Világbéke-terápia, depressziósoknak

A tudomány kezdi alátámasztani, hogy Nixon félelme a pszichedelikus mámorban földanyáról és világbékéről daloló hippiktől nem volt alaptalan. Egy kutatás szerint ugyanis a varázsgombával átélt élmények természetbaráttá tesznek, de még a politikai nézeteinkre is kihatnak. 

A megfigyelés alapját adó vizsgálatban a varázsgomba hatóanyagával, a pszilocibinnel kezeltek depresszióval küzdő személyeket, akik nem reagáltak a hagyományos terápiákra. A hét tesztalany két alkalommal használt pszilocibint 10 mg és 25 mg adagban, klinikai körülmények között. A vizsgálat előtt az alanyoknak különböző állításokat kellett értékelniük például az ideális kirándulóhelyről vagy éppen a halálbüntetés jogosságáról. A kérdőívet egy héttel a terápiás alkalmak után is kitöltötték, majd még kétszer 7 és 12 hónap elteltével. A tesztalanyok a kezelést követően szorosabb kapcsolatról számoltak be a természettel, valamint elmozdulást mutattak a tekintélyelvű nézetektől a liberálisabb szemléletmód irányába. „Jelentős hatások mutatkoztak mindkét esetben, amelyek többnