Marihuána-főiskola Michiganben

Miután az észak-amerikai államban a szavazók kétharmada támogatta a legalizációt, Michigan tizennegyedikként beállt a marihuána gyógyászati felhasználását engedélyező államok sorába. Eddig Kannabisz Főiskoláról csak Amszterdamban hallottunk (és írtunk is a CK 2009/1. februári számában), most az őszi szemeszterre a detroiti MedGrow Cannabis College is megnyitotta kapuit, ahol a hallgatók 475 dollárért kertészektől, orvosoktól és ügyvédektől tanulhatják meg a gyógyászati marihuána termesztésének alapjait.

Bár pöfékelni nem lehet az órákon, de a különböző fajtákról szagmintákat vehetnek a diákok, és megvitathatják, hogy melyik zöldség a legütősebb. Rekreációs felhasználásra talán megfelel, ha egyszerűen a földbe szórjuk a magvakat, és kész – magyarázza Nick Tennant a főiskola társalapítója, orvosi nézőpontból azonban már más a helyzet. Dokumentálni kell a fajtákat és a genetikai adatokat, a termesztési folyamat igen bonyolult. Ha rendesen akarod csinálni, ahhoz felkészültnek kell lenned. De ha jól csinálod, sok pénzt spórolhatsz.

A főiskolai padsorokban azonban nem csak szmókereket találni, hanem például egy AIDS-klinikát vezető lelkészt is, aki újdonsült tudását a betegek szolgálatába szeretné állítani. Más a család orvosi tradícióit örökítené tovább oly módon, hogy a terményeivel az orvosoknak biztosítaná a muníciót. Persze nem minden óra szól a termesztésről, a főzőfoglalkozásokon például a mi Chefbácsink receptjeihez hasonlókat próbálhatnak ki a hallgatók, de akad olyan tantárgy is, amely a fű elrejtésére készít fel, ha netán a kertész a bűnözők karmai közé kerülne. A főiskola másik professzora arról tájékoztatott, hogy komolyabb fájdalommal járó műtétek és balesetek esetén az orvosok gond nélkül felírják receptre a marihuánát, de azért egy köszvénnyel nem érdemes bepróbálkozni. A piac viszont tagadhatatlanul növekvő Michiganben, ahol az adatok azt mutatják, hogy az állam nagyságrendileg havi ezer esetben ad zöldutat pácienseknek és termesztőknek. Az egyik professzor beismerte, hogy kicsivel régebb óta termeszt, mint ahogy arra a hatályos törvények felhatalmazták, ezért vonakodott is a nevét adni a vele készített interjúhoz. Az óráit egy ezüstpapírral bevont falú termesztőteremben tartja, külön-külön foglalkozva a talaj, a tápoldat, a megfelelô fények, a metszés és a klónozás kérdéseivel. A teremből áradó aromákat ózongeneráló gépek nyelik el, nehogy átjöjjenek a szomszédok megdézsmálni a készletet.

Megosztom...