Nemet mondanak a drogtilalomra
Nixon ötvenéves építményének falai egyre inkább repedeznek, miután lassan minden fronton támadást indítanak a kábítószer-tilalom egyre látványosabb károkat okozó gyakorlata ellen. Miközben az USA több tagállama legalizációs szavazást tervez, addig tőlük délre, Guatemalában és Costa Ricában is napirendre került a legális drogszabályozásról folytatott párbeszéd.
Otto Perez Molina, Guatemala elnöke óvatosan fogalmazva egyelőre a kábítószerek dekriminalizációját sürgeti, de problémaként azonosította az országukba egyre nagyobb számban áttelepülő mexikói kartelleket, akikkel együtt az erőszakos cselekedetek száma is megugrott a latin-amerikai országban. Azt pedig már számos elemzőtől hallottuk, hogy a drogkartellek elleni végzetes csapást nem dekriminalizációval, hanem a marihuána legális piacának megteremtésével lehet elérni. Határozottabb hangot ütött meg Laura Chinchilla, Costa Rica első női elnöke, aki úgy véli, az illegális drogkereskedelemmel járó fenyegetettségre a legalizáció lehetőségének megvitatása a megfelelő válasz. Chinchilla szerint, „ha továbbra is ugyanazt folytatjuk, miközben az eredmények rosszabbak, mint tíz évvel ezelőtt, akkor sehová sem fogunk eljutni, és úgy végezhetjük, mint Mexikó vagy Columbia”. Az elnöknő meggyőződése, hogy a legalizációról folytatott párbeszédnek akkor is teret kell adni, ha azt az USA ellenzi, mert a közép-amerikai országok akkora árat fizetnek a drogtilalom politikájáért, hogy jogukban áll megvitatni az alternatívákat. Az előző hónapban már az USA drogpolitikájához kínosan igazodó mexikói kormány külügyminisztere is megjegyezte, hogy nyitottak a legalizáció kérdésének nemzetközi megvitatására, de sietve hozzátette, hogy ez kevés ahhoz, hogy felszámolják a szervezett bűnözést. Ha ezúttal sikerrel zárulnak a legalizációs szavazások az USA tagállamaiban, az könnyen felbátoríthatja a latin-amerikai országokat is, hogy szakítsanak a drogtilalmi megközelítéssel, és saját kezükbe vegyék sorsukat.
