Szelektív coffeeshop törvény
Évek óta hallani arról, hogy néhány határ menti holland város úgy szállna szembe a drogturizmussal, hogy coffeeshopjaiba csak helyi lakosokat engedne be. Ezt most elsőként a belga határ mellett fekvő Maastricht be is vezette, de mit ad isten, a hollandok mellett a szomszéd belgák és németek ezután is látogathatják a füstös kávézókat.
Hogy az intézkedéstől pontosan milyen hatásokat várnak, azt elképzelni sem tudjuk, hiszen a határ túloldalán élő belgák akár pár perc sétával is átérnek a coffeeshopokba – a németek viszont akár fél órát is buszozhatnak, hogy odaérjenek! – márpedig Európa többi nemzete minden valószínűség szerint inkább az amszterdami látogatást preferálja. Mindenesetre október elsejétől a rendőrök véletlenszerű ellenőrzéseket tarthatnak, és aki nem tudja igazolni holland, belga, vagy német állampolgárságát, azt távozásra szólítják fel. Ez leginkább csak néhány odatévedt franciát fog érinteni, akiknek büntiből további 20 km-t kell utazniuk a legközelebbi kenderkávézóig. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve alapján azonban még az EU figyelmét is magukra vonhatja a város ezzel a nehezen magyarázható szabályozással. Ha az érv az, hogy a spanglizás csak a hollandok számára legális, akkor a németek és a belgák jelenléte felett vajon miért huny szemet a hatóság? Ugyanakkor a kávézók tulajdonosai már most figyelmeztetnek, hogy a döntés lokális gazdasági visszaeséssel járhat. A Maastrichti Hivatalos Coffeeshopok Egyesületének (VOCM) adatai szerint ugyanis a vendégek évente 140 millió Eurót költenek el a város kávézóiban. Kíváncsian várjuk, vajon hogyan reagál a többi holland kisváros Maastricht példájára.
