Vigyázz, mögötted!
Drogos zombik lepték el Amerikát
Esti Hírlap! Megjelent az Esti Hírlap! Szenzáció! Embert evett a rossz LSD-től! Ki rágta le a hajléktalan arcát? Emberi húsra vágynak az új fürdősódrogtól?! Szenzáció! Megjelent az Esti Hírlap! – szinte halljuk a rikkancsok kiabálását az ablak alatt a nyári hőségben, és egy pillanatra elfelejtjük, hogy 2012-őt írunk. Legszívesebben visszaaludnánk.
Pedig ez a fürdősóhabos valóság. Május végén jelent meg a hírekben Rudy Eugene esete, amivel kezdetét vette a zombiapokalipszis. Egy kerékpáros lett figyelmes a félmeztelen, épp egy hajléktalan arcából „lakmározó” Rudyra, és azonnal hívta a yardot. A csúcsragadozó még akkor sem hagyta abba áldozata elevenen felfalását, mikor arra a rendőrség felszólította, ezért többször is elsütötte a szolgálatit, így a kivégzéssel a horrorjelenet lezárult. A húscafatoktól felzaklatott rendőr készségesen adta elő a helyszínre csődült médiának a tett indítékáról gyártott teóriáját, mely körülbelül így hangzott: „Az elkövető tette során az LSD egy új, erős formájának hatása alatt állhatott. Nem tudom, hogy létezik-e egyáltalán jó LSD, de ez láthatóan nagyon rossz LSD volt.”
Minden napra egy kannibál
Hát persze. Csakhogy nincs jó és rossz, boldoggá és agresszívvá tevő LSD, maximum alacsonyabb és magasabb LSD-tartalmú bélyeg, ám maga a vegyület mindig ugyanaz. De ez ugye kit érdekel? Holmi kábítószerügyi alapismeretek nem akadályozták meg a sajtót, hogy rögtön ráharapjon a pórul járt áldozat arcához hasonlóan több sebből vérző magyarázatra, és máig marcangolja azt. Mert a média szereti, ha az orránál fogva vezetik, és ha ínyére való, amit elé löknek, már csak részletkérdés, hogy mennyi a sztoriban az igazság. Heteken keresztül önfeledten lehet rágódni és kérődzni rajta, a főzombi ugyanis a média. Tetszik érteni? Szóval egy naiv rendőrségi hipotézis megspórolta a sajtómunkásoknak az indíték körüli találgatást, de aztán emelni kellett a tétet, hogy a hír napokkal később is szenzáció maradjon. Így kerültek a képbe nap mint nap újabb kannibálok, és beindult a drogtotó. Mindenki azt találgatta, hogy melyik szer gerjeszti rá a friss emberhúsra a gyanútlan fogyasztót. Mert azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy valaki holmi pszichés, mentális problémák miatt, a zombifilmek hatására vagy netán hitbéli meggyőződése okán kezdi el marcangolni embertársát? Nem, itt kizárólag kábítószer jöhet szóba, a kérdés csak az, hogy melyik.
A „rossz LSD” tippje alighanem beleégett az amerikai társadalom tudatába, a Nixon-érában terjesztett gyilkos LSD-sztorik hatására, de napokon belül potenciális elkövetőként jelent meg a misztikus „fürdősódrog”, a mefedron, az MDPV és a szintetikus fű is. Időközben a hírfolyamot kiváltó első elkövetőről kiderült, hogy se rossz LSD-vel, se fürdősóval nem tuningolta magát, csupán némi marihuánát fogyasztott, aminek étvágygerjesztő hatása aligha szolgálhat magyarázatként brutális tettére. Így nem is állt le a médiagépezet, inkább újabb és újabb rémmesékkel gazdagította a kannibálfolklórt. Például egy floridai férfiról, aki ruháitól megszabadulva vetette rá magát barátnője lakótársának bicepszére, és csak a rendőrök sokkolójával sikerült ártalmatlanná tenni. Egy másik esetben pedig egy texasi úriember négykézláb eredt szomszédja, majd egy kutya nyomába; utóbbit megfojtotta, és azon frissiben nekilátott a még meleg húsnak. Ő saját bevallása szerint a kutyahús előtt a K2-termékcsaládba tartozó szintetikus fűből fogyasztott. Végül egy kínai tag, erősen alkoholos állapotban, a barátaival elköltött ebéd után felugrott egy autóra, puszta kézzel szétverte a motorháztetőt, majd többször a menekülő sofőr arcába harapott.
Ha kíváncsi vagy, hogy miként tuningolja fel a média a drogos-zombis történeteket a látogatottság növelése érdekében és hogyan tudják ezek a hisztériakeltések akár egy ország drogtörvényeit is befolyásolni, akkor szerezd be a CK Magazin augusztusi, jubileumi számát!
