A latinok békét akarnak

Lázas készülődés előzte meg az áprilisi magas szintű ENSZ-ülést, ahol a kábítószerügyi egyezményeket vették górcső alá. Latin-Amerikát régóta súlyosan érintik a drogellenes háború nemkívánt következményei, így nem meglepő, hogy a földrész több korábbi elnöke is a drogháború beszüntetése mellett állt ki. 

A világon széles körben alkalmazott idejétmúlt drogpolitikák a drogokkal összefüggő erőszakhoz, túlterhelt büntető igazságügyi rendszerekhez, elszabadult korrupcióhoz és megcsorbított demokratikus intézményekhez vezettek” – írják közleményükben Fernando Henrique Cardoso, César Gaviria és Ernesto Zedillo, Brazília, Kolumbia és Mexikói korábbi elnökei. A hivatalban állásuk idején született elemzések és statisztikák alapján az exelnökök kijelentették, hogy „a drogellenes háború a szó szoros értelmében vett katasztrófa”.  Mindhármuk elnökségi időszaka az 1990-es évekhez kötődik, és mindegyikük kemény eszközökkel próbált leszámolni a drogkereskedelemmel. Cardoso a kannabiszpiac teljes felszámolására törekedett, Zedillo a drogkartellekkel igyekezett leszámolni, Gaviria pedig Pablo Escobar kokainbirodalmát próbálta megdönteni. Miután minden csúfos kudarcot vallott, és az intézkedések több kárt okoztak, mint amit fel akartak számolni, a három elnök a kétezres évek során a dekriminalizáció felé fordult. Jelenleg a már említett ENSZ-ülés módszerét kritizálják, amiért egy nyitott, tudományos alapú drogpolitikai vita helyett zárt ajtók mögött egyeztettek egy előre megtervezett dokumentumról, amely dekriminalizációt nyomokban sem tartalmaz. A három exelnök ezért felszólítja az ENSZ-t, hogy hagyjon fel a droghasználók kriminalizálásának, bebörtönzésének középkori gyakorlatával, és a puszta tilalom helyett vitassák meg a kábítószerek egyéb szabályozási lehetőségeit.

Hozzászólások

Új hozzászólás