„Tegye naposabb helyre”

Kertészek új generációja Magyarországon

Egyre gyakrabban találkozni manapság itthon is a growshop kifejezéssel, ám sokaknak még mindig nem világos, mit is takar az elnevezés. Eközben néhány száz kilométerre, egy Bécs közeli ipari parkban a speciális igényű növények beltéri termesztésének legmagasabb színvonalú és ipari méretű európai központja működik. Molnár Istvánt, a jelenleg legnagyobb ilyen magyar szaküzlet, a Babylon tulajdonosát a hazai lehetőségekről és a nemzetközi trendekről is kérdeztük.

Cannabis Kultusz: Jó pár éve ismerkedünk Magyarországon azzal a kifejezéssel, hogy growshop. Mit jelent ez a besorolás pontosan, és honnan származik az elnevezés?

Molnár István: Szó szerint nem érdemes fordítgatni, de tartalmilag növénytermesztési szaküzletet jelent. Pár éve kezdődött el egy kertészeti és növénytermesztési hullám, köszönhetően például a különböző tévésorozatoknak mint a River Cottage, a Dig in és a Green Team. Az elmúlt évben Budapesten is megjelent a városi kertészkedés mint hobbi. Ma már több kerületben is van erre lehetőség. Az otthoni kertészkedés összefügg a tudatosabb fogyasztói szokásokkal is. A fogyasztásra szánt növényeit jó minőségű tápokkal, eszközökkel gondozva, saját maga által szabályozott és ellenőrzött körülmények között termesztheti meg, akinek erre igénye van.

A growshop mint kifejezés Nyugaton már nagyon régóta ismert. Gyakorlatilag olyan szaküzletek, ahol növénytermesztési eszközöket lehet beszerezni. Elsősorban olyan termesztési technológiákhoz szükséges eszközökről van szó, mint hidroponikus, aeroponikus (víz-és levegőkultúrás) eszközök, HID-égők (amik helyettesítik a napfényt) vagy a termesztősátrak, melyek lehetővé teszik az izolált termesztési körülmények kialakítását például növénynemesítés céljából. Olyan ez kicsit, mint a kedvenc háziállat, csak épp növény.

CK: Mi volt az elsődleges oka, és hol indult el ez a folyamat?

MI: A modern kori, Európában és Amerikában látható folyamat a városiasodással és az élelmiszer-termelés iparosításával függ össze, ami sokaknak nem tetszik. Nem hajlandók bármit megenni, amit eléjük tesznek, és bár városban élnek, ezért nincs földjük, de még kertjük vagy erkélyük se, a techológia lehetőséget ad számukra, hogy maguknak termesszenek élelmiszernövényeket. Nem véletlen, hogy az iparág legdinamikusabb piaca jelenleg Japán, Szingapúr, Manila és persze Hongkong.

A kontrollált környezetben való termesztés azonban a római időkig nyúlik vissza. Már akkora mai üvegházakhoz hasonló létesítményekben termesztették a friss zöldségeket a császári udvar számára. Ezt követően az első feljegyzett üvegházat a 13. században hozták létre Olaszországban. A beltéri növénytermesztés egyik speciális ága, a hidrokultúrás rendszer nagyon modern találmánynak tűnhet, pedig a módszer több évszázados. Már az egyiptomiak is foglalkoztak a témával, az első könyv, amely növények talaj nélküli nevelésével foglalkozott, az 1627-ben megjelent Sylva Sylvarum. Az így megtermesztett növények első modern kereskedelmi alkalmazása viszont a PanAm légitársasághoz köthető. Még az előtt, hogy a sugárhajtású gépek képesek lettek volna megállás nélkül átrepülni a Csendes-óceánt, a légitársaságoknak tranzitállomásokat kellett fenntartaniuk, hogy feltöltsék a gépek üzemanyagtartályait. Ilyen volt a PanAm számára a Wake-sziget, ahol a cég megbízásából hidrokultúrás növényeket kezdtek termeszteni, hogy az utasokat el tudják látni friss zöldséggel. A növénytermesztés e technológiája sok potenciált rejteget még magában, talán egyszer a Holdon is lesznek ilyen kolóniák. Összefoglalva tehát a természeti környezet hatásaitól való függetlenség, a kontrollált termesztés igénye a legfőbb oka a beltéri növénytermesztés bármilyen formájának.

CK: Itthon csak az elmúlt években kezdett kibontakozni ez az üzletág, de nyilván vannak előzményei külföldön.

MI: Magyarországon is már több éve létezik, mostanában inkább gyorsabban és látványosabban fejlődik. Sajnos nagy a lemaradásunk a Nyugathoz képest. A piac fejlődéséhez szükség van tudatos vásárlókra is, akik azért egyre többen vannak jelen. Eddig főleg kisebb boltokban lehetett megvásárolni ezeket az eszközöket, jelenleg 10-15 bolt van az országban. Ezekben, tisztelet a kivételnek, azt tapasztalom, hogy a kínálat és a színvonal sok esetben alulmarad akár Csehországhoz vagy Szlovákiához, hát még Ausztriához képest. A vásárlók persze egyre tapasztaltabbak, és az igényeik egyre nagyobbak, amivel lépést kell tartani. A kis boltok ideje szépen lassan lejár, csakúgy, mint az élelmiszer-kereskedelmi szektorban. Nagyobb árukészlet, szaktudás, jó megközelíthetőség, kulturált környezet és persze jó ár kell. A nyugati határtól nem kell sokat autózni, hogy magas színvonalú, több ezer négyzetméteres raktáráruházakat találjunk. Ez eddig sajnos hiányzott itthonról.

CK: Nem az első, de jelenleg a legnagyobb growshop a Babylon. Milyen személyes indíttatás, és milyen szakmai múlt áll az alapítók mögött?

MI: Reméljük, hogy nemcsak jelenleg, hanem jó ideig a legnagyobb lesz a Babylon. Ha csak a számokat nézzük, akkor 250 négyzetméter és több mint ezer termék várja a vásárlókat. Személy szerint növényorvos vagyok, ami azt is jelenti, hogy maga a növénytermesztés régóta része az életemnek. Az első growshop-látogatásom óta álmom egy nyugat-európai színvonalú bolt Magyarországon. Az alapításon túl vagyunk, de azt gondolom, messze van még az európai szint. Itthon mások a lehetőségek, a társadalmi, gazdasági környezet, ami nagyon nehezíti a dolgot. Egy egész kis csapat dolgozik a sikeréért, többen közülük diplomások, és mindannyian elkötelezettek a növénytermesztés mint hobbi és a közös cél érdekében. Bízunk benne, hogy a Babylon mérföldkő lehet a hazai piacon, ahol a kínálat, a márkabőség, a versenyképes árak és a szaktudás egy helyen megtalálhatók.

CK: Egy growshop jellemzően milyen termékkínálattal rendelkezik? Mi kell a beltéri növénytermesztéshez?

MI: A beltéri növénytermesztés lényege, hogy egy teljesen kontrollált környezetet hozunk létre. Hosszú lenne felsorolni az összes termékcsoportot, ezért szorítkozzunk csak a legfontosabbakra. Kellenek megfelelő tápanyagok, hogy a növények minden igényét kielégítsük. Sok-sok márka és minőség létezik, ami legújabbként érkezett az országba, a BioNova, immár 20 éve vannak a világpiacon, rengeteg tapasztalattal, nekik mi vagyunk a kizárólagos disztribútorai az országban.

Szükség van termesztőközegre, hiszen a földeken kívül – melyek lehetnek akár előre trágyázottak – egyéb szubsztrátumok is léteznek, mint a kókusz, a vermikulit, nem is beszélve a hidro- és aerokultúrákról, ahol a termőközeg helyett, tartóközegről beszélünk. A lámpák a természetes napfényt szimulálják a növénynek a növekedési és a virágzási szakaszban. Gyakorlatilag a föld alatt is lehetne növényeket termeszteni kiváló minőségben, ha van energia és lámpa. Mivel izolált környezetről beszélünk, friss levegő is kell a növényeknek, hiszen ahogy mi, ők is elhasználják azt, ráadásul a mesterséges fény hőt termel, amit el kell vezetni a növényektől.

A sok technikai dolog mellett azonban nagyon fontos és szükséges a beltéri növénytermesztéshez a tapasztalat. Ne várja senki, hogy a siker könnyen jön. Sok tanulás és sok munka az ára a szép virágzatnak és a jó termésnek.

CK: Mennyiben különbözik akkor egy growshop az Oázistól vagy az OBI kertészeti részlegétől?

MI: Sokban nem, talán a minőségben. A hétvégi kertészeknek megfelelő lehet egy kertészeti áruház, de a mi vásárlóink művészi módon nevelik a növényeiket. Ennek köszönhetően a kínálatunk sokkal specifikusabb. Nálunk nem merül ki a szaktudás a muskátlitápoknál és a „tegye naposabb helyre” szövegnél. A vásárlóink gyakran a körülményekre nagyon kényes egzotikus, trópusi növényeket termesztenek, nemritkán maguk is szakértők. Szóval, akad némi különbség egy 10 éves kisfiú 5 guppival és 2 vitorláshallal felszerelt gyerekszobai akváriuma és egy egzotikus korallokkal, trópusi halakkal megálmodott pár ezer literes tengeri akvárium között.

CK: Mit termesztenek beltéren jellemzően, és miért?

MI: Szinte bármit termeszthetünk beltéren, de elsősorban olyan növényeket érdemes, melyeknek itthon nem megfelelő az éghajlat, vagy más okból szükséges az izoláció. Ilyen értékes, egzotikus növények például egyes orchideafajok, vagy akár gyógynövények, melyek kültéri termesztése nem lehetséges. Vagy épp nem engedélyezett például, mert túl szapora, könnyen elburjánzik, és megfojtja a környezetében élő más fajokat, így csökkenti a biodiverzitást. Jellemzően beltéren termeszthetők még a kis helyigényű növények, mint a bonsaiok, különböző levélzöldségek és fűszernövények, mint a bazsalikom, kakukkfű, oregánó stb. De hidrokultúrával akár kiváló minőségű bioparadicsomot is tudunk termeszteni a lakásban, tél közepén. Az okok között a leggyakoribb, hogy sok embernek még erkélye sincs, de szeretne kertészkedni. Ugyan miért fosztanánk meg őket ettől az élménytől?

CK: Első kézből kell tudnod, hogy tényleg békésebb, nyugodtabb emberek, akik kertészkednek, vagy ez csak urbánus legenda, amit az egykori természetközelibb élet nosztalgiája táplál?

MI: Magamból kiindulva nem feltétlen azok, de a rövid találkozások alkalmával nehéz lenne ezt megállapítani. Azt azért nem hiszem, hogy otthon idegesen fenyegetik, esetleg verik a növényeiket a jobb termés érdekében.