Kitiltják a turistákat a coffeeshopokból? Ugyan már!

Számos riport jelent meg mostanában az európai és amerikai sajtóban a holland kormány döntéséről, miszerint a kannabisz árusítását a turistáknak betiltják. Úgy tűnik, azok a főcímek, melyek eltorzítják a tényeket, a tiltáson alapuló propagandát szolgálják.

Az olyan kifejezések hallatán, mint a „betiltott”, már-már automatikusan asszociálunk a „coffeeshop” és a „Hollandia” szavakra.
De ami valójában történik, sokban különbözik attól, amit a sajtó próbál láttatni. „Még nincs végleges döntés. Ezek csak a jelenlegi kormány céljai. Idén ősszel parlamenti vitákra számíthatunk, és ha még a parlament jóvá is hagyja a tervezetet, úgy vélem, számos további lehetőség lesz bírósági perek indítására, mert lényegében ez diszkrimináció!” – nyilatkozta nemrég Joep Oomen, az ENCOD koordinátora.Valójában jelenleg is folynak perek Hollandiában és az Európai Bíróságon. Maastrichtban a főpolgármester és a coffeeshopok a bíróságtól próbálják megtudni, van-e elvi, törvényi akadálya annak, hogy a külföldiek kiszolgálását megtagadják a coffeeshopokban. Ebben az esetben is a döntés majd az Európai Bíróságtól várható, mivel ezzel a rendelkezéssel a helyi hatóság nagy valószínűséggel megsértené az Európai Unió Szabadkereskedelmi Egyezményét. A nemrég bezárt nyolc coffeeshopból Bergen-Op-Zoom és Rosendaal városokban (melyektől leginkább zeng a sajtó manapság) hat üzlet megtámadta a döntést végrehajtását, és bár első körben benyújtott ellenkeresetüket elutasították arra hivatkozva, hogy rossz helyen adták be, a tulajok természetesen továbbviszik az ügyet a megfelelő fórumon.
Júliusban a Holland Kormánypolitikai Tudományos Tanács (WRR) elkészítette és bemutatta jelentését a kormánynak, amely számos pozitívumról számol be a kannabisz és a coffeeshopok helyzetével kapcsolatban. A bizottság véleménye szerint a kannabisszal kapcsolatos tolerancia nem csökkent a társadalomban, és annak teljes betiltása a többség szerint nemkívánatos. A jelentés három különböző lehetőséget vázol fel a coffeeshop-modell továbbfejlesztésére. Az első a teljes legalizálás (Mi a tévhit ellenére törvényi szinten a mai napig nem áll fenn Hollandiában – A Szerk.), de ez azt jelenti, hogy Hollandiának ki kell lépnie az ENSZ-ben korábban aláírt kábítószer-egyezményből. A másik opció a coffeshopok tevékenységének kiterjesztése, biztosítva számukra a termesztés lehetőségét is. A WRR ezt maga sem támogatja, mert nem állítaná meg a termesztésben jelenleg részt vevő bűnözői csoportokat. A harmadik opció, melyet maga a bizottság is javasol (amire a média is hivatkozik, bár hihetetlen torzításokkal tálal), a coffeeshopok átformálása úgynevezett „kannabisz társasági klubokká”, kizárólag tagok részére és szabályozott ellátmánnyal. A jelenlegi vásárlók klubtagokká válnának, akik megszervezik a növények termesztését, és a termést a shopban árusítják, amihez csak a tagok, vagyis holland rezidensek férhetnének hozzá. Míg más országokban ez a rendszer előrehaladást jelentene, úgy Hollandiában valóban visszalépésnek számít, nem is beszélve az ENCOD által felvetett diszkriminációról, de nagyon távol van a média coffeeshopok bezárását vizionáló hangzatos szalagcímeitől. (Hollandia ráadásul a svédekhez hasonlóan úgynevezett befogadó ország, nyitott munkaerőpiaccal, egyszerű és liberális bevándorlási szabályokkal, ami fontos bevételeket biztosít számukra az ENSZ-től. Ekként a rezidensi státus megszerzése nem túl bonyolult adminisztratív folyamat, kiváltképp az Unió polgárainak, így nekünk sem – A Szerk.) Komoly kockázata a modellnek azonban, hogy a jelenlegi, némiképp homályos úgynevezett „hátsó ajtó” rendszer előretolódna egészen a bejáratig (bővebben: CK 2009/1. február, A hollandok gyógyszere – A hátsó ajtók és a gedoogbeleid mögött).
A média jelenleg olyan illúziót próbál kelteni, mintha a toleráns drogpolitika mondott volna csődöt, és emiatt állna fenn a probléma, de a helyzet valójában az, hogy nem eléggé toleráns, ezért komoly anomáliák vannak a rendszerben, ami kiváló terep a nemzetközi bűnözői csoportoknak.