Növényi szövetségeseink

Ópiátok helyett kratom és kender

Az USA-ban dübörgő ópiátkrízis hatására milliók térnek át jóval veszélytelenebb alternatívákra. A kannabisz mellett egy másik növény, a kratom nyújt sokaknak szabadulást a fájdalomcsillapítók és a heroin fogságából. Ám ahelyett, hogy a kormány támogatná és szabályozott keretek közé terelné a folyamatot, ismét a működésképtelen tilalomban gondolkodik.

Évente mintegy ötvenezren halnak meg ópiát-túladagolásban az Egyesült Államokban és a szám az elmúlt öt évben meredeken növekszik. Az aggasztó folyamatnak több összetevője van. Egyrészt a heroin ismét népszerűvé vált, de a dílerek gyakran helyettesítik vagy ütik fel a jóval potensebb fentanillal, ami végzetes kombináció lehet. De ez csak a túladagolások egyik oldala. A helyzet elfajulásáért sokan az orvostársadalomra mutogatnak, akik gyakran indokolatlanul is felírnak erős, ópiáttartalmú fájdalomcsillapítókat, melyekből az azonos hatás eléréséhez egyre nagyobb mennyiséget kell fogyasztani, ezzel sokakat vezetnek el a heroin vagy a fentanil használatához. Mivel az ópiátok fogyasztása mindig magas kockázattal jár, kulcsfontosságú az olyan kevésbé kockázatos alternatívák felderítése, amik mind a szerhasználók, mind pedig a betegek számára kielégítő választást jelentenek. Nos, rögtön két ilyen növényt is tudunk ajánlani, de a politikai rövidlátásnak köszönhetően épp mindkettőt üldözik.

Ártalomcsökkentés újratöltve

Elmúlóban van már az az idő, amikor az ártalomcsökkentés szó hallatán csupán tűcserére, belövőszobára és más, intravénás szerhasználathoz kapcsolódó szolgáltatásra gondoltunk. A kutatásoknak, a személyes tapasztalatoknak és a progresszív politikai döntéseknek köszönhetően mára világossá vált, hogy a kannabisznak legalább akkora szerepe lehet az ópiátkrízis kezelésében, mint a steril tűknek a HIV járvány megfékezésében. Elég kiemelni, hogy az USA azon államaiban, ahol engedélyezték a kannabisz gyógyászati célú használatát, átlagosan 25%-kal esett vissza a halálos ópiát-túladagolások száma. A kutatások kérdőíveiből és a személyes interjúkból pedig azt is megtudhattuk, hogy az erős fájdalommal küzdő betegek túlnyomó többsége produktívabb és szociálisabb kannabisz használat esetén, valamint jóval kevesebb és enyhébb mellékhatást tapasztal, mintha fájdalmait ópiátokkal csillapítaná. De a politika csak lassan zárkózik fel a tényekhez: egyelőre kivételes helyzetben érezhetik magukat azok, akiknek lehetősége van a vényköteles, ópiát-tartalmú gyógyszereiket receptre felírt kannabiszra cserélni, netán állami fűboltokból megvenni és kitapasztalni a számukra legmegfelelőbb fajtákat. Mindenezek ismeretében borítékolható volt, hogy egy másik, szintén évszázadok óta használt növény, ópiát-helyettesítő használatának elterjedésében, a hatalom nem újabb lehetőséget, hanem haladéktalan rendészeti feladatot fog látni.

Természetes fájdalomcsillapító és kedélyjavító

A CK magazin 48. számában (2016/6) mutattuk be a Délkelet-Ázsiában őshonos növényt, amelynek levelét évszázadok óta fogyasztják enyhe stimulánsként és immunerősítőként, nagyobb dózisban pedig fájdalomcsillapítóként és nyugtatóként. Használata az elmúlt évtizedben, a nyugati világban is elterjedt, főként miután felismerték, hogy az ópioid receptorokhoz kapcsolódva hatékonyan enyhíti az ópiátok iránti sóvárgást, miközben hatásai és mellékhatásai is jóval enyhébbek annál. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy rendszeres ópiáthasználó – például egy heroinfüggő – úgy tudja enyhíteni az elvonással járó fájdalmakat és sóvárgást a kratommal, hogy közben nem szedálja le magát, hanem aktív marad egész napra. Ráadásul az ópiátokkal ellentétben a kratomnál a tolerancia sem alakul ki gyorsan, tehát nem kell hamar elkezdeni a dózis emelését. De ha mégis ezt tenné, halálos túladagolással aligha kell számolnia bárkinek – hacsak nem keveri más szerekkel. Nagyjából tehát úgy tekinthetünk a kratomra, mint a kannabisz mellett a másik jelentős szövetségesre az ópiátokkal vívott csatában. A probléma csupán az, hogy jelenleg igen kisszámú kutatás irányul a kratom egészségügyi hatásaira. Nem meglepő tehát, hogy a növénynek semmilyen formája sem szerepel az engedélyezett gyógyszerek listáján, így orvos sem írhatja fel. A használók ezért jobb híján, az öndiagnózis felállítását és az internetes önképzést követően, a különböző boltok és webshopok kínálatából szerzik be a porított leveleket és koncentrátumokat, hogy saját maguknak állítsák be a megfelelő dózist. A hír azonban így is terjed, és szép számmal akadnak kísérletezők: becslések szerint mintegy három-ötmillió amerikai használ rendszeresen kratomot és egy 2017-es tanulmány szerint a kétharmaduk heroint, vagy vényköteles fájdalomcsillapítókat helyettesít vele. Vagyis óvatos becslés szerint is legalább kétmillió amerikai talált kiutat az ópiátok útvesztőjéből, ami önmagában is ünneplésre ad okot. Az amerikai kormány azonban másképp gondolkodik.

A félelem rossz tanácsadó

Amikor emberek milliói kapnak rá egy új cuccra, tipikus reakciónak mondható, hogy a hatalom nem a fogyasztási motivációkat és a döntés előnyeit mérlegeli, hanem pánikkeltésbe kezd, és halálos veszélyt vízionál. Egyfelől ez érthető is, hiszen úgy fogyasztja a felnőtt amerikai lakosság mintegy 2%-a teljesen legálisan a kratomot, hogy szinte csak személyes tapasztalatok állnak rendelkezésre a használat egészségügyi hatásairól és kockázatairól. Az is igaz, hogy a kratom fogyasztása nem kockázatmentes: a rendszeres használat hozzászokást eredményezhet (bár ez köszönőviszonyban sincs az ópiátfüggőséggel), étvágytalansághoz vezethet és ronthatja az alvás minőségét. Egyes kutatások szerint kedvezőtlenül hat a tanulási képességekre és a memóriára, valamint kivételes esetekben súlyos májbetegséget okozhat. Világos, hogy a kockázatok felett nem szabad szemet hunyni, az amerikai kormányok azonban a legrosszabb válaszokat adják a helyzetre. Először az Obama-adminisztráció próbálta meg 2016-ban betiltani a növény kereskedelmét, ám ekkor számos szakember és érdekvédelmi közösség állt ellen. A visszavonulás azonban csak ideiglenes volt: 2018 végén az USA Kábítószer-ellenes Hivatala (DEA) már biztosnak nevezte, hogy a legveszélyesebb illegális szerek jegyzékébe fogják helyezni a kratomot; a kérdés szerintük már csak az, hogy mikor. Azt gondolhatnánk, hogy a darknet és a dizájnerdrogok idejében felelős szakember nem gondolhatja komolyan, hogy a tilalommal meg lehet szüntetni a drogok iránti keresletet vagy csökkenteni lehet a kínálatot és a használattal járó veszélyeket. Ahelyett, hogy kijelölt boltokban, akár orvosi felügyelet mellett lenne hozzáférhető egy szer, a tiltást követően a feketepiaci termesztők és a zuglaborok egymással versengve fognak küzdeni a fogyasztók kegyeiért.

 

Új piac a bűnszervezeteknek

Aki ismeri a drogpiac törvényszerűségeit az pontosan meg tudja jósolni, hogy a kratom tiltólistára helyezésének sokkal több negatív hatása lesz, mint pozitív. A betiltást követően a több millió fogyasztó aligha fog varázsütésre szermentessé válni, hiszen fájdalmaikat ezután is csillapítaniuk kell valahogy. Persze lesznek olyanok, akiknek lehetősége van az orvos által felírt kannabiszra váltani, de a jelenlegi használók egy része kénytelen-kelletlen vissza fog állni az ópiátokra, mások pedig ezentúl illegálisan fogják beszerezni a kratomot. A most legálisan működő boltok helyét pedig átveszik a bűnszervezetek, akiktől aligha várható el fogyasztóvédelmi szempontok figyelembe vétele.

Laboratóriumi vizsgálatok már most is találtak ópiáttal felütött kratom mintákat – ez a tilalmat követően várhatóan általánossá fog válni, hiszen az illegális kereskedők mindig a potensebb szereket részesítik előnyben. Ráadásul, bolondok lennének nem megpróbálkozni azzal, hogy a kratomhasználókat áttérítsék a számukra nagyobb jövedelmet hozó ópiátokra. A kratom egyszeri hatásos dózisa a legtöbb droghoz képest magas, úgy 3-15 gramm. A dealerek szeretnek minél több hatásos adagot tudni egy-egy kiló áruban, ehhez pedig a kratom esetében ügyeskedniük kell. A zuglaborokban megkezdődik majd a hatóanyag módosítása és felturbózása, amivel kijátszható lesz a tiltólista, ám ezek kockázatairól körülbelül annyit fogunk tudni, mint az állandóan változó szintetikus kannabinoidokéról. Vagyis nem túl sokat.

A világnak ajándékként kellene kezelnie azt, hogy ennyire alacsony kockázatú növények is segíthetnek az ópiátkrízis megfékezésében, nem pedig a bűnszervezetek kezébe adni azokat, hogy végül szörnyet teremtsenek belőlük. A kannabisz esetében világszerte kezdik belátni, hogy a szigorú, de legális szabályozás a legjobb megoldás, és nyolcvan év elteltével végre visszatérnek a kannabisz alapú készítmények a gyógyszertárak polcaira. Szomorú lenne, ha a kratom esetében erre megint csak a tiltás okozta károk és százezrek fölösleges halála után jönnénk rá.

Megosztom...