Tudományos szabadság

A legalizáció fellendíti a kutatásokat

A gyógyászati kannabisz engedélyezések közel sem gyakoroltak olyan ösztönző hatást a tudományos kutatásokra, mint a teljes körű legalizációk. Miközben a tudomány a reneszánszát éli, már csak az okoz nehézséget, hogy a legális kannabiszszabályozás ideológiamentes üggyé váljon.

Az évtizedes kannabisztilalom nem csak a feketepiac megerősödéséhez és a börtönök túlnépesedéséhez járult hozzá, hanem a kannabisz gyógyászati hatásaira irányuló kutatások ellehetetlenüléséhez is. A kutatók ugyanis azzal a paradoxonnal találták szemben magukat, hogy nem kutathatják tovább a kannabisz gyógyászatban alkalmazható tulajdonságait, mert egy törvény kijelentette, hogy nincs nekik ilyen. A kevés, engedélyezett kutatás többnyire olyan állatkísérlet volt, melyek a növény toxikus hatásait vizsgálta, sokszor megkérdőjelezhető módszerekkel.

Füstbe ment tudomány

Az egyik emlékezetes eset dr. Robert Heath nevéhez fűződik, aki 1974-ben feláldozta a tudományt az állami ideológia oltárán, hogy így bizonyítsa a füvezés veszélyeit. A kannabisz agyra gyakorolt hatását egy vizsgálatnak álcázott állatkínzáson keresztül szemléltette, amelyben hat lekötözött rhesusmajomra gázmaszkot helyezett, amiből marihuánafüst áradt. A szerencsétlen majmoknak esélyük sem volt levegőhöz jutni, és így öt hosszú percen keresztül csak a füstöt tudták belélegezni, ettől pedig oxigénhiányos állapotba kerültek, és szénmonoxid-mérgezést szenvedtek.

A füstbe fojtás miatt bekövetkezett agykárosodást maga Reagan elnök is a kannabisz pusztító ártalmainak megdönthetetlen bizonyítékaként kürtölte szét Amerikában, és csak évtizedekkel később derült fény a vizsgálat körülményeire. Az első gyógyászati kannabisz engedélyezéseket követően szép lassan tisztulni kezdett a kép, de hiába engedélyezte már az USA államainak több mint fele a gyógyászati használatot, a szövetségi törvény még mindig az I. jegyzéken tartja a kannabiszt, és hatóanyagait a legveszélyesebbek és a gyógyászatilag értéktelen anyagok között. A szigorú szövetségi megítélés miatt a kutatók komoly bürokratikus kihívásokkal szembesülnek, amennyiben a kannabisz jótékony hatásait szeretnék vizsgálni. Nagyszámú kérvény benyújtását és azok elbírálását követően juthatnak csak hozzá a gyenge minőségű állami kannabiszhoz, ami aligha képezi le a gyógyászati használók által elérhető fajtákat.

A fellendülés évei

A bosszantó akadályok ellenére a kannabisz egészségügyi hatásait vizsgáló tanulmányok száma az elmúlt években meredeken növekszik. Egy izraeli csoport online kutatási adatbázisokat használva vizsgálta meg, hogyan alakult a kannabiszra irányuló kutatások száma 2000 és 2017 között. Eredményük szerint az ilyen kutatások aránya jóval nagyobb mértékben gyarapszik, mint általában véve a tudományos publikációké. Míg az elmúlt évtizedben a tudományos kutatások száma az online adatbázisok adatai alapján 2,5-szeresére nőtt, addig ugyanebben az időszakban a kannabiszra irányuló kutatások száma 4,5-szeresére gyarapodott. Ha pedig a 2000-es évvel hasonlítjuk össze, akkor kilencszeres növekedésről beszélhetünk: míg 2000-ben mindössze 82 kannabiszra irányuló kutatást publikáltak, addig 2017-ben már 742-őt. A kutatók szerint az igazán nagyarányú növekedés 2013-tól, tehát az első legalizációval egy időben következett be. Legstabilabban a neurológiai tünetekre – például az epilepsziára – gyakorolt hatások vizsgálatainak száma növekszik. Ezt követik az onkológiai, majd a pszichiátriai tünetekre irányuló kutatások. Ezek kétharmadát az Egyesült Államokban végzik, a második helyezett Kanada már csak a vizsgálatok 7,5%-ának ad otthont. Mindez az adatokat elemző csoport szerint világosan jelzi, hogy a legalizáció sokkal hatékonyabban nyitja meg az ajtókat a tudományos kutatások előtt, mint önmagában a gyógyászati engedélyezés.

„A kannabiszra irányuló publikációk száma egészen az utóbbi évekig nem növekedett, ami látszólag összefügg az ENSZ Egységes Egyezményével, amely tiltani rendeli a kannabisz szabadidős célú használatát, és széles körű támogatásnak örvend a fejlett országokban” – vonták le következtetéseiket a kutatók. „Érdemes megjegyezni, hogy az orvosi kannabiszról szóló publikációk számának jelentős növekedése 2013 óta párhuzamot mutat a kannabisz szabadidős célú engedélyezésével, ami 2012-ben Washingtonban és Coloradóban, illetve 2014-ben Alaszkában és Oregonban, majd a világ számos más országában következett be.” A kutatók meg vannak győződve róla, hogy a publikációk gyarapodása új távlatokat nyit a betegek kezelésében, valamint a politikai döntéshozóknak is hasznára válnak.

Ideológiával átitatva

De hiába a legalizáció világosan kimondott jótékony hatása a kutatásokra, ha az emberek ragaszkodnak a tilalom fenntartásához. Az USA-ban minden évben felmérik a legalizációt támogatók arányát, ami az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt, és 2013-ra már meghaladta az ellenzők arányát. Vajon mi lehet a titka az évről évre gyarapodó növekedésnek? Egy brazil kutatás szerint vélhetően az, hogy a legális fűpiac gondolata a népesség kellő támogatását követően már nem csupán az egyik politikai oldal témáját képezte, hanem egyre több republikánus jelölt és képviselő is a zászlajára tűzte. Innentől pedig az üzenet szimpatikusabbá vált a magukat konzervatív beállítottságúnak tartott emberek között is, tehát a támogatás növekedése borítékolható volt. Guilherme de Alencar Ramos két kutatást folytatott le, amiben azt vizsgálta, hogyan hatnak a politikai ideológiák a legalizációval kapcsolatban vallott álláspontokra. Az első vizsgálatába 304 személyt vont be Rio de Janeiróból. Arra volt kíváncsi, hogy a legalizáció rendszerint valóban a liberális ideológiával kapcsolódik-e össze. A kutatási alanyoknak négy politikust mutattak (az előítéletek kiszűrése miatt az egyik politikus nem volt valós), és megkérdezték őket, hogy melyikükkel tudják öszszekapcsolni a legalizáció támogatását. Az eredmények alátámasztották azt a hipotézist, hogy az emberek a legalizációt liberális ügyként kezelik.

A második vizsgálat már mélyrehatóbb volt. Itt Ramos azt vizsgálta, hogyan változik a legalizációról alkotott álláspont, ha azt egy liberális vagy egy konzervatív politikus szájából halljuk. Ebben a kísérletben 226 alanynak vázoltak fel két különböző sztorit: az egyikben egy liberális, a másikban egy konzervatív politikus nyújtott be törvényjavaslatot a kannabisz legalizációjáról. Ezt követően a résztvevőket megkérdezték, hogy mennyire tudják támogatni a tervet. Az elemzésekből kiderült, hogy amikor az ügyet a konzervatív politikushoz kapcsolták, akkor a többség pártállástól függetlenül támogatni tudta a legalizációt. Amikor azonban a törvényjavaslatot a liberális politikussal kötötték össze, a konzervatívok támogatása azonnal elpárolgott! Mindez azt üzeni, hogy amíg a gyógyászati célú engedélyezés vagy a legalizáció csak a liberális oldal témája, addig aligha várhatunk pártállástól független támogatást. De amint a konzervatívok is zászlajukra tűzik ezeket az ügyeket – lásd az USA példáját –, a támogatás addig elképzelhetetlen méreteket kezd ölteni. Ahogyan a kannabisz gyógyászati és a szabadidős engedélyezésének pozitív hatásai nyilvánvalóvá válnak, úgy fog nőni a támogatás a lakosság körében szerte a világon. És amikor országunk jobboldali politikusai is kampánytémává teszik a legális szabályozást, biztosak lehetünk benne, hogy a tilalom napjai meg vannak számlálva.