Tiltólistán a BZP

A karrierjét Új-Zélandon megalapozó, „legális partidrogként” elhíresült szer 1999-ben tűnt fel Európában mint a speed legális alternatívája vagy egyenesen mint „herbal ecstasy”, de használata a hazai szcénában csak tavaly kezdett el terjedni.

Amikor 2009. január 1-jén tiltólistára került Magyarországon, a legtöbben valószínűleg még nem is találkoztak a benzilpiperazin (BZP) nevével. A Drogriporter március elsején, az Európai Drogmonitorozási Intézet (EMCDDA) tanulmánya alapján még legálisnak mutatta be a szert, és felhívta a figyelmet a headshopokban árult, magas hatóanyag-tartalmú BZP-tabletták veszélyére. Csak pár nappal később értesültek egy körlevélből (a szakma nagy részével egyetemben) arról, hogy a BZP már januárban tiltólistára került. Az EMCDDA-tanulmány szerint a szer stimuláns potenciálja nagyjából tizedannyi, mint az amfetaminé (speed), és az eddigi, 20 milliósra becsült használat mellett mindössze két halálesetet regisztráltak. A BZP-t az USA-ban 7 éve egy hamis tanulmány alapján tiltották be, amely „tévesen” tízszer erősebbnek állította be a szert az amfetaminnál.
Itthon egyszerűbb módszert választottak: előzetes egyeztetés nélkül, ismeretlen kritériumrendszer alapján, kvázi titokban nyilvánították kábítószernek, a drogszakma bevonása és utólagos értesítése mellőzésével. A döntés tehát tisztán politikai, és teljesen figyelmen kívül hagyja a közegészségügyi megfontolásokat. Talán majd újragondoljuk, amikor BZP néven sokkal veszélyesebb hatóanyagú tabletták jelennek meg a feketepiacon.

Megosztom...