Suomi Hamppu

Finnország hagyományos kendere

A pollenmaradványokon végzett radiokarbonos kormeghatározás alapján a Cannabis Sativa finnországi termesztése 3000-5000 évvel ezelőtt kezdődött. Az ország területén már a kőkorszakban is éltek agrárközösségek, akik számára a kender épp olyan értéket képviselt, mint az árpa vagy a hajdina. Sőt a szakértők szerint a kender termesztése korábban elkezdődött, mint a klasszikus gabonaféléké.

A jégkorszakot követően, i.e. 8500-tól kelet és dél felől megkezdődött a mai Finnország területének benépesedése. Valószínűnek tűnik, hogy a terület őslakóiként ismert sami nép sámáni és animista hitvilága szoros kapcsolatban állt az orosz sztyeppék népeinek hitével, akik rituális célokra használták a kendert. Az archeológiai kutatások nem minden korból tudnak ugyanolyan minőségű bizonyítékokat feltárni, mivel a távolabbi korok olyan sérülékeny anyagaiból, mint a kenderrost, nem könnyű megállapítani, milyen szerepet töltött be a növény az adott kor mindennapjaiban. A kutatást az a tény is nehezíti, hogy a kender nemcsak Finnországban őshonos, ezért nehéz kronológiailag elhelyezni a megjelenését. Ez a bizonytalanság a kender elterjedtsége miatt természetesen más országok esetében is fennáll.

A pollen elemzésén alapuló rekonstrukciós vizsgálatok nehézkesek, pláne akkor, ha a kenderből kinyert pollen összekeveredik a finn vidéken szintén őshonos és gyakran előforduló komlóéval. Jó minőségű kendermaradványokat őriznek azonban a Finnország és Svédország között található Ahvenanmaa-sziget Kastelholma-kastélyának sírjai az i.sz. 800 és 1500 közötti viking korból. A kender rosttartalma és magja miatt is jelentős kereskedelmi termék volt ebben az időszakban, ez lehet az oka, hogy a területen helyi termesztők szolgálták ki a piac igényeit. A kender rostja, szemben a lennel, kevésbé hajlamos a rothadásra, ami ideálissá tette a repedések és a fahasábok közötti rések tömítésére a vízhatlanság érdekében. Ez a skandináv hajós kultúrák számára elengedhetetlen feladat volt. A kendert a vitorlák és a kötelek készítéséhez is használták, melyek így jobban ellenálltak a tengervíz korróziós hatásának. A Finnország középpontjában található Keuruu-tó mocsárvidékén 1990-ben olyan hajókat találtak, melyek építésekor kendertömítéstalkalmaztak.

Ezek a népek nemcsak halásztak, de vadásztak és mezőgazdálkodást is folytattak, így számukra a kender kifejezetten praktikus és sokoldalú alapanyagot jelentett, melyet minden területen hasznosítani tudtak. Ez épp az ellenkezőjét bizonyítja a korábbi feltételezéseknek, miszerint a kendert csak Finnország déli részén használták.

A jelen kor felé haladva a legidősebb finn lakosok még emlékezhetnek azokra az erős és hatékony védelmet nyújtó kenderrost kötelekre, melyeket a gazdaságok, farmok elkerítésére használtak. Az 1960-as évektől azonban a kender termesztése komolyan visszaesett az egész országban. Később az Európai Unió előírásai szerint a fennmaradt kendernek is át kellett adnia a helyét a közösségi szabályozás által elfogadott növénykultúráknak, így a változatos célokra hasznosítható maradék kendermezőket is feláldozták a gazdasági racionalitás oltárán.

A cikk további részét a kender jelenkori finnországi felhasználásáról a CK Magazin 2012/6. decemberi számában találod.

Megosztom...