Öröm és pánik az USA-ban

Trump lefújná a terjedő legalizációkat

Szerző: CK

Ellentmondásosan indult az év az Egyesült Államokban. Már az első héten bekövetkezett a legalizáció eddigi legnagyobb durranása: a kaliforniai fűboltok megnyitották kapuikat! Ezzel egy időben Vermont törvényhozói is megszavazták a legális marihuánapiacot. Trump azonban gondoskodott róla, hogy senki ne örüljön túlságosan.

Sokan a drogreformmozgalom legjelentősebb lépésének tartják a kaliforniai legalizáció beköszöntét. Kalifornia mindig is a legprogresszívabb államok közé tartozott: náluk engedélyezték először a kannabisz gyógyászati használatát 1996-ban, és 2010-ben ők tartották az első – az akkor még pár százalékon elbukott – népszavazást a teljes legalizációról, ami a többi tagállamot is felbátorította. Nélkülük talán egyetlen legális fűpiac sem létezne jelenleg a világon, és abban is elvitathatatlan érdemük van, hogy mostanra az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 64%-a támogatja a legalizációt! Nem túlzás azt állítani, hogy Kaliforniában január elsején nagyobb bulit tartottak, mint Szilveszterkor, hiszen az állhatatos munka eredményeként egy csapásra tízmilliók számára nyíltak meg a fűboltok kapui. Ugyanezen a héten Vermont törvényhozói is zöldutat adtak a legalizációnak, miután az újrafogalmazott törvénytervezetet már a kormányzó is jóváhagyta. Kívülről tehát úgy néz ki, hogy minden a legjobb úton halad a népakarat érvényesülése felé, ám akad valaki, aki megfúrhatja a visszafordíthatatlannak tűnő folyamatot: az amerikai elnök.

Trump, az antihős

„Kétség sem férhet hozzá, hogy Trump elnök hivatalosan is háborút indított Kalifornia ellen” – vonta le konklúzióját Kevin de León, kaliforniai szenátusi vezető a Guardiannek, miután megtudta, hogy az USA igazságügyi minisztere, Jeff Sessions beharangozta a legalizációk visszavonását és a szövetségi tiltó törvények szigorú betartatását minden államban. De egyáltalán hogyan lehetséges a szövetségi törvény szerint tiltott drogok engedélyezéséről szavazást tartani, és a népakarat előtt meghajolva állami szinten felülírni a szabályozást? Nos, mindez az Obama elnöksége alatt született, úgynevezett „Cole-jegyzet” nevű iránymutatásnak köszönhető. Az akkori helyettes igazságügyi miniszter, James Cole 2013 augusztusában írt értelmező rendelkezésében lehetővé tette, hogy a tagállamok a szövetségi hatóság felelősségre vonása nélkül kísérletezhessenek a különböző kannabiszpolitikákkal egészen addig, amíg biztosítani tudják, hogy a kannabisz ne kerüljön fiatalkorúak kezébe vagy más államokba. Ennek köszönhetően nyílhattak meg Amerika első fűboltjai Coloradóban.

„Elkerülhetetlen volt a tagállami törvények szerint legalizált marihuánahasználat” – magyarázta döntését később James Cole. „Iránymutatást kellett adnunk az államügyészeinknek, hogy miként járjanak el a kettős rendszerekben, ahol valami az egyik rendszerben illegális, de a másikban törvényes.” Cole arra hivatkozva nyújtott iránymutatást, hogy a kísérletező államok leszámoljanak a drogkartellekkel, és állami ellenőrzés alá kerüljön a terület. A kettős megközelítés mostanáig működött, ám január 4-én Jeff Sessions bejelentette, hogy a Trump-adminisztráció visszavonja Cole rendelkezését. Hogy ez valóban be fog-e következni, és ha igen, akkor pontosan milyen eredménnyel jár, az egyelőre bizonytalan. Valószínűtlen például, hogy a már legalizált államokban a szövetségi hatóság újból üldözni kezdené a fogyasztókat, de elképzelhető, hogy a boltokat bezárásra kényszerítik. Tavaly szeptemberi adatok szerint a kannabiszipar 150 ezer amerikainak ad munkát – és Kalifornia csatlakozásával ez a szám jelentősen meg fog ugrani –, akiknek az egzisztenciája és tevékenységének törvényessége egy pillanat alatt kérdésessé vált.

