Katolikus vélemény a drogfogyasztásról

A héten az ifjú kereszténydemokraták CK-ra irányuló rágalmazásaibiztosították a kellő adrenalin szintet a szerkesztőségben. Az már az első pillanattól fogva világos volt, hogy a Legfőbb Ügyészség épülete előtt rendezett sajtótájékoztatón az ifjak nem felebaráti szeretettől, hanem politikai érdekektől vezérelve bökdöstek felháborodva lapunkra.

Kicsit utánajártunk, hogyan látja a kérdést egy haladóbb szemléletű katolikus, aki nem mellesleg drogbetegekkel foglalkozó mentálhigiénés szakemberként működik. Íme, a kutatásunk eredménye.

Az Új Ember Katolikus Hetilap 2005. decemberében indította el sorozatátEgyház, kábítószer, drogfüggőség” címmel, mely az azonos című, 2004-ben magyar nyelven is megjelent vatikáni pasztorális kézikönyvre utal. A sorozatba beleolvasva világossá vált, hogy sokkal komplexebb módon közelít a drogproblémához, mint Rétváriék és fontosnak tartja a tudomány álláspontját is bevonni módszereibe. A cikksorozat Kály-Kullai Károly nevéhez fűződik, aki a Sziget Droginformációs Alapítvány ügyvezetője, mentálhigiénikus, húsz éve foglalkozik kábítószer-függőségben szenvedő betegekkel és nem utolsó sorban gyakorló katolikus.
Az IKSZ ránk irányuló egyik legsúlyosabb vádja áltudományos-morális jellegű: szerintük a tavalyi heroin túladagolások csak növelik a felelősségünket, azaz – ha jól értjük – munkásságunk hozzájárul a későbbi, hasonló esetekhez. Kíváncsiak voltunk, hogy a vád mögötti kapudrog elmélethez (amely szerint a fű a heroin előszobája. Sic!), hogyan viszonyul a sorozatot jegyző katolikus szakember. A következőket találtuk:

A hazai kutatások is bizonyítják, hogy az úgynevezett “kapudrogelmélet” – miszerint aki marihuánával kezdi, eljut a szenvedélykeltő szerek arzenáljának, végül pedig a heroinnak a használatáig, nem tudományos, hanem hatóságilag kreált – leegyszerűsítő megállapítás. A fiatalok ugyanis – családi és kortársi minták ösztönzésére – először a cigarettával, majd az alkohollal kerülnek közeli kapcsolatba. Az alkoholt (bor, sör, majd később égetett szeszes italok) követheti a marihuána, esetleg az amfetaminok használata. Az egyes stádiumok nem törvényszerűen követik egymást, megszakadhatnak, illetve a kipróbálásig, esetleg az alkalmi használatig vezetnek. A függőség, valamint egyéb, keményebb illegitim drogok használata csak a kipróbálók töredékére jellemző.” /Egyház, kábítószer, drogfüggőség (4.)/

Tudtuk, hogy a drogszakmában ez az álláspont már evidencia, de örömmel látjuk, hogy a drogfogyasztással kapcsolatos tudományos eredmények a keresztény hittel is minden további nélkül összeegyeztethetők. Ezúton ajánljuk az olvasmányt a kereszténydemokrata ifjak figyelmébe, hogy lássák, a segítségnyújtásnak – érkezzen akár keresztény, akár világi indíttatásból – nem idejétmúlt elméletek szajkózásán, a felelősség másokra hárításán és végképp nem politikai haszonszerzésen, hanem korszerű, szakmailag megalapozott információkon kell alapulnia.

Megosztom...