Mikor mondj nemet?

Amikor jobb mellőzni a füvet

Az USA-ból átörökölt, jó harmincéves tanítás azt mondja: ha fűvel kínálnak, mondj nemet! Egy kíváncsi kamaszt azonban ezzel aligha lehet távol tartani a tiltott gyümölcstől, egy érett és tájékozott felnőtt pedig nem az iskolai intelmek alapján dönt a használatról. Az alábbiakban bemutatunk tíz olyan esetet, amikor a tudomány és a józan ész is azt kívánja: inkább mondj nemet.

A kannabiszt az egyik legalacsonyabb kockázatú pszichoaktív anyagként tartja számon a tudomány, mely számos gyógyászatilag előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy használata minden esetben helyénvaló lenne, még ha a helyi törvény erre lehetőséget nyújt is. Léteznek ugyanis olyan élethelyzetek, melyekben a mások iránti felelősség vagy az egészségügyi okok miatt érdemes mellőznünk a marihuánahasználatot.

Vezetés

Az utóbbi években a zavartan viselkedő vezetőkkel szemben a rendőrök nem csupán alkoholszondát, hanem drogtesztet is alkalmazhatnak. Ezt a füvezők igazságtalan-ságként élhetik meg, hiszen míg az alkoholt a fogyasztást követő napra jó eséllyel lebontja a szervezet – hacsak nem szaladtunk bele extrémdózisokba –, addig a rendszeres, de csekély mértékű kannabiszfogyasztás (például napi-kétnapi egy joint) napokig kimutatható a vérből, a vizeletből pedig még tovább. Ennek megfelelően, ha egy heti párszor szívogató sofőrt három nappal az utolsó spangli után letesztelnek, jó eséllyel pozitív eredményt fog produkálni, és a rendőröket a legkevésbé sem fogja érdekelni, hogy egyébként a szabályokat betartva, tiszta fejjel vezetett. Aki ennek ellenére sem szeretne lemondani a vezetésről, és vállalja a kockázatot, annak azt javasoljuk, hogy a kannabisz hatása alatt semmiképp se sofőrködjön, hiszen nemcsak önmagát, hanem a forgalom többi résztvevőjét is veszélyeztetheti. Bár a tesztek alapján a marihuána jóval csekélyebb mértékben befolyásolja a vezetési készségeket, a motorikus funkciókat és a reakcióidőt, mint az alkohol, és felelőtlenül bátorrá sem teszi a sofőrt, a módosulások így is kimutathatók, ezért nem érdemes mások testi egészségét és egy kiadós börtönbüntetést kockáztatni.

Nehézgépek kezelése

A kannabisz használata hatással van a tér- és az időérzékelésre, csökkenti, illetve elvonhatja a figyelmet, ezért a nehézgépek kezelése esetén fogyasztása kockázatos lehet. A magas dózisú kannabisz csökkenti a reakcióidőt, ami további veszélyekhez vezethet. Mivel a nehézgépek betépve történő kezelése a saját és a környezetedben lévők egészségét is veszélyezteti, így hát a fogyasztást javasolt a munka befejezése utánra időzíteni. A munkáltató gyakran szigorú feltételként tűzi ki a bódult állapotban való munkavégzés tilalmát, ez természetesen az alkohol és egyéb szerek mellett a marihuána fogyasztására is igaz.

Terhesség

A várandósság alatti kannabiszfogyasztás hatásai megosztják a tudományt. Számos tanulmány bizonyos fejlődési rendellenességeket vagy mentális tüneteket a kismama füvezésével magyaráz, míg más tanulmányok rendre cáfolják ezeket az összefüggéseket. Az óvatos ember igazsága valahol félúton lehet, vagyis biztonsággal csak annyit tudunk állítani, hogy a terhesség alatti marihuánahasználat nem kockázatmentes, ezért a felelősségteljes kismama tartózkodik a kannabisztól. Más a helyzet, ha a várandós nő gyógyászati kannabisz páciens, ilyenkor az orvossal szükséges konzultálni arról, hogy az ő konkrét esetében a marihuána használata vagy mellőzése jelent-e nagyobb kockázatot a magzat számára. Amennyiben a döntés a kannabiszfogyasztás fenntartása, akkor feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy ez dohány használata nélkül történjen, hiszen a dohányzás esetében nagyszámú bizonyíték áll rendelkezésre a magzatra káros hatásokról.

Tanulás

A kannabisz egyik legismertebb hatása a rövid távú memória ideiglenes romlása, ami rendszeres, nagy dózisú használat esetén kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan fennállhat. Ez a memóriának pont az a területe, amely az új ismeretek eltárolásához első lépésben szükséges, így a betépve tanulás értelemszerűen nem kecsegtet túl jó eredményekkel, és a gyakori használat is kihathat a tanulási képességekre. Ennek megfelelően javasolt a tanulási időszak teljes ideje alatt mérsékelni, de leginkább mellőzni a marihuána fogyasztását, hiszen csak a saját dolgod nehezíted meg vele. Ha pedig tizenéves vagy, akkor azt is fontos tudnod, hogy az agyad még fejlődésben van, és a kannabisz használatával bezavarhatsz ebbe a folyamatba.

Tüdőproblémák

A tudomány jelenlegi állása szerint a kannabisz füstölése dohány nélkül nem növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, sőt még bizonyos szintű védelmet is nyújthat vele szemben, azonban hozzájárulhat a hörghurut kialakulásához, és gyakran köhögésre ingerel. Ha egészséges tüdővel köhögsz, miközben szívsz, akkor valószínűleg túl sok füstöt nyeltél. Ha a füstölést követően fennmarad a köhögés, akkor jó eséllyel a túl gyakori fogyasztás irritálja a tüdőd és a torkod. A kockázatokat jelentősen növeli a dohánnyal együtt történő fogyasztás, hiszen ekkor a dohányzás összes káros hatása hozzáadódik, és a füst lenntartása miatt fokozódik is. Ha pedig eleve hörghurutod, asztmád vagy bármilyen légúti problémáid vannak, akkor érdemes letenni a füstölésről. Szerencsére egyre népszerűbbek a kannabisz fogyasztásának tüdőkímélő módjai, így egy jó minőségű vaporizátor használatával vagy ételben fogyasztva teljesen kizárhatók a tüdőkárosító hatások.

Szív- és érrendszeri rendellenességek

A marihuána használatát követően megemelkedik a szívritmus, így növekszik a szívizmok igénybevétele. A változás nem nagyobb, mintha valaki felsétálna 2-3 emeletet a lépcsőn, de a szívbetegségekkel küzdők számára ez is problémát jelenthet. A kannabisz használata a szívroham tekintetében nem minősül egyértelmű rizikófaktornak – ellentétben például a dohányzással és a stimuláns szerek használatával –, de a tudomány kis számban ismer olyan eseteket, melyben meglévő szívproblémák esetén a kannabisz használata összefüggésbe hozható a szívroham kialakulásával. Más kutatások ezt tagadják, és a szívrohamot egyéb fennálló egészségügyi problémákra vagy szerek használatára vezetik vissza. Sőt egy 2014-es vizsgálat kimutatta, hogy a kannabinoidok kitágítják és ellazítják az ereket, ami alacsonyabbá teszi a vérnyomást, javítja a keringést, ezáltal csökkenti a szívroham esélyét. Nehéz tehát határozott ítéletet hozni a kérdésben, biztonsági okokból a szívrendellenességekkel élőknek érdemes kerülniük a kannabiszt, kiváltképp a magas dózisokat.

Szkizofrénia

Bár a médiában gyakran azt olvashatjuk, hogy a „füvezés szkizofréniát okoz”, valójában közel sem egyértelmű, hogy ok-okozati kapcsolatról lenne szó. A szkizofrének eleve hajlamosabbak a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra, a kannabisz és más drogok használatára, így a kutatók ezeket mind a szkizofrénia lehetséges kiváltóiként kezelik, mások azonban a már meglévő, szkizofréniára való hajlam öngyógyítási módszereként értelmezik. Hajlam nélkül, mentálisan egészséges fogyasztóknál a füvezés minden valószínűség szerint nem növeli a szkizofrénia kialakulásának esélyét – ezt az is bizonyítja, hogy miközben az elmúlt 40 évben meredeken nőtt a kannabisz használatának aránya világszerte, addig a szkizofréniások aránya stagnál. Olyan tényezők viszont, mint a genetikai hajlam és a nagyvárosi lét jelentősen hozzájárulnak a rendellenesség kialakulásához, és az is bizonyosnak tűnik, hogy a marihuána használata meggyorsítja a betegség felszínre kerülését. A tanulság tehát: ha a családodban előfordult szkizofrénia, ne kockáztass, és érdemes minden pszichoaktív szerrel csínján bánnod.

Pszichózis

A média másik kedvenc témája a füvezés és a pszichózis összekötése. A logika itt is hasonló, mint a szkizofrénia esetén: ha a családunkban volt példa a rendellenességre, akkor érdemes úgy tekintenünk magunkra, mint aki genetikailag hajlamos a pszichózisra, és kerülnünk a kannabiszt, mely ezt kiválthatja. Azok a vakmerők, akik ennek ellenére sem szeretnének lemondani a kannabiszról, egy további óvintézkedést még megtehetnek: azokat a fajtákat részesítsék előnyben, melyeknek alacsony a THC- és magas a CBD (kannabidiol)-tartalmuk! A médiából ismert „pszichózis és Skunk” párosítás azon alapszik, hogy a Skunk-fajtáknak rendszerint magas a THC-arányuk, azonban kevésbé ismert, hogy a kutatások alapján a kulcs sokkal inkább a CBD jelenlétének hiánya. A kannabidiolról számos kísérlet bebizonyította, hogy szorongáscsökkentő, antipszichotikus hatásokkal bír, mely tulajdonságát az orvostudomány is készül kihasználni a pszichózis kezelésében. Ha tehát a családból ismert pszichózis ellenére is kockáztatni szeretnénk, tegyük meg magunknak azt a szívességet, hogy magas CBD-arányú fajtát választunk, amely kiegyenlíti a THC kellemetlen hatásait. Fontos azonban tudni, hogy ez sem ad tökéletes immunitást a pszichózis ellen, tehát a legbiztonságosabb ebben az esetben is a marihuána használatának mellőzése. Rossz hír, hogy az érintett genetikával megvertek az alkoholba sem fojthatják bátran bánatukat, hiszen néhány újabb, a pszichózis kialakulását vizsgáló kutatás nagyobb rizikófaktort vél felfedezni az alkoholfogyasztásban, mint a füvezésben.

Szorongás

Klasszikus megállapítás, hogy a marihuána az aktuális állapotunkat erősíti fel, tehát ha jókedvűek vagyunk, némi fűtől mosolyunk még szélesebbre fog kerekedni, ám ha borús gondolataink vannak, akkor egy spangli után ezek végképp el fognak hatalmasodni rajtunk. Klasszikus megállapítás, ám leegyszerűsítő, és nem minden esetben igaz. Aki például szorongásra hajlamos, azt a kannabisz megnyugtathatja, de pánikrohamot is kiválthat nála, látszólag az előzetes állapotától függetlenül. Az élményt nagyban befolyásolja a fogyasztó elvárása, korábbi tapasztalatai, az elfogyasztott mennyiség és a közeg, ahol a használat történik. A vonatkozó vizsgálatok alapján annyi azonban elmondható, hogy azok esetében, akiknek a szorongása rendellenes mértékű, jóval nagyobb eséllyel vált ki pánikrohamot a kannabiszhasználat. Ebben az esetben ajánlott végleg szakítani a marihuánával, míg a szimplán csak szorongós típusoknak érdemes kellő figyelmet fordítaniuk a fogyasztás körülményeire, és kisebb dózisú, magasabb CBD-arányú fajták mellett dönteni.

Depresszió

Noha sokan épp a lehangoltságukat szokták a fűvel orvosolni, néhány kutatás összefüggést talált a rendszeres használat és a depressziós tünetek kialakulása között. A másik oldalról viszont a kannabisz az USA egyes államaiban felírható a depresszió kezelésére, hiszen a tapasztalat szerint sokak számára kiutat jelent a körkörös, negatív gondolatokból. Csekély a valószínűége, hogy az alkalmi használat hozzájárulna a depresszió kialakulásához, de ha a családunkban volt példa erre a rendellenességre, akkor érdemes kerülnünk a rendszeres használatot. Ha pedig depressziónkat kannabisszal szeretnénk enyhíteni, konzultálnunk kell egy olyan orvossal, aki tájékozott a témában.

Megosztom...