Őstehetség

Februári számunkban írtunk a nagy hatású pszichonauta, Terence McKenna húsz év után végre magyarul is megjelent főművéről, ami szerint az evolúciós robbanást a hallucinogének használatának köszönhetjük. Az elméletet máig sem sikerült meggyőzően bizonyítani, de újabb jelek mutatnak arra, hogy lehet benne valami. Például az a friss feltételezés, hogy az ősemberek valójában betépett vízióikat festették a barlangok falára.

A Tokiói Egyetem kutatói felfigyeltek arra, hogy a különböző kontinenseken található, több tízezer éves barlangfestményeken hasonló geometriai formák jelennek meg. Érvelésük szerint ennek a magyarázata a pszichedelikus szerek rituális használatában keresendő, amely hasonló látomásokat nyújthatott számukra. Bár őseink nem az Alex Grey által fémjelzett fraktálos vonalon mozogtak, az elemzések szerint a festményeiken rokon természetű elemek találhatók. A japán kutatók módszerének újdonsága, hogy az elképzelést McKennával ellentétben nem kultúrtörténeti magyarázatokkal, hanem kognitív idegtudományos elemzésekkel és matematikai képletekkel igyekszik alátámasztani. Kimutatták, hogy számos festményen azonos idegi mintázatok, úgynevezett Turing-instabilitások találhatók, amelyek a festés alatti hasonló, pszichedelikumok által módosított tudatállapotot feltételezik. A kutatók úgy gondolják, hogy az ily módon megalkotott, látomásos művek többletjelentést kaptak, és magasabb dimenzióba emelték a rituálékat is. Már csak egy összegző elmére lenne szükség, aki összefésüli McKenna evolúciós és a Tokiói Egyetem idegtudományos magyarázatát, hogy biztonsággal kijelenthessük: az embert nem a munka, hanem a hallucinogének használata emelte ki az állati sorból.

Megosztom...