Már a szintetikus sem a régi

A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) Korai Jelző Rendszere (Early Warning System – EWS) azt a célt hivatott szolgálni, hogy minél gyorsabban nyújtson információt az új pszichoaktív anyagok felbukkanásáról, illetve a szerhasználati szokások változásáról az EU-tagállamokban. November 23-án a magyar EWS találkozót szervezett, ahol a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) képviseletében dr. Nagy Gábor főtanácsos beszámolt arról, hogy a kormány támogatásával májusban létrehozott monitoringrendszer megkezdte működését.

Korábban éveket kellett várni, de az új rendszer néhány havonta friss információkat tud nyújtani a rendőrség által lefoglalt kábítószerek hatóanyag-tartalmával kapcsolatosan. Úgy tűnik, hogy a legjobbkor került bevezetésre a monitorozás, hiszen a 2009 első félévéből származó adatok a tavalyival összevetve megdöbbentő különbségeket mutatnak. Az eredetileg kizárólag MDMA nevű vegyületet tartalmazó ecstasy-tabletták tavaly még 80%-ban hordozták kisebb-nagyobb arányban ezt az anyagot, de az idén a lefoglaltak csupán 1%-ában (!) sikerült MDMA-t kimutatni. A tabletták nagy része amfetamint és MCPP-t tartalmazott, némelyikben találtak GHB-t (Gina), piperonalt vagy itthon még nem szabályozott amfetaminszármazékokat. Talán ennél is aggasztóbbak a lefoglalt heroinnal kapcsolatos tapasztalatok: míg 2005-ben az utcai heroin döntő többségének hatóanyag-tartalma 10 és 30 százalék között mozgott, addig az átlagos tartalom tavaly 40% fölé emelkedett, idén pedig egy hirtelen ugrással elérte a 70%-ot! A változó és pláne a növekvő hatóanyag-tartalom azért nagyon veszélyes, mert a fogyasztók a megszokott dózissal könnyen túladagolhatják magukat, kiváltképp, ha a heroin mellé még alkoholt vagy gyógyszereket is fogyasztanak. Ezzel állhat összefüggésben az a tavalyi tragédiasorozat is, melyben egy hónap leforgása alatt kilenc heroinhasználó vesztette életét (egy évben átlagosan 20-30 halálos kimenetelű heroin-túladagolás történik Magyarországon). Azt is megfigyelték, hogy ugyanaz a díler több vevőkörrel is rendelkezhet, akiknek más-más tisztaságú anyagot értékesít. Az ülésen felmerült az igény egy anonim bevizsgálói rendszerre, amely már számos nyugat-európai országban működik. Jelenleg ha egy laboratórium kábítószergyanús anyagot kap bevizsgálásra névtelen feladótól, akkor a rendőrségnek hivatalból azonnal nyomozást kell elrendelnie ismeretlen tettes ellen. Életmentő lenne ezt az akadályt minél előbb elmozdítani a bevizsgálások elől!

Megosztom...