Általános ellenállás

A legjelentősebb amerikai drogpolitikai szervezet, a Drug Policy Alliance jogügyi igazgatója, Tamar Todd szerint a Trump-kormány nem lesz képes megállítani a legalizációkat, azonban nagyon sok embernek árthat a keménykedéssel. A legalizáló államügyészeknek iránymutatást biztosító James Cole úgy vélekedett Sessions bejelentése kapcsán, hogy határozottan jobb felügyelni a kannabisz termesztését, feldolgozását, értékesítését, és adót generálni a folyamatból, mint az egészet a feketepiacra bízni, amiből csak a bűnözők profitálnak. Érthető, hogy az államok felvették a kesztyűt, és nem hajlandók behódolni a fenyegetésnek. Colorado republikánus szenátora, Cory Gardner bejelentette, hogy amíg Sessions döntése érvényben áll, akadályozni fogja az igazságügyi minisztériumi kinevezéseket. A coloradói szövetségi ügyész, Bob Troyer pedig világossá tette, hogy az utasítás ellenére nem fognak fellépni a fűboltokkal és a fogyasztókkal szemben. Oregon kormányzója, Kate Brown emlékeztetett, hogy a legális kannabiszpiac 19 000 munkahelyet teremtett az államban, és hozzáfűzte, hogy a szövetségi kormánynak nem szabadna az oregoniak útjába állnia. Hasonlóan fogalmazott Jay Inslee, Washington állam kormányzója, aki tévútnak minősítette a bejelentést, és úgy vélte, hogy nem tartja tiszteletben a washingtoniak akaratát, akik eltérő út mellett döntöttek. Mások viszont úgy vélik, hogy a bejelentés nem más, mint egy hatalmas blöff. Mark Kleiman, a New York Egyetem közrendprofesszora arra hívja fel a figyelmet, hogy a közlemény nem tartalmaz közvetlen utasításokat, és nem említi a rendőrség kábítószerosztályának mozgósítását. Ezek alapján szerinte maximum néhány példastatuá-lásra lehet számítani. A legalizáció támogatottságát és bevezetésének tempóját figyelve valóban öngyilkos taktikának tűnik a teljes pálfordulás, még ha Trump leghőbb vágya ez is lenne. Ezt bizonyítja a Quinnipiac Egyetem felmérése is, ami szerint az amerikai szavazók 70%-a elutasítja, hogy a legalizáló államokban betartassák a szövetségi törvényeket.

Személyes ellenszenv

Trump és Sessions ellenszenve a kannabisszal szemben nem a tudományos eredményeken nyugszik – ezt bátran kijelenthetjük. A Vice magazin egyenesen őrültségnek minősíti a tervet az ópiátkrízis kellős közepén, amikor a vényköteles fájdalomcsillapítók elterjedt használata és a heroin újbóli hódítása következtében évente körülbelül 60 ezer amerikai hal meg ópiáttúladagolásban. A gyógyászati kannabiszt és a legalizációt bevezető államok statisztikáiból világosan látszik, hogy a marihuána elérhetősége látványosan visszaszorítja az ópiátos halálok számát. Egész egyszerűen azért, mert a kannabisz egy alacsony kockázatú alternatívát nyújt fájdalomcsillapításra a veszélyes ópiátokkal, kiváltképp a heroinnal szemben. Az összefüggést mára számtalan tudományos kutatás támasztja alá – melyekről időről időre mi is beszámolunk –, ezért hatalmas felelőtlenség ezeket és a tagállamok tapasztalatait félresöpörve, pusztán egy politikai ideológia mentén visszavonni a lakosság által elért eredményeket. Ha a kannabisz ismét üldözötté válik, a fájdalomcsillapítást igénylők jelentős része vissza fog térni az ópiátok használatára, ami beláthatatlan következményekkel járna. Aki pedig úgy vélné, hogy a legalizációk visszavonása után a gyógyászati kannabisz programok meg fogják előzni ezt a problémát, annak érdemes végiggondolnia, hogy bizonyos tagállamokban igen szűkre szabták azoknak a betegségeknek a körét, amikre az orvos felírhatja a kannabiszt. Így például a krónikus fájdalomra nem lehet minden medikálállamban felíratni a marihuánát, így maradnak az ópiátok.

A tudománytalansággal karöltve a személyes ellenszenv az, ami Trumpékat a legalizációk ellen hangolja. Jeff Sessions például rendszeresen nyilatkozik a kannabisz ártalmas hatásairól, de a morális ítélkezés sem áll tőle távol. Egy 2016-os meghallgatáson egész egyszerűen úgy fogalmazott: „világossá kell tenni az üzenetet, hogy a jó emberek nem szívnak marihuánát.” 2017 júliusában Sessions levelet küldött Washington állami hivatalának, amiben a kannabisz káros hatásait ecsetelte, majd leírta, hogy a „Minisztérium továbbra is elhivatott a Szabályozott Anyagok Törvényének betartatása iránt olyan módon, ami hatékonyan használja fel erőforrásainkat, hogy szembeszálljunk a közegészséget és a közbiztonságot érintő legnagyobb fenyegetésekkel”. Gyakran idézik Sessions egy 1986-os, utólag viccként magyarázott megjegyzését, miszerint korábban úgy gondolta, hogy a Ku-Klux-Klan egy okés társaság, amíg rá nem jött, hogy a tagjai marihuánát szívnak. Ha viccnek szánta, ha nem, belegondolni is ijesztő, hogy az ország igazságügyi minisztere egy gyilkos, rasszista szervezetnél is ártalmasabbnak tarthatja a kannabiszt! Barbara Lee, Észak-Kalifornia kongresszusi képviselője sietve emlékeztetett, hogy a tiltó marihuánatörvények aránytalanul büntetik a fekete lakosságot, és Sessionst az intézményi rasszizmus képvislőjének nevezte. Utasításával kapcsolatosan természetesen ő is megjegyezte, hogy nem engedelmeskednek, és küzdeni fognak az elért legalizáció megtartásáért.

A vegzálás nyertese: Kanada

Kevéssel Sessions bejelentése után az amerikai mellett a kanadai kanna-biszvállalatok részvényei is zuhanni kezdtek, ami azzal magyarázható, hogy számos cégnek vannak érdekeltségei az USA-ban. De ez a csökkenés valószínűleg csak rövid ideig fog tartani. A kanadai miniszterelnök ugyanis 2018 júliusára ígérte a kannabisz teljes legalizációját, így nagyon is elképzelhető, hogy az USA számos kannabiszvállalata Kanadába költözik. A Delta 9 Cannabis nevű kanadai cég vezérigazgatója, John Arbuthnot szerint Sessions bejelentése csapást jelent az amerikai iparágra, Kanadát viszont segítheti a befektetések vonzásában és a nemzetközi pozíció megerősítésében. A vezérigazgató elmondta, hogy Kanada a közeljövőben kétségtelenül a kannabiszipar egyik globális vezetőjévé válik, és ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a kanadai szövetségi kormány támogatja a legalizációs politikát. Az USA-val ellentétben a kormány támogatása lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy mind Kanadában, mind világszerte bővüljenek, miközben az amerikai cégek bizonytalan helyzetbe kerültek. Kézzelfoghatóvá vált a félelem az Egyesült Államokban alapított kannabiszvállalatokba történő befektetéseknél, hiszen a szövetségi kábítószertörvények alapján a cégek bíróság elé állíthatók, és Sessions azzal fenyeget, hogy ez be is fog következni. Arbuthnot ezért úgy véli, hogy a kanadai piac hosszú távon is profitálhat az USA-ban megjelent politikai bizonytalanságból. „Nagyon sok érdeklődőt látunk az Egyesült Államokból és világszerte. Úgy gondolom, hogy a Cole-jegyzet visszavonásával ez még nagymértékben nőni fog. Az emberek a világ ma leggyorsabban növekvő iparágába szeretnének fektetni, és ha ezt az Egyesült Államokban tehetik meg, akkor arra fognak törekedni, hogy ezt stabil és jól szabályozott helyen tegyék meg, ami Kanada lesz” – foglalta össze Arbuthnot. Hasonlóan látja a helyzetet Russell Stanley, a kanadai Echelon Wealth Partners elemzője. Szerinte, ha a marihuána továbbra is illegális marad szövetségi szinten, és a Trump-kormány beváltja az ígéretét, akkor ez akadályozza majd a nagy amerikai kannabiszvállalatok felemelkedését, és az iparág Kanadát fogja előnyben részesíteni. Az USA ezzel kiesik a játékból, és a kanadai cégek számára lehetővé válik, hogy viszonylag kis versenyben aknázza ki a legális kannabiszpiacban rejlő lehetőségeket.

Hozzászólások

Új hozzászólás