunrendszer feladata, hogy ezeket a káros anyagokat, hatásokat kiszűrje és megóvja tőlük a szervezetet. A jelenlegi kutatások szerint az egész testet behálózó „hírvivők” között állandó kommunikáció van, így a környezeti hatásokra is reagál az ember szervrendszere. Ezáltal például a lelki kimerültség állapotában a szervezet fogékonyabb a fertőző betegségekre és fordítva, a jó lelkiállapot pedig erősíti az immunrendszert, segít a betegségek megelőzésében, a gyógyulásban.

Mozgás, szellem, lélek

Platón szerint az elmét épp úgy kell pallérozni, mint a fizikumot. Ha az ember teste gyenge, nem tud megtartani sem egy erős szellemet, sem lelket. A fizikai test erősítése az alapja annak, hogy a mindennapokban tudjunk tevékenyen, hatékonyan élni. A rendszeres testmozgásnak egyértelmű hatásai vannak a fizikumunkra, de mindemellett sokat ad a szellemnek és a léleknek is. A rendszeresség stabilizálja az ember életciklusait, hormonrendszerét, megmozgatja a kiválasztó szerveit és a nyirokrendszerét, segíti a könnyebb elalvást és levezetni a stresszt. Nem véletlen, a katonáknál, hivatalos szervek szolgálóinál, hogy a rendszerességre törekszenek: a rendszeres alvás és testmozgás olyan erős alapot ad az emberi szervezetnek és a mindennapoknak, hogy könnyebben vesz bármilyen akadályt. Ezáltal stabilizálódik a cirkadián ritmus, beáll a biológiai óránk, ami hatékonyabbá, könnyebbé teszi a mindennapjainkat, aktívabbá a pihenésünket.

A következő cikkeinkben részletesebben írunk a kannabisz holisztikus egészségfejlesztésben betöltött szerepéről és gyakorlati alkalmazásáról.