Ó, IÓ, CIÓ, ÁCIÓ, LEGALIZÁCIÓ
Az USA drogreformerei ünnepelnek, a kannabiszbiznisz virágzik
Már csak hetek kérdése, hogy a legálisan szabályozott marihuánakereskedelem a gyakorlatban is elkezdődjön, a legalizáció országos támogatottsága történelmi csúcsot ért el az Egyesült Államokban. A boldog drogreformerek ugyanakkor körültekintésre intenek, de már dolgoznak a további tagállamok szabályozásának kialakításán.
Már nemcsak Colorado és Washington, hanem az USA teljes lakossága felsorakozott a legalizáció mögött. Az 1969 óta éves rendszerességgel elvégzett Gallup-felmérésen a legalizátorok aránya idén történelmi magasságokba szökött. 2011 volt az az esztendő, amikor tízévnyi folyamatos emelkedés után a legalizációt támogatók végre beérték a tiltáspártiakat. Ezt erősítették meg a 2012-es legalizációs szavazások eredményei is: három államból kettőben megszavazták az állami felügyelettel, de törvényesen működő marihuánapiacot.
Egy 2013 októberében készített felmérés így már azt is mutatja, mennyiben ért egyet a lakosság a szabad kereskedelem éppen zajló kialakításával, illetve támogatná-e, hogy az egész ország kövesse Colorado és Washington példáját. És láss csodát: két év alatt újabb 8%-kal emelkedett a legalizáció támogatóinak száma, a legfrissebb adatok szerint 58% szeretné állami szabályozás mellett a boltokban látni a kannabiszt és a belőle készített termékeket, miközben mindössze 39% gondolja úgy, hogy célszerűbb a gandzsát a drogkartellek kezében hagyni. Egy héttel a felmérés publikálását követően kezdődött a Nemzetközi Drogreform Konferencia a coloradói Denverben, ahol Ethan Nadelmann, a Drug Policy Alliance (DPA) alapítója a szavazást úgy értékelte, hogy a marihuánalegalizáció ügye fordulóponthoz érkezett. Hozzátette, a soha nem látott támogatás mellett ezt jelzi Colorado és Washington példája, valamint tágabb értelemben a küszöbön álló uruguayi legalizáció is. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy bár a fejlemények optimizmusra adnak okot, az USA 48 államában továbbra is a tilalom van érvényben, és a világ közel 200 országából egyelőre csak egyben látszik megvalósulni a marihuána legális szabályozása. Figyelmeztetett, hogy a drogpolitika az USA történelmében olyan negatív jelenségekkel is összefonódott, mint a rasz-szizmus és a tömeges bebörtönzések, melyek a legalizációval szintén fordulóponthoz érkezhetnek, úgyhogy ennek tudatában kell mérlegelni a közeljövő lépéseinek következményeit. Észnél kell tehát lenni, és vállalni azt is, ha a legális szabályozás gyakorlata esetleg szigorúbb az indokoltnál.
Megfelelési kényszer
Colorado népe láthatóan szót fogad a DPA elnökének, és november elején példás önfegyelemről adott tanúbizonyságot, amikor a kannabisznak aránylag magas, 25%-os forgalmi adót szavazott meg (Coloradóban az alkoholos italok áfája 5–15% között mozog – A Szerk.), és arról is döntött, hogy a kereskedelemből befolyó első 40 millió dollárt állami iskolák építésére fordítják. Minderről ráadásul annak ellenére határoztak, hogy épp a közelmúltban sújtotta a lakosságot egy adóemelés, amit szintén az iskolák finanszírozhatósága érdekében vetettek ki. Colorado kormányzója, John Hickenlooper elmondta, hogy a szavazók 65%-a voksolt a magasabb adókra. Azt is hozzátette, az adóként befolyó összegből igyekeznek biztosítani, hogy a fiatalkorúak ne jussanak marihuánához, és figyelmet fordítanak arra is, hogy marihuánától módosult tudatállapotban senki ne üljön volán mögé. Sőt Denver rendőrei még a szagszennyezést is szeretnék megelőzni. Mert míg 2010-ben mindössze hét bejelentést kaptak erős fűszagról, addig ez a szám tavaly tizenhatra emelkedett. Ezzel pedig minden nyolcadik, kellemetlen szaggal kapcsolatos bejelentés marihuánához köthető, vagyis eljött az idő a szagriadó bevezetésére – értette meg a rendőrség az idők szavát, és sietve beszereztek néhány szagteleszkópot (tudományos nevén olfaktométert), melyeket az orrnyíláshoz illesztve már kilométeres távolságból kiszimatolhatják a zamatosabb kültéri fajtákat. Szigorúan tudományos magyarázatuk értelmében az indokolatlanul erős marihuánaaroma a „nóziszkóp” által jelzett 8:1 arányt meghaladó koncentrá-ciónál kezdődik, ami már sérti a denveri szagrendeletet, ezért akár 2000 dollár bírsággal büntethető. Nehéz elhessegetnünk a gondolatot, hogy a szagrendőrség ötlete néhány ízletesebb fajta kóstolgatása során született.
Ha kíváncsi vagy rá, hogy a következő években az USA melyik államaiban írhatnak ki legalizációs szavazárt és arról is szívesen értesülnél, hogy nagyjából mekkora bizniszt jelent egy államnak a kannabisz legalizációja, akkor szerezd be a CK Magazin decemberi számát!
