Szabad sajtó

Kenderkultúra-magazinok Európa- és világszerte

A nemzetközi tiltás és az ENSZ lassan öt évtizede tartó háborúja ellenére egyre több országban engedélyezik, hogy kendert fogyasszon, illetve saját használatra termesszen az, akinek arra szüksége van, akár gyógyászati, akár rekreációs célból. A kenderrel kapcsolatos ismeretterjesztés természetesen azokban az országokban is folyik, ahol a törvény értelmetlen szigorral és erővel üldözi a fogyasztókat.

Sajnos nálunk nem ez a tapasztalat, bár a helyzet még mindig jobb, mint Ázsia egyes országaiban, ahol még beszélni is tilos a kenderről. Kétrészes cikkünkben igyekszünk bemutatni a kenderrel foglalkozó magazinokat, képzeletben elhagyva a nagyszerű Kárpát-medencét, elnézve Nyugat-Európa felett egészen Amerikáig.

A témával foglalkozó magazinok világszerte már a kezdetektől nagyon eltérő minőségben, témakörben és olvasóközönségnek szólnak, mégis nagyon sok hasonlóságot találunk köztük. Megjelenésüket mindig meghatározza az adott országban irányadó médiatörvény (vagy az annak megfelelő jogi szabályozás), és csak kevés esetben függetleníthetik magukat az érvényes drogügyi szabályozás irányadó rendelkezéseitől. Természetesen az sem mellékes, hogy egy-egy lap és kiadó milyen okból és milyen céllal jött létre, tematikájában mire helyezi a hangsúlyt. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy ebből a szempontból a gyógyászati magazinoktól a kenderaktivista (legalitást követelő), az általános életmód és szórakoztató magazinokig széles a paletta. Az újságok nagy részében e témakörök egy sajátos egyveleget alkotnak, azonban mindig tetten érhető egy fő csapásirány, és az adott államban a kenderhez való társadalmi viszony, annak elfogadottsága és használatának elterjedtsége is erősen meghatározza e médiumok fő profilját.

Ne legyenek kétségeink a kender köré épülő iparágak, a mezőgazdaságtól a feldolgozó-, élelmiszer- és gyógyszeriparig különböző formában, de életünk minden területén jelen vannak, tiltás ide vagy oda. Mint minden gazdasági szektorban itt is több százmilliárd dollárra rúg az összeg, amelyet előállítunk és elfogyasztunk ezekben a szegmensekben, az építőipartól a szépségiparig. A termékek után jelentős forgalmi adót fizetünk, míg az előállítók a foglalkoztatottak és a haszon után számítva hizlalják az államot. Az iparági szereplők természetesen e szegmensben is minden lehetőséget megragadnak önmaguk népszerűsítésére. Sokan úgy tartják, hogy egy országról mindent elárulnak a látható, olvasható reklámjai. Mennyire harsányak, vagy éppen szolidak, milyen árukapcsolás jellemzi őket, hogy gazdasági érdekeit hogyan artikulálja, erkölcsi és morális üzenetei mennyire vállalhatóak.

A kenderlapok csoportosításának egy másik lehetősége, hogy terjesztésük földrajzi eloszlása alapján tekintjük őket. Így beszélhetünk városi, térségi, országos, nemzetközi terjesztésű lapokról. A városi, térségi lapok főleg az észak-amerikai kontinensen jellemzőek, ahol egy-egy nagyváros önmagában rendelkezik annyi gazdasági, azaz vásárlóerővel, mint Európában egy kisebb ország. E nagyvárosokban havi, kéthavi rendszerességgel, többnyire helyi aktivisták adnak ki sajtótermékeket, melynek bevételéből, szerényen ugyan, de meg is élnek. A közép-európai országok lapjai jellemzően, mint a cseh Legalizace, vagy éppen lapunk, a CK is, országos terjesztésűek, egy adott nemzeti közösségnek szólnak. Természetesen a nyelv szerepe itt nagy hangsúlyt kap. Európában a német nyelvterületen léteznek csak egységes kiadványok, melyek elérhetők egész Németországban, Ausztriában, Svájcban és Belgium németek által lakott területein. Ilyen nagy példányszámú lapok például az ingyenes Hanf Journal vagy a Grow!. Világviszonylatban hasonlóan kiterjedt terjesztésű a spanyol Cañamo, amely nemcsak Spanyolországban, hanem Dél-Amerikában, valamint Kaliforniában is kapható.

Sokan kérdezhetik, hogy vajon az ilyenfajta besorolásnak a mai globális, internetes világban van-e még értelme. Talán tudományos szempontból hasznosabb lenne egy tematika szerinti besorolás, de mi most a könnyebb átláthatóság érdekében a beszélt nyelvek szerint és földrajzi elhelyezkedés alapján először Európában vesszük szemügyre a kenderkultúra-magazinokat, inkább ismeretterjesztési, tájékoztatási, mintsem tudományos céllal…

A cikk további részét a magyar, a cseh, a szlovák, az ukrán, a lengyel, a német, az osztrák, a holland, a spanyol és a portugál kendermagazinokról lásd a CK áprilisi számában, az amerikai kontinensről és a Japánból származó kenderlapokról pedig majd a CK júniusi számában olvashatsz.

Megosztom...