Medikálmozgolódások

Csak augusztusban két olyan tanulmány is született a gyógyászati marihuána engedélyezésének hatásairól, melyek önmagukban is kellő indokot nyújtanak a megközelítés kiterjesztésére világszerte. Nem csoda, hogy fokozódik a mozgolódás politikai szinten, és újabb államok alkalmaznák a szabályozási formát. 

Óvatos becsléssel is a nyugati világ felnőtteinek 5-10%-a minősül problémás alkohol-fogyasztónak, és az is ismert, hogy a családon belüli erőszak többségét az alkohol fűti. Az előfordulás következésképpen olyan magas, hogy családon, barátokon, ismerősökön keresztül szinte mindenki érintett. Ezért is fontos az a Psychology of Addictive Behaviors szakfolyóirat hasábjain megjelent friss tanulmány, mely bő 600 házaspár 9 éves történetét vizsgálva arra jutott, hogy a marihuánafogyasztó párok esetében jelentősen alacsonyabb a családon belüli erőszak előfordulása, mint a népesség nem füvező hányadában. A tanulmány készítői elmondták, a vizsgálat nem arra irányult, hogy az adott napon történő kannabiszfogyasztás csökkenti-e az erőszakos cselekedetek előfordulásának esélyét, hanem hosszú távon figyelték meg a füvezés és az erőszak alakulásának összefüggését. Ennek ellenére a kutatás így is alátámasztja azt a szmókerek által ismert bölcsességet, hogy a betépett ember nem a bajt, hanem a barátokat keresi, akikkel megoszthatja derűjét és lelki békéjét. Ahogy a kutatás egyik szerzője megfogalmazta: „Lehetséges, hogy például – ahogyan az ivópartnerek esetében – azok a párok, amelyek közösen fogyasztanak marihuánát, hasonló értékeket vallanak, közös szociális kapcsolatokkal rendelkeznek, és ez a hasonlóság magyarázza a konfliktusok kialakulásának kisebb esélyét.”

Hovatovább a kannabisz hatása össze sem mérhető az alkohol vagy éppen a vényköteles nyugtatók és fájdalomcsillapítók egészségre káros következményeivel. Ez olyannyira így van, hogy az USA azon államaiban, melyekben engedélyezték a kannabisz gyógyászati alkalmazását, a negyedével esett vissza az erős, opiáttartalmú fájdalomcsillapítók halálos túladagolása. A visszaesés egyes államokban 33%-os volt! Az eredmény értékeléséhez fontos tudni, hogy az utóbbi évtizedekben a legtöbb, szerfogyasztással kapcsolatos haláleset az Egyesült Államokban – az alkoholt és a dohányt nem számítva – épp a vényköteles gyógyszerek használatához köthető. A tanulmány arra is kitér, hogy az elhunytak 60%-ának az orvos írta fel a túladagoláshoz vezető tablettákat. És akkor még mindig csak a gyógyászati marihuána engedélyezésének „mellékhatásairól” beszélünk, és nem is érintettük azt, hogy hány beteg életét tette élhetővé ez a sokoldalú növény, és hogyan segíti az ország gazdaságát…!

Nem is csoda, hogy egyre többen játszanak el az orvosi kannabisz bevezetésének gondolatával. A kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos kettős célt lát a gyógyászati marihuána engedélyezésében: a végstádiumú betegek életminőségének javítását és a drogmaffia ereje, illetve a tevékenységükhöz köthető erőszak csökkentését. Hasonló érveket sorakoztat fel Norman Baker, a Brit Belügyminisztérium államtitkára, aki szerint ideje abbahagyni a marihuána ellen folytatott boszorkányüldözést, és lehetővé tenni a betegek számára a kannabisszal folytatott terápiát, aminek hiánya jelenleg a feketepiaci beszerzés felé tereli őket. Hozzájuk csatlakozik az Ausztrál Munkáspárt képviselője Victoria államból, aki a gyerekekre szabott kannabiszterápia hozzáférhetőségét is biztosítaná. Daniel Andrews úgy látja, a szülőknek gyakran a törvénysértés és a gyermekük fájdalmának tehetetlen szemlélése között kell választaniuk, ezért szükséges lenne megreformálni a törvényeket, és lehetővé tenni a kannabisz alapú gyógyászat legális működését. És a sort még hosszan lehetne folytatni. A jelek tehát már világszerte világosan arra mutatnak, hogy a makacs politikusok ideje lejárt, és a kannabisz gyógyászati alkalmazásának visszatérését nem lehet megállítani…

Megosztom...