Legalizácseh

Mi vagyunk a vezető fűfogyasztók az EU-ban!

Szerző: Bánhegyi–Lukács

A cseh marihuánafogyasztók és -termesztők megvalósult álmát a saját szemünkkel akartuk látni, ezért 2010. januárjában Prágába utaztunk, hogy a helyszínen szerezzünk információt a dekriminalizáció előzményeiről, politikai vetületeiről, megvalósulásáról, napi gyakorlatáról és esetleg már érezhető hatásairól. A marihuána legalizációjáért küzdő cseh civil szervezet, a Legalizace alelnöke, Robert Veverka készséggel állt rendelkezésünkre. Meglepetten hallgattuk, hogy ők bizony közel sem álmaik netovábbját látják megvalósulni, és hogy a kép ezúttal is kissé árnyaltabb, mint amilyennek Budapestről látszik.

Cannabis Kultusz: Pontosan mi a Legalizace, és mit képvisel?
Robert Veverka: Egy civil szervezet, melyet 12 évvel ezelőtt alapítottak. Célja pedig nyilvánvaló, benne van a nevünkben: legalizálni próbáljuk a kannabiszt. Nyíltan támogatjuk a szer használatát, próbáljuk meggyőzni az embereket, informálni őket, és megváltoztatni a marihuánához való általános hozzáállásukat.

CK: Milyen eszközöket használtok céljaitok megvalósítására, az általatok évente megrendezésre kerülő Million Marijuana Marchon kívül?
RV: Eleinte személy szerint nem vettem részt az MMM szervezésében, de az utóbbi három évben egyike lettem a sok szervezőnek. Az MMM mindig is a fő akciónknak számított, ami egy globális demonstráció a fű legalizálásáért, szerintem mindenki ismeri. A Legalizace évekkel ezelőtt felvállalta a megszervezését, eleinte még csak pár száz demonstrálóval, egy kamionnal és sound systemekkel, mely az évek során egyre nagyobb eseménnyé alakult.

CK: De ez csak egy nap a 365-ből, hogyan juttok el az év többi részében az emberekhez?
RV: Tavaly elindítottunk egy új weboldalt, ami sajnos kapacitáshiány miatt még nem elérhető angolul. Megpróbáltuk igen felhasználóbaráttá tenni, hogy minél több ember számára legyen érthető, általa ismerjék meg a szervezetünket és feladatainkat. Eleinte a tervünk az volt, hogy létrehozzunk egy úgynevezett Kender-portált, ahol mindenféle információt publikálunk a növényről, nemcsak a termesztéséről, hanem az ahhoz kapcsolódó törvényekről, hírekről, véleményekről stb. Tavaly beüzemeltük, és folyamatosan növekszika látogatottság, például a Facebook közösségi portálon is igen ismertek vagyunk. Továbbá médiamonitoringgal is foglalkozunk (mint a magyar Drogriporter): mindenhonnan, de elsősorban a cseh médiából gyűjtünk információkat a kenderről. Hogyan állítják be, mit írnak róla? Ezeket közzétesszük, a külföldi cikkeket pedig – melyek általában az USA-ból vagy Kanadából származnak – lefordítjuk az embereknek. Véleményünk szerint ott most igazán változnak a dolgok, ezért példaként próbáljuk bemutatni őket. Aktív tagjai vagyunk az ENCOD-nak, és tavaly elindítottuk a magyar TASZ-szal is az együttműködést. Talán ennél is tevékenyebbek lehetnénk, sok további ötletünk van, de a szervezet jelenleg inkább hobbiként funkcionál az életünkben, egyfajta szabadidős tevékenység.

CK: Akkor tehát mindannyian önkéntesek vagytok?
RV: Igen, személy szerint is sok időt fordítok a szervezetre, fontosnak tartom a működését, és hogy próbáljuk életben tartani. Azt már sikerült elérnünk, hogy a köztudatban sokkal liberálisabb a kenderhez való hozzáállás, és sok ember számára ez már a mindennapok része. A legtöbb embernek Csehországban amúgy nincs problémája a kenderrel, persze ha most elkezdenék itt egy jointot tekerni, lehet, hogy szólnának, hogy ne itt szívjam el, de nem hiszem, hogy ellenkeznének nyíltan. Vagy ha mégis, akkor rossz hotelben szálltatok meg. (nevet)

CK: Milyen szerepet játszott a Legalizace a dekriminalizációs folyamatban?
RV: Nem hívtak meg minket a kormányzati egyeztetésre, de sok emberrel beszéltünk ez ügyben, például az országos rendőrfőkapitánnyal, drogfüggőséget kezelő központok vezetőivel, jogászokkal. Ismerjük a politikusokat és döntéshozókat, ám soha odáig nem sikerült eljutnunk, hogy konkrétan megkérdezzék, mi is az, amit szeretnénk. Tehát nehéz megmondani, hogy pontosan milyen szerepet játszottunk, azt tudjuk, hogy nagyban befolyásoltuk a közgondolkodást. Eddig tudatosan próbáltunk elzárkózni a politikai színtértől, de mivel próbáljuk a törvényt módosíttatni, így politikailag mégis aktívak vagyunk. Nem támogatjuk egyik pártot sem, viszont bárkivel beszélünk vagy együttműködünk, aki képes és hajlandó is változtatni. Tehát nyitottak vagyunk minden irányba, de a terveinkben nem szerepel a politikai párttá alakulás.

CK: Léteznek olyan politikai személyiségek, akik nyíltan felvállalják a dekriminalizációt, vagy akár a legalizációt?
RV: A legtöbb politikus és a hatalmon lévő politikai pártok támogatják a dekriminalizációt, csak a kommunisták és a kereszténydemokraták nem. Sajnos a legalizációról senki nem beszél, az még túl messze van. Senki nem látja, miképp működne a gyakorlatban. Ebben a folyamatban az államnak nagyon nagy részt kell vállalnia, sok törvénymódosítás szükséges ahhoz, hogy legalizáljunk. Jelenleg amúgy nincs is igazán kormányunk, úgyhogy momentán nem is tudnánk kivel egyeztetni az elképzeléseinket.

CK: Van olyan párt, amely konzekvensen ugyanazt az álláspontot képviseli, és tesz is valamit ez ügyben?
RV: Pár évvel ezelőtt megalakult a Svéd Kalóz Párt, akik legalizációpártiak, és nagyon sok liberális felfogású ember dolgozik benne. Rengeteg fiatal támogatja őket, Európa sok országában alakult hasonló nevű helyi pártszervezet, és tavaly bejutottak az Európai Parlamentbe. Nálunk a Cseh Kalóz Párt létezik, és régóta nyíltan felvállalják, hogy legalizálnának. (A Magyar Kalóz Párt arra kérte támogatóit, hogy szavazzanak az LMP-re, bár Schifferék még nem bátorkodtak a fű legalizációjával előállni. Interjúnkat lásd a 2009. augusztusi számban – A Szerk.)

CK: A cseh dekriminalizációs folyamatban kik működtek közre, kormányzati vagy civil kezdeményezés volt? Esetleg a gazdasági válság is szerepet játszott?
RV: A kannabisz Csehországban még mindig illegális, csak annyi változott, hogy csekély mennyiség (15 gramm alatt) birtoklása esetén az adott személy nem minősül bűnözőnek, és a rendőrök pontosan tudják, mi a teendő. E tekintetben a válság is nagy valószínűséggel közrejátszott, hiszen a bírságokból származó bevétel egyenesen a kincstárba megy, de hogy mennyire érvényesültek gazdasági megfontolások, azt nem tudom, mivel az egyeztetéseken nem vettem részt.

CK: Voltak hangos tiltakozások, például a kereszténydemokraták nem próbáltak ezzel választási előnyhöz vagy nagyobb szavazóbázishoz jutni? Az idősebb korosztályhoz tartozó vagy nyugdíjas polgárok sem tiltakoztak?
RV: A nyugdíjasok a legkevésbé sem tiltakoztak, mivel ebben az országban a kender mint gyógyszer elterjedt az idősebb emberek körében. Igazából ez volt a kezdet: sok olyan per volt korábban, ahol nyugdíjasoknál találtak pár növényt, melyeket maguknak gyógynövényként termesztettek és használtak, főleg vidéken. Néhány éve egy öregembernél találtak több marihuá­nanövényt, és a hatóságok nem tudták bebizonyítani, hogy kereskedelmi célokból termesztette őket. Ekkor a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy ha nem találnak visszaélésre vagy kereskedelmi célokra utaló bizonyítékot, abban az esetben a termesztés engedélyezett az adott személynek. Tehát igazából a helyzet most valamelyest rosszabbodott, mivel eddig nem a mennyiség (hány tő növény, vagy hány gramm), hanem a felhasználási cél volt a döntő. A mai napig, ha kenderrel kapcsolatos pereket látunk, a vádlott vagy fiatal, vagy öreg. Egyikük jellemzően rekreációs, másik klasszikus medikál felhasználó. E tekintetben áthidaltuk a generációs szakadékot, sőt érdekközösséget talált e két társadalmi csoport. De visszatérve az eredeti kérdéshez, nem voltak igazi tiltakozások, mivel a média erős kritikai nyomás alatt tartotta a döntéshozókat, nem lehetett blaszfémiákat hangoztatni, vagy üres szlogeneket puffogtatni. Persze rajtunk kívül is léteznek hasonló szervezetek, mint a Konopí je lék (A kender mint gyógyszer), ők azt hirdetik, hogy náluk ingyen hozzá lehet jutni a medikál marihuánához, és az államnak nem beavatkoznia vagy tiltania, hanem engedélyeznie kellene, hogy a szervezet termesszen. Továbbá azt hirdetik, hogy a marihuána semmilyen társadalmi kárt nem okoz, ha pár növényt nevelsz, és elszívod a gyümölcsét, ezért még nem kellene ítélkezni vagy kriminalizálni. És igazából ez az általános felfogás a kenderrel kapcsolatban, amit nagyon pozitívan befolyásol a média. Természetesen léteznek ellenzők, de kevesen. Véleményem szerint a lakosság több mint 50%-a legalizáció- vagy legalább dekriminalizáció-párti. Mi vagyunk a vezető fűfogyasztók az EU-ban! (nevet) Akik a rendszerváltáskor füvezni kezdtek, ma már 40 évesek, többnyire szülők lettek maguk is, és a mai napig szívnak. A fiatalok azért használják, mert ez most az új divat, az öregek pedig gyógyszerként alkalmazzák.

CK: A dekriminalicióval egyidejűleg nőtt a prevencióra vagy a drogokkal kapcsolatos oktatásra szánt forrás? Személy szerint fontosnak tartod a prevenciót?
RV: A prevencióra fordított forrásokról nincs számszerű információm, de nem hiszem, hogy bármit is változtattak volna. Személy szerint az oktatást nagyon is fontosnak tartom. Sok ember számára a mai napig tabutéma a kannabisz, nem tudnak többet róla, mint korábban, vagy félnek bármit is megtudni, mert évtizedekig azt mondogatták nekik, hogy a fű rossz. A hatályban lévő törvényeink is túl öregek a jelenlegi társadalmunkhoz. Olyan hatvanéves törvényeket kell a mai napig betartanunk, melyek az USA-ból erednek.

CK: Ha már a prevenciónál tartunk, ti mint legalizációs szervezet részt vesztek az országos prevencióban, vagy ez más szervezetek reszortja?
RV: Igen, léteznek szervezetek, akik kifejezetten ezzel foglalkoznak, de Csehországban leginkább a szcientológusok hirdetik a prevenciót, ami egy sajnálatos dolog, mert hamis információval, hazugságokkal etetik az embereket! A mi problémánk a prevencióval kapcsolatban annyi, hogy pénz- és emberhiánnyal küzdünk, ami sok mindenben gátol bennünket.

CK: Próbáltatok állami forrásokhoz hozzájutni?
RV: Nem, sajnos nem rendelkezünk olyan képesítéssel, ami ezt lehetővé tenné. Inkább koordinátorok vagyunk, akik több embert tudnak bevonni a folyamatokba. Három éve vagyok a szervezet tagja, akkoriban az MMM volt az egyetlen színterünk. Azóta sokkal ismertebbekké váltunk, de még mindig melléktevékenységként végzem a feladataimat. Főállásban producer vagyok. Most nyertem finanszírozást egy ismeretterjesztő filmhez, ami a kenderről szól, de a legalizációhoz nagyon nehéz adományokat szerezni.

CK: Az adományozók amúgy nyíltan felvállalják, hogy pénzt adnak a Legalizacének?
RV: Akik adnak, azok persze, ez nem titok. Vannak cseh és külföldi (leginkább holland) támogatóink is.

CK: Úgy tudjuk, hogy az otthoni termesztés már régóta engedélyezett nálatok!?
RV: Soha nem számolták a növényeket, mindig a THC-mennyiségen volt a hangsúly, és nem azon, hogy egy vagy két növényed van. Az idősebbek, akik gyógyszerként termesztették, szintén mindig megúszták, de sosem volt legális

CK: És hogy áll a magkereskedelemhez a kormány? Szerinted valaha engedélyezik?
RV: Az interneten bárki tud rendelni anélkül, hogy vegzálnák a rendőrök, de jelenleg drogok előállításához „előkészületi segédeszköznek” tekintik a magokat. Tavaly az MMM-en magokkal kampányoltunk, a rendezvényen ingyen osztogattunk az idősebbeknek. Azt mondtuk, hogy ha öreg vagy és beteg, és kannabiszt szeretnél termeszteni mint gyógyszert, akkor adunk hozzá magot. A médiát is tájékoztattuk, és semmi problémánk nem volt később ebből, bár felkészültünk rá. Manapság is sok e-mailt kapunk, hogy szükségük lenne magokra. Ebben az évben még nagyobb kampányt tervezünk, de a részleteket titokban kell tartanom.

CK: Hogyan látod a mag- és klónkereskedelem esélyeit? Véleményed szerint kialakulhat ebből egy Ausztriához hasonló szabályozás?
RV: Igen, lehetségesnek tartom, hogy valamikor engedélyezik. Személy szerint én kültéri fű párti vagyok. A beltéri fűtermesztést egyértelműen a drogháború alakította ki. Nagyon sok ember alkalmazza is, de én azt nem tartom igazinak. Számomra az igazi fű a talajban nő, szabad ég alatt, és nem házon belül. A klónkereskedelem engedélyezett Ausztriában, és ezzel nincs is problémám, de szerintem inkább profitszerzésre való. A mi célunk más, én inkább odaadnám a  magokat annak, aki termeszteni akar, és nem eladnám neki. Ha nekem ingyen adják a cégek, én továbbadom, és nem csinálok belőle pénzt!

CK: Olyan pletykák terjengenek Budapesten, hogy Prágában be lehet szerezni bizonyos helyeken előre elkészített jointokat (joint a’la carte), mint Hollandiában, ez igaz?
RV: Wow, erről nem tudok! Lehetséges, hogy a turistákat vonzó helyeken ez működik, el tudom képzelni, hogy sok bárban árulnak füvet. Sok ember szerint a dekriminalizációval csak rosszabb lett a helyzet, de az új törvény csak 10 napja van hatályban. Kevés idő telt még el ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. Majd meglátjuk, hogyan fog működni a gyakorlatban.

Hozzászólások

Új hozzászólás