Kertész leszek, fűt nevelek

Hogy ne a szomszédé legyen zöldebb

Szerző: Füstös Kamilla

Ha eleged van abból, hogy a feketegazdaságot gyarapítod a kapualjban vásárolt kétes minőségű fűvel, bátran nekiláthatsz az otthoni termesztésnek. Ily módon nemcsak abban lehetsz biztos, hogy a termés homoktól, üvegszilánktól és szárított zöldborsótól mentes (a legújabb, de legalább nem egészségkárosító holland divat), hanem a lebukás kockázatát is minimálisra csökkentheted. Termeszteni pedig nem is olyan nehéz.
 

Az alábbi információk kizárólag saját használatra történő nevelésnél alkalmazandók! Kifejezetten tilos a terméssel kereskedni, vagy azt átadni, és senkinek sem szabad elárulni, hogy mi zajlik a nevelősátorban vagy a szekrényben! Így lehetünk teljes biztonságban.
Jorge Cervantes az előző oldalakon elegendő információval szolgál ahhoz, hogy a számunkra megfelelő mag kiválasztását követően hozzáláthassunk a neveléshez. A mag beszerzését intézze mindenki, ahogy tudja – a jelenlegi törvények miatt Magyarországon ez nem lehetséges.
A téli időjárás akadályozza a kültéri termesztést, de beltéren is előállítható ugyanaz a környezet. Ehhez az alábbi elemekről kell gondoskodnunk: napfény (speciális lámpák), évszakváltozások (időzítők), friss levegő (elszívó), szél (állóventilátor), föld (virágföld és cserepek) és eső (víz és tápanyag) – a legközelebbi grow-shopban segítenek ezek kiválasztásában. Nem árt, ha van némi ismeretünk a növény természetes életciklusáról.

A csíráztatás
kültéri és beltéri termesztésnél is az első lépés. A magok alapvetően nagyon szárazak, sok vizet kell felszívniuk, mielőtt megnyílnának. Egy pohár ásványvízbe helyezve egy ideig lebegnek, majd amikor már elegendő nedvességet szívtak magukba, elsüllyednek, és megkezdődik a csírázás. Az ültetést még ki nem csírázott állapotban, 5-6 órával a süllyedést követően végezzük el.
Helyezzük egy földdel teli, kisebb méretű cserépbe a magot egy centiméter mélyre. A földet tartsuk nedvesen (ne vizesen!), amíg az első levelek előbújnak. Hogy erősebb legyen a növényünk, az öntözővízzel keverve adagolhatunk egy kevés gyökérstimulálót, de vigyázzunk vele, mert túladagolva megégeti a gyökereket.
A fiatal palántáknak nincs szükségük olyan intenzív fényre, mint a virágzási időszakban járó növénynek. Ha magasabb növényeket szeretnénk nevelni, célszerű néhány hetente nagyobb cserépbe költöztetni őket. Ha viszont zömök növényre vágyunk, az elágazástól kissé feljebb elvághatjuk a fűszárat.
Ne felejtsük el 2-3 naponta meglocsolni, ha a termőföld szárazzá válik. Először a sziklevelek (cotyledon) jelennek meg, majd az egyujjú levelek. Őket követik a három- és végül ötujjú levelek, a folyamat akár tizenhárom ujjat is eredményezhet. Ha még nem tetted, mindenképp jelöld meg a növényeket, és vezess naplót növekedésükről. Ez már


a növekedési fázis,
ahol a növénynek napi 18 óra fényre és 6 óra megszakítatlan teljes sötétségre van szüksége. A teljes növekedési folyamat 1-2 hétig tart a kisebb, akár 5-6 hónapig a nagyobb növényeknél. Öntözni kétnaponta kell, ha a termőföld felső rétege szárad. Amennyiben a föld még nedves a második napon, akkor túl sok vizet kapott, és csökkenteni kell az adagot, hogy megelőzzük a gyökerek felső rétegének lesüllyedését. Ebben az időszakban a növény szereti a nitrogént (N), így speciális, növekedésgyorsító szerves tápoldatokat is adhatunk az öntözővízhez. A pH-értéket 5,8–6,8 között kell tartani.

A virágzási szakasz
a fényviszonyok megváltoztatásával kezdődik. Amint a növény 12 óra fényt és 12 óra megszakítatlan sötétséget kap, elkezd virágozni. A fény/sötétség arányát szigorúan be kell tartani, nehogy megzavarjuk a növény természetes életciklusát. Lassacskán, nagyjából a virágzás harmadik-negyedik hetében néhány levél sárgulni kezd, ezeket szedjük le. Az öntözést az eddigiekhez hasonlóan kell végrehajtani, de a nitrogént cseréljük foszfor (P) és kálium (K) tartalmú tápszerre. Ez erősíti a növényt, és nagyobb terméshozamot eredményez. Az utolsó két hétben viszont mindenképpen hagyjuk abba a tápszerek adagolását. Ily módon fokozható a termés íze és minősége, mivel a növény ez idő alatt kiüríti magából a hozzáadott tápszereket. Amint a növény befejezi a virágzást, a gubók éretté, a virágok gyantássá válnak.
Hamarosan kézbe vehetjük a termést, a következő lépés ugyanis

az aratás és szárítás.
Amint a THC-tartalommal teli kristályok beérnek, elérkezik az ágazat levágásának ideje.  Ezután fejjel lefelé lógatva sötét, száraz, lehetőleg 15-18 °C hőmérsékletű helyen, nagyjából két hétig kell szárítani. Maximum három hét elteltével, amikor a növény szára könnyen kettétörik (és nem szakad!), levághatjuk a terméseket az ágakról. Előtte azonban mindenképp szabaduljunk meg a levelektől, még a kisebbektől is, melyek a termés körül helyezkednek el. Ezeket később felhasználhatjuk teához, süti vagy akár kif készítéséhez. Már majdnem fogyasztásra kész a termés, de még célszerű lehet egy rövid


érlelési szakasz,
mivel jót tesz, ha a teljesen kiszárított kannabiszt hermetikusan lezárjuk. Használhatunk befőttesüveget vagy több réteg műanyag zacskót. Sötétben kell tartani még körülbelül 2-4 hónapig, amitől kissé megváltozik a színe. Az érési folyamatnak köszönhetően az íze és aromája pikánsabb, egyedibb lesz. Fontos tudni: számos hibát követhetünk el, míg megtanuljuk a termesztés fortélyait. A fent felsorolt lépések jó kiindulási alapok, de mindenkinek megvan a maga módszere. Mindenki a saját hibáiból tanul, és többször próbálkozik, míg végül sikerül elsajátítania a termesztés valós művészetét. De ez ne szegje kedvünket. Kellemes kertészkedést!

Hozzászólások

Új hozzászólás
KicsiEko - 2012-11-21 - 14:15:40

hőfok

Körülbelül mi az ideális hőfok a növények számára , páratartalom számít e ?