Jogodban áll hallgatni
Sokan, még a rendszeres kannabiszfogyasztók közül is pánikba esnek, ha intézkedés vagy eljárás alá vonja őket a hatóság. Évtizedes beidegződéseink, a hatalommal szemben hagyományosan tartózkodó attitűd, jogállami normáink képlékenysége, a rendőrség és az igazságszolgáltatás láthatóan nem tökéletes működése csak fokozzák félelmeinket. Ennek ellenére nem árt tisztában lenni azzal, hogy jogai mindenkinek vannak, az ittas gázolóktól a pedofil papokig. Élni viszont csak az tud velük, aki ismeri őket.
Az egyik és talán legfontosabb kérdés, hogy pontosan milyen magatartásokat tilt a hatályos büntető törvénykönyv? A kábítószer birtoklása Magyarországon bűncselekmény. Bár a „fogyasztás” kifejezés 2003. március 1-jétől kikerült a törvényből, a droghasználat továbbra is büntetendő, mert a megszerzés és a tartás változatlanul bűncselekmény maradt. Lehetetlen ugyanis anélkül drogot fogyasztani, hogy azt előtte ne szerezze meg, vagy ne tartsa magánál az ember.
Gyakorlatilag az illegális drogokkal kapcsolatos minden magatartás büntetendő. A megszerzésen és a tartáson kívül tilos a drogok előállítása, termesztése, kínálása, átadása és az azokkal való kereskedés. A kínálást akár egy egyszerű kérdéssel, az átadást pedig már egy joint ingyenes továbbadásával is meg lehet valósítani. Ha valaki több embernek is ad drogot, az forgalomba hozatalnak számít, ha pedig rendszeresen árusítja, akkor kereskedésért fogják felelősségre vonni.
Fontos tudni, hogy bizonyos eseteket szigorúbban büntetnek. Ha a drog átadása, kínálása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés valamilyen „védett helyszínen”, vagy annak közvetlen közelében történik, a büntetési tétel jóval magasabb. Védett helyszínnek számítanak az óvodák, az általános és középiskolák, a felsőoktatási intézmények, a kollégiumok, a művelődési házak stb.
Az is szigorúbban büntetendő, amikor egy nagykorú személy ad drogot egy 18. évét még be nem töltött fiatalnak.
A törvény különbséget tesz a nem függő, és a kábítószerfüggő fogyasztók között, az utóbbiak általában enyhébb büntetésekre számíthatnak. A büntetőeljárásban igazságügyi orvosszakértői vizsgálat alapján dől el, hogy ki melyik kategóriába tartozik.
A kábítószeres ügyekben a büntetés nagysága többek közt attól is függ, hogy milyen mennyiségű anyagot találtak a gyanúsítottnál, vagy milyen mennyiségű kábítószerrel való visszaélést látott bizonyítottnak a bíróság. Három mennyiségi kategória van: csekély mennyiség, jelentős mennyiség, és a kettő közötti ún. alapeseti mennyiség. Marihuánatermesztés esetében, ha kendernövényt találnak, akkor hatóanyag-tartalomtól, ivartól és mérettől függetlenül maximum öt darab növény számít csekély mennyiségnek. A jelentős mennyiség a csekély mennyiség hússzorosát meghaladó tétel.
A rendőrnek joga van bárkit igazoltatni, bűncselekmény elkövetése vagy szabálysértés gyanúja esetén ruházatát, csomagját, autóját átvizsgálni. Ha drogot vagy akár csak egy használt pipát, esetleg fecskendőt találnak valakinél, akkor előállíthatják, házkutatást is tarthatnak, és büntetőeljárást indíthatnak ellene. A gyanúsított köteles szakértői vizsgálatnak alávetni magát, ez vizelet- és/vagy vérvizsgálatot jelent. (Katéteres vizsgálatot azonban beleegyezése nélkül nem végezhetnek, a vizeletmintát így a gyanúsított ellenállása esetén nem lehet kikényszeríteni.) Az alkalomszerűen használt anyag gyorsabban kiürül a szervezetből, a rendszeres fogyasztás tovább hagy nyomot. Az amfetaminszármazékok 2–5 napig kimutathatóak, az ópiátok 2-3 napig. A THC egy-két hétig árulkodik, rendszeres használat esetén tovább is, sőt hirtelen fogyás esetén a zsírsejtekben megbúvó THC-molekulák ismét megjelenhetnek a vizeletben. Nagy mennyiségű folyadékfogyasztás gyorsítja a szerek kiürülését.
A jogszerűtlen intézkedés ellen az érintett – így a tanú is – 8 napon belül írásban panasszal élhet, vagy panaszát a rendőrségen jegyzőkönyvbe mondhatja.
Ha valaki nem gyanúsított, csak tanú, akkor nem köteles vizeletmintát adni. Tanúként mindenkinek igazat kell mondania, de nem muszáj felelnie az olyan kérdésekre, melyekre válaszolván magát vagy hozzátartozóját keverné bajba. Ez az oka annak, hogy tanúként senki sem kötelezhető vizeletvizsgálatra, hiszen a minta adásával kizárólag önmaga ellen szolgáltatna bizonyítékot. Gyakori eset, hogy a rendőrség tanúként állít elő embereket, és ekkor a vizeletminta adására „kötelező” jelleggel kerül sor. Azonban az ilyen mintaadást is „önkéntesnek” tekintik, ha valaki nem tiltakozik az eljárás ellen. Jó tudni, hogy a tanúknak joguk van ügyvédet kérni, aki a tanúkihallgatáson jelen lehet.
Ha viszont valaki járművet vezet, akkor – az alkoholszondához hasonlóan – a rendőrségnek joga van vele szemben drogtesztet alkalmazni.
A rendőrség köteles mindenkivel közölni, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja. A gyanúsítás ellen panasszal lehet élni, amit a kihallgatáson kell jegyzőkönyvbe mondani. Minden gyanúsítottnak joga van hallgatni. Meg lehet tagadni a vallomástételt teljes egészében, vagy az egyes kérdésekre való válaszadást. Ha valaki gyanúsított, nincs igazmondási kötelezettsége, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Minden, amit mond, felhasználható ellene, még ha vissza is vonja. Ha őrizetbe veszik, megjelölheti, kit szeretne értesíteni. A rendőrségi kihallgatáson kötelező a megjelenés, és ez vonatkozik az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra is. Ha valaki több alkalommal nem jelenik meg a kihallgatáson vagy a bírósági tárgyaláson, és távolmaradását nem tudja például betegséggel igazolni, többnyire elfogatóparancsot bocsátanak ki ellene, és körözni kezdik.
Minden büntetőügyben az eljárás bármely szakaszában minden gyanúsítottnak joga van az ügyvédi védelemhez. Ez jelenthet saját meghatalmazott ügyvédet, vagy szükség esetén az állam által biztosított kirendelt védőt.
