Jó, ha szorongásunk testet ölt
„Segít, ha kimondhatjuk, mit is érzünk”
Időnként minden ember szorong, nyugtalan. A szorongás nem minden esetben negatív, bizonyos helyzetben még fokozhatja is a teljesítményt. Akkor válik problémává, ha eluralkodik az emberen, s az élete minden területére átterjed. Mindennapos, szorító érzéssé válik, mely külső ok nélkül is bekövetkezik. Az elmúlt hónapok bőven adtak okot a félelemre, ám léteznek időszakok, mikor a semmiből tör elő.
A szorongás a tehetetlenség érzésével összekötött félelem érzete, amikor az ember úgy érzi, hogy semmiféle befolyással sincs a történésekre, tehát nincs egy konkrét kiváltó oka.
„A szorongás természetes emberi reakció, de a mértékében nagy egyéni különbségek vannak” – válaszolta a Medijuana CBD kérdésére Zsédel Krisztina pszichológus. Vannak eleve szorongóbb alkatú emberek, szakszóval úgy mondjuk, hogy az ő vonásszorongásuk magasabb. Nekik, a jelenlegi helyzettől függetlenül is fontos segítséget kapniuk, hiszen az általánosan magas szorongásszint akár a hétköznapi kötelező, vagy épp örömteli tevékenységek végzését is gátolhatja, ami könnyen egyéb más tünetekhez, például kiégéshez, depresszióhoz vezethet – magyarázza a pszichológus.
Zsédel Krisztina a nemrégiben kialakult helyzettel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „A jelenlegi koronavírusos, karanténos helyzetben azonban nem csupán az eleve szorongóbb emberek élnek át magasabb szorongásszintet. Ez a szituáció mindannyiunk számára megterhelő. Megváltozott az életünk, nem találkozhatunk számunkra fontos emberekkel, elveszítettük a kontrollérzetet (legalábbis részben), bizonytalanságot élünk át a jövőt illetően. Félhetünk a betegségtől, a fájdalomtól, a kiszolgáltatottságtól, szeretteink elvesztésétől, félhetünk az állásunk megszűnésétől, ami egy valós egzisztenciális fenyegetettség.” A félelem és a szorongás közti különbségről a pszichológus elmondta: a szorongás tárgy nélküli félelem. Vagyis a szorongás nem kapcsolódik egy konkrét tárgyhoz, eseményhez, hanem egy általános diszkomfort érzést ad. „Ha veszélyt érzékelünk, akkor a szimpatikus idegrendszer lép működésbe: izmaink megfeszülnek, a légzés gyorsabb, a szívverés szaporább, az emésztésünk pedig lassabb, az alvásunk felszínesebb lesz; monitorozzuk a környezetünket, jelen esetben folyton a hírcsatornákon lógunk, várjuk az új híreket a fertőzöttekről, halálesetekről, azt kutatjuk, a közelünkbe lépő vajon fertőzött–e, menekülő utakat keresünk.” – magyarázta a szakember.
A pszichológus kérdéseinkre azt is elmondta, a szervezet számára rendkívül megterhelő, ha ez az állapot tartósan fennmarad. Mivel folyamatosan a veszélyre figyelünk, óhatatlanul is elsiklunk számos pozitív történés, fontos dolog felett. Az érzelmi beszűkültségünkben a figyelmünk szelektívvé válik (elsősorban a veszéllyel összefüggő információk emelkednek ki számunkra), észre sem veszünk, vagy elfelejtünk más dolgokat.
„Sokat segít, ha a szorongásunk testet ölt, ha kimondhatjuk, mit is érzünk. Nevezzük meg nyugodtan az érzéseinket: félek, rettegek, megijeszt, hiányzik, csalódott vagyok, féltékeny vagyok, dühös vagyok, ingerült vagyok, elhagyatottnak érzem magam, túlingereltnek érzem magam stb. Nem a gyengeség jele bevallani akár az ellentmondásosnak tűnő érzéseket sem, hallgassuk meg egymást figyelemmel, türelemmel, elfogadással” – tanácsolta a pszichológus.
Zsédel Krisztina szerint segít még a kontrollérzet fokozása is: mi az, amit megtehetek most magamért, hogy jobban, komfortosabban, biztonságosabban érezzem magam? A híradásokban hallott otthonmaradás és a kézmosás két olyan dolog, amivel biztosan segítünk magunknak, hogy egészségesek maradjunk, de egyénileg is kitalálhatunk számunkra fontos, apró, örömet jelentő tevékenységeket, praktikákat, amik segíthetnek túljutni ezen a félelemmel teli időszakon.
„Amerikai és pakisztáni kutatók a rendelkezésre álló vizsgálatok és esettanulmányok alapján összegezték a kannabidiol, valamint az azonos arányú THC és CBD hatását az egyes mentális zavarokra.” – magyarázta el Kardos Tamás CBD konzultáns. A szakértő hozzátette: az eredmények alapján több rendellenesség esetén is hatékony lehet a kannabinoidok alkalmazása. Az áttekintésben összesen huszonhárom tanulmány eredményeit vették alapul. A bizonyítékok minőségét az Oxford Center for Evidence-Based Medicine 2011 bizonyítékszintjének felhasználásával ítélték meg. Ezek szerint a bizonyíték „A” fokozatú (erős), „B” (közepes), „C” (gyenge) és „D” (leggyengébb) lehet. „B” fokozatú ajánlás, azaz közepes terápiás-hatás eredmény született a skizofrénia, a szociális szorongásos zavar és az autizmus spektrum zavar (ASD), valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) esetében. Kardos Tamás azt is elmondta, a kutatók emellett „C” fokozatú, tehát gyenge ajánlást találtak az álmatlanság, a szorongás, a bipoláris zavar, a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) és a Tourette-szindróma esetén. Szakértőnk szerint a kutatók emlékeztettek, hogy jelenleg korlátozott számú tanulmány áll rendelkezésre, így az eredményeket ennek tükrében kell értelmezni. Bár a CBD-vel kapcsolatos legkorábbi bizonyítékok a pszichés rendellenességekre a 80-as évek elejére nyúlnak vissza, kevés összesítő tanulmány született az eredmények áttekintésére. A fent hivatkozott friss tanulmány rámutat, hogy több esetben is bizakodóak lehetünk. A kutatócsoport javaslata szerint további jól megtervezett, randomizált, kontrollált vizsgálatokat kell végezni annak érdekében, hogy pontosabb képet alkothassunk a CBD, valamint a vegyület THC-val együttes hatásainak feltérképezésére. Fontos szerepe lehet az alkalmazott dózisnak is, hiszen a CBD esetében többször megfigyelték, hogy a túl alacsony vagy a túl magas dózis egyaránt hatástalan lehet, miközben a megfelelően beállított mennyiséggel komoly eredményeket lehet elérni.
