Kendervita Németországban

Mit tehet a politikus, ha tudós is egyben

Amilyen közel vannak hozzánk, olyan rég foglalkoztunk velük, talán mert túlságosan lekötöttek a kelet-európai fejlemények. Pedig a német politikát és közéletet is igencsak megmozgatja a kenderszabályozás kérdése, lévén hogy országszerte körülbelül 3 millió rendszeres és 12 millió alkalmi marihuánafogyasztót közvetlenül érint, és akkor még a gazdasági vetületekről nem is beszéltünk.

A németországi helyzet annyira még nem előrehaladott, mint például Szlovákiában, ahol a dekriminalizáció rövidesen napirendre kerülhet. Jelenleg az erővonalak kirajzolódásának és az első összecsapásoknak lehetünk szemtanúi, de az irányok tekintetében ne legyenek kétségeink. Az alapállás egyelőre az, hogy a kereszténydemokraták és liberálisok (!) alkotta kormány hallani sem akar a kannabisz tilalmának megszüntetéséről, és ezt a jól ismert módon nem tudományos, hanem ideológiai érvekkel magyarázzák (a gyengébbek kedvéért: a drog rossz, éérteem?). Eközben nemhogy nem lépnek fel a fogyasztók és a saját használatra termesztők ellen, hanem figyelembe véve a több száz németországi growshop forgalmát, jelentős adóbevételt is zsebre vág tőlük a szövetségi kormány. Amiért persze nem jár külön köszönet de biztos, hogy üldöztetés és megbélyegzés sem. Ezt az álszent hozzáállást elégelte meg a Német Kender Egyesület, és 2010 decemberében online petíciót indított a marihuánafogyasztás dekriminalizálásáért és egy józan drogpolitika bevezetéséért. Az egyesület minden német tartomány területén egységesen maximum 30 gramm marihuána és néhány kannabisznövény birtoklását engedélyezné. Indítványozza a Spanyolországból ismert Cannabis Social Club rendszer bevezetését, ahol a klubtagok saját fogyasztásuk biztosítására közösen termeszthetnek kannabiszt. Emellett megállapítana egy maximum THC-koncentrációt a vérben, amellyel még volán mögé lehetne ülni, csakúgy, mint az alkohol esetében, és végül a csekély mennyiségért indított eljárásokban nem engedélyezné a rendőröknek a házkutatást, fényképek készítését, valamint az ujjlenyomat-, azaz a bűnügyi nyilvántartásba vételt.

A petíciót eddig több mint 30 ezren írták alá, és több sajtóorgánum is beszámolt a kezdeményezésről, amely nyilvános vitákat eredményezett. A baloldali párt drogpolitikai felelőse egyenesen legalizációt indítványozott, és támogatta a petíció minden pontját. A Német Kender Egyesületnek 2011 őszén még Angela Merkelt is sikerült megszólítania, bár nem volt benne sok köszönet. Merkel szerint ugyanis, míg a megfelelő keretek közé szorított dohányzás és alkoholivás nem hordozza magában a függőség gyors kialakulásának esélyét, addig a marihuánának már csekély mennyiségű fogyasztása is súlyos függőséghez vezethet. A jól ismert, régi vágású érvelés köszön tehát vissza a keresztény-konzervatív kancellár asszony szájából, amit a tudomány már évtizedekkel ezelőtt megcáfolt. Ismétlés a tudás anyja – gondolták a kenderaktivisták, és 2012 januárjában tudományos vitát szerveztek a kannabisz veszélyességéről, ahol már jóval több vélemény hangzott el nemcsak a marihuána, de a dekriminalizáció lehetséges pozitív hatásairól is.

Mindeközben az online harcosok nem tettek le a dekriminalizációról és a politikusok tudományos továbbképzéséről. A Merkel által februártól áprilisig megrendezett a „Jövő dialógusa” elnevezésű össznemzeti webes útkeresésen második helyre szavazták fel a Kender Egyesület petíciójának ügyét. Minthogy a kancellár a felmerülő témákra mind alaposan átgondolt, szakértőkkel egyeztetett választ ígért, kénytelen lesz updatelni nézeteit, és szembesülni például a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a füvezés kockázatait összehasonlító valós idejű, tudományos eredményekkel. Ez elsőre talán meglepő lesz számára, de mivel maga is a tudomány embere, ráadásul természettudós (eredetileg fizikus – A Szerk.), talán elfogadja azt a tényt, hogy az ideológiai és a politikai céloknak megfelelő álláspontok és a tudományos valóság között néha igen nagy szakadék tátong. Mindemellett persze a tízezreket vonzó frankfurti és berlini marihuánamenetek is meggyőzhetik arról, hogy politikailag sem racionális a választók egy ekkora csoportját egyszerűen figyelmen kívül hagyni, a súlyos drogfüggőket és a veszélyes bűnözőket pedig nem az édes, kék füstben kell keresnie.

Megosztom...