Myrtle és Julian: a „Dagga-duó”

“Ahelyett, hogy védekeztünk volna, mi is bepereltük az államot“

A bécsi ICPC-n (International Cannabis Policy Conference) részt vevő szakértők, döntéshozók és aktivisták gyűrűjében találkoztunk a híres dél-afrikai „dagga-duó” női tagjával, Myrtle Clarkkal. A „dagga-duót” (Dél-Afrikában „daggának” hívják a füvet) 2010-ben tartóztatta le a rendőrség, 1,87 kg kannabisz birtoklásáért, ők azonban a kényszerű védekezés helyett az ellentámadást választották.

Medijuana: Elmondanád nekünk röviden, hogy mi is történt 2010-ben, és mi lett a perek végkimenetele?

Myrtle Clark: A marihuána újbóli legalizálásáért küzdő „Fields of Green for ALL” dél-afrikai nonprofit szervezet ügyvezetője vagyok, illetve a hírhedt „dagga-duó” egyik fele. 2010-ben őrizetbe vettek a párommal, Julian Stobbsszal, ám mi ahelyett, hogy az illetékeseket megkenve megpróbáltunk volna alkut kötni, vagy elismertük volna a bűnösségünket, szépen bepereltük a dél-afrikai államot – és nyolc éve harcolunk az igazunkért. Az alkotmánybíróság 2018 szeptemberében kimondta, hogy a kannabisz birtoklásának és saját célú termesztésének tilalma alkotmányos jogokat sért, és két évet adott a kormánynak a hatályos törvény megváltoztatására. Sajnos egyelőre semmi sem történt ezen a fronton. Az ítélet nem a mi ügyünkben, hanem egy másik perben, egy másik tartományban született, de ők is a mi stratégiánkat követték. A bizonyítékok tükrében ez volt a maximum, amire számítani lehetett. Mi azonban a marihuána vallási, hagyományos, kulturális, orvosi, ipari, és persze rekreációs célú termesztését és terjesztését tiltó valamennyi jogszabály eltörlését követeljük. Örülünk neki, hogy egy a miénkhez hasonló ügyben az alkotmánybíróság kedvező döntést hozott, ugyanakkor a mi személyes csatánk még messze nem ért véget. A gazdaság élénkítése érdekében azt akarjuk elérni, hogy a kannabiszból készült termékeket szabadon lehessen értékesíteni Dél-Afrikában. A mi ügyünkben az eljárás átmenetileg szünetel, mert az új törvény kidolgozására várunk, de ha nem lesz benne minden, amit szeretnénk, simán kezdeményezni fogjuk a peres eljárás folytatását. Mostanában főleg azzal foglalkozunk, hogy olyanoknak nyújtunk jogi támogatást, akiket kannabisz birtoklásával vádolnak, mert ők szorulnak leginkább a segítségünkre. Az elmúlt nyolc évből sajnos számos horrortörténetet tudnék mesélni a dél-afrikai igazságszolgáltatás működéséről.

MED: Milyen hatást váltott ki az előbb említett bírósági ítélet?

MC: A legüdvösebb hatás az volt, hogy végre megszabadította a fogyasztókat az üldöztetés érzésétől. Mostantól nem érheti bántódás őket, ha a rendőrök kannabiszt találnak az autójukban, a zsebükben vagy a hátizsákjukban. Az ítélet azt is kimondta, hogy terjesztés gyanújával senki sem kerülhet előzetesbe. A letartóztatáshoz jogerős bírósági határozatra van szükség. A hatóság nem foglalhatja le a növényeket, nem törheti össze a berendezést és egyáltalán semmi olyasmit nem csinálhat, amitől az emberek azelőtt annyira rettegtek. Sok minden pozitív irányban változott, az azonban már minket is meglepett, hogy hány külföldi cég jelent meg hirtelen az országban, és próbál meg profitálni az új helyzetből. Nehéz megítélni, mennyire jó ez az irány.

MED: Azt olvastam, hogy a fűhasználat már az ítélet megszületése előtt is széles körben elterjedt volt Dél-Afrikában.

MC: Én úgy hallottam – nem tudom, az adatok mennyire származnak megbízható forrásból –, hogy Dél-Afrika világviszonylatban a harmadik legnagyobb marihuánafogyasztó ország. Az biztos, hogy körülbelül 900 000 fűtermesztő és 350 000, kannabiszt is alkalmazó népi gyógyító tevékenykedik nálunk, ami valóban a fűhasználat széles körű elterjedtségére utal. Amúgy hagyományosan teát szoktak főzni belőle az emberek.

MED: Az orvosok mennyire gyakran alkalmazzák a kannabiszt Dél-Afrikában? Fel lehet írni például receptre?

MC: Nem, orvosi rendelvényre még nem lehet beszerezni, mert a jelenlegi törvény ezt tiltja. Az utóbbi években azonban egyre több az olyan orvos, aki igyekszik haladni a korral, és továbbképezni magát. Nálunk a gyógyászati kannabiszt is az underground termelők állítják elő, sőt rengeteg az import is – elsősorban a tehetősebb rétegek igényeinek kielégítésére.

MED: Kik azok az underground termelők?

MC: Több tízezren vannak, akik kiváló minőségű termékeket állítanak elő. Olyan – az ország különböző egyetemeihez kapcsolódó – laboratóriumokból is akad már néhány, ahol a kannabisz-tartalmú termékeket be lehet vizsgáltatni. Mivel a fogyasztók egyre igényesebbek, a termékek minősége folyamatosan javul. Reméljük, hogy a jövőben a „Craft Medical Cannabist” előállító kistermelőket – termesztőket, feldolgozókat – is integrálni lehet majd ebbe az olajozottan működő rendszerbe.

MED: Milyen horrortörténetekre utaltál az előbb?

MC: Például arra, hogy a durbani ügyészség 2018 márciusában elrendelte hat személy, óvadék meghatározása nélküli előzetes letartóztatását. Mivel fűvel kapcsolatos ügyekben rendszeresen nyújtunk jogi segítséget embereknek, ezt az esetet is megvizsgáltuk. A konkrét ügyben rögtön szemet szúrt, hogy külföldi – magyar – állampolgárokról van szó, akik közül ketten 20 éve élnek Dél-Afrikában, míg a másik négy személy csak rokonlátogatóba érkezett hozzájuk Magyarországról. Kiderült, hogy amikor a gyanúsítottakat őrizetbe vették, a többiek épp vendégségben voltak náluk, a rendőrök pedig viszonylag nagy mennyiségű marihuánát találtak a helyszínen. Március óta dolgozunk a kiszabadításukon, de időközben sajnos elfogyott a pénzünk, márpedig a hatékony jogi képviselet sokba kerül. Mivel itt Bécsben magyarokkal is találkoztunk, rajtuk keresztül igyekszünk hírt adni arról, hogy nálunk, Dél-Afrikában már egy teljes éve hat magyar állampolgár sínylődik előzetesben, jogerős bírósági ítélet és az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Különösen a rokonlátogatóba érkezett négy férfi helyzete drámai, hiszen még angolul sem tudnak. A dél-afrikai börtönökben katasztrofális állapotok uralkodnak. Arra építjük az érvelésünket, hogy Juliant és engem anno 1,87 kg kannabisz birtoklása miatt tartóztattak le. Habár ez nem igazán hatalmas mennyiség, az ügyész szerint ennyit csak egy drogdíler tart magánál, ezért kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolt meg. Mi azonban nyolc éve 1000 rand (kb. 20 000 Forint) óvadék megfizetésével kiszabadulhattunk az előzetesből. Ha Dél-Afrikában mindenki egyenlő a törvény előtt, és mi szabadlábon védekezhetünk, akkor a magyarokat miért nem illeti meg ugyanez a jog? Talán mert nem dél-afrikai állampolgárok? Ez nincs rendjén! A „szivárvány nemzet” alkotmányának kell a világon a legjobbnak lennie. A magyarokat óvadék ellenében szabadon kell bocsátani, hogy védekezni tudjanak az őket ért vádak ellen és a bíróságon be tudják mutatni saját bizonyítékaikat. Ha ezután is bűnösnek találtatnak, természetesen meg kell büntetni őket, ám jelenleg tárgyalás és ítélet nélkül tartják fogva ezeket az embereket. Nagyon sajnálom őket és a családjukat!

Megosztom...