Szabad sajtó 2.

Kenderkultúra-magazinok az amerikai kontinensen

Legutóbb azt ígértük, hogy megmutatjuk a tengerentúli kendermagazinokat is. Ugyan az indokoltnál kisebb terjedelemben, ezúttal is a teljesség igénye nélkül néhány angol nyelvű, főleg Észak-Amerikában megjelenő szaklapot ismertetünk hát a legjavából. Aki beszél vagy épp tanul angolul, akár meg is rendelheti őket. Tapasztalatból mondjuk, hogy érdemes rászánni időt és energiát, mert egész más dimenzió, mint Európa, hát még Magyarország.

Az angol nyelvterületen természetesen az USA jár az élen, elsősorban a piac fejlettsége és persze az amerikai értékrend miatt. Hiába ugyanis a tiltó szövetségi törvények és a vallási fanatikusok – és belőlük Amerikában igen sok van – szűnni nem akaró kommunikációja a kender sátáni mivoltáról, az Egyesült Államokban a sajtószabadság olyan alapvető érték és konszenzus, aminek megkérdőjelezéséhez senki nem veszi a bátorságot. Értelme sem lenne persze. A tagállamok szintjén eltérő szabályozás és persze az eltérő megközelítések miatt a legkülönfélébb kenderszaklapok jelennek meg. Kaliforniában szinte minden városnak van saját kendermagazinja, amit helyi aktivisták vagy újságírók készítenek, és a helyi piac hirdetései tartanak el. Ezúttal mi a legnagyobb, országos terjesztésű lapok közül választottunk ki néhány klasszikust.

High Times

Milyen jó is az, amikor egy viccnek szánt kenderújság megél több mint 38 évet… A High Times magazint 1974-ben ugyanis viccből alapította meg Tom Forcade New Yorkban. Az alapötlet a Playboy kifigurázása volt. Az alapító a már ismert férfimagazin címlapján ékeskedő meztelen nőket helyettesítette saját magazinján egy kannabisznövény képével, és innen nem is volt megállás, gondolhatnánk. Bár teljesen új, akkor még szokatlan koncepcióval, a jó minőségű képek mellett, kritikus cikkeket írtak politikáról, drogokról, kenderaktívitizmusról, szexről, zenéről és filmről, mégis 1988-ra kiderült, hogy nagy tömegeket nem sikerült megmozdítaniuk. Ekkor azonban új főszerkesztő érkezett a laphoz Steven Hager személyében, aki új dolgokat kezdett feszegetni. Egyrészt deklaráltan támogatta a kannabiszt használó közösségeket, másrészt megpróbálta felvirágoztatni az USA-ban fellelhető kenderfesztiválokat. E koncepció mentén indította el a világ máig leghíresebb kannabiszrendezvényét, a High Times Cannabis Cupot. Akárhogy is, az Amszterdamban, évente megrendezésre kerülő kupa 1987 novembere óta zajlik, míg a High Times Medical Cannabis Cup az amerikai termesztők éves kupája. A High Times azonban nemcsak a nyomtatott média területén mutat hihetetlen fejlődést. Már megalakulásuk után néhány évvel dokumentumfilmek forgatásába kezdtek, és a zenei kiadványok terén is jeleskedtek. Több mint 10 könyvet jelentettek meg saját kiadásban, magazinjukban pedig olyan hírességeket kérdeztek meg a kannabiszról, mint Ice Cube, vagy éppen a reggae emblematikus figurája, Bob Marley. A High Times havonta jelenik meg, mégis, aki előfizet rá, 36 lapszámot kap kézhez egy év alatt az extrakiadványokkal, különszámokkal együtt. Az ára viszont meglehetősen borsos. Amennyiben Amerikában rendeljük, a 36 szám 80 dollár (jelenleg kb. 17,5 ezer forint), míg a legolcsóbb verzió, a mindössze 13 lapszámból álló csomag 30 dollárba (6600 forintba) kerül. A kanadai megrendelők ennél ténylegesen kicsit többet fizetnek, míg ha mi kis hazánkban szeretnénk kézhez kapni a magazint, akkor biza mélyen kell a pénztárcába nyúlni.

Rosebud

A hihetetlenül sokszínű palettáról a másik választásunk a Rosebud nevű kiadvány. Legfőbb oka ennek, hogy az igen impozáns magazin nem egy kiadó, hanem egy táp- és növényvédő szereket gyártó óriáscég adja ki, akinek termékei és így a lapja is kis hazánk egy-egy growshopjában is elérhető. Amennyiben a High Times magazin a Playboy utánérzése, akkor a Rosebud maga a „kender-Playboy”.
Igazából szuperlatívuszokban lehet csak bemutatni, valószínű, hogy ez lenne az a magazin a témában, amit ha nem beszél valaki angolul, könnyen otthagyja a New York-i reptér újságosstandján, mondván, még egy férfimagazin a palettán. A közel 200 oldal bővelkedik cikkekben és persze hirdetésekben, a legjobb minőségű papírra nyomtatva, a címlapon pedig Lady Gaga és John Travolta szintű hírességek. Politika, kultúra, életmód, növénytermesztési tanácsok, és az igazi fricska és egyben megkülönböztető jegy, hogy egy darab nem sok, annyi kenderábrázolás nincs benne! Mondhatnánk, hogy akkor persze minek, meg akár hogy „jóvan má’ és az kinek kell”, tény azonban hogy pont ezekkel a magazinokkal lehet a leginkább elérni azokat, akiknek a legkevesebb információjuk van a kannabiszról, de a legtöbb előítéletük, és akik a tömegmédia néha hisztérikus badarságain kívül nem jutnak releváns információhoz a témában. És mint a vallási fanatikusból, hát ebből a típusból is igen sok van Amerikában. Szóval se levél, se növény, se képben, se grafikában, nem hirdetnek benne magnemesítő cégek, és bizony ez az az újság, amit betűről betűre kell olvasni, hogy tudjuk, miről is van szó. A hirdetők között ott találjuk az Amerikai Vöröskeresztet, a Yamahát, az egyik legnagyobb kutyamentő szolgálatot, és még a beltéri világítást is Bugattival reklámozzák, ami elsőre inkább autóhifi-hirdetésnek tűnik. Az interjúalanyok pedig Woody Harrelson, Jack Nicholson, Travolta, Rihanna – na ja, könnyű úgy, ha a sztárok egy része maga is fogyasztó és aktivista. A növényábrázolást egyébként a szép csajok helyettesítik, akik, ellentétben a Thcene magazinnal, nagyon is igényesen vannak fotózva. A férfiolvasók pedig tényleg a Playboy-ban megjelenő posztert várják, méghozzá óriásméretben. Szóval más világ Amerika, még ha kenderről van is szó, és valószínűleg a célközönség is teljesen más, talán gazdag kaliforniai kenderaktivisták. Nos, egy ilyen kiadványhoz pénz kell, de abból nincs hiány, mint utaltunk rá, a magazin az Advanced Nutrients tulajdona, innen a megvalósításhoz szükséges tőke. Sajnos kis hazánkban ez a minőség nem kivitelezhető, egy nagyon egyszerű okból kifolyólag, nincs meg az ehhez szükséges, erős piaci szereplők köre, akik eltartsanak vagy maguk finanszírozzanak egy ilyen minőségű lapot.

A cikk további részét a Cannabis Culture-ről, a Treating Yourselfről és az ázsiai lapokról a CK júniusi számában olvashatod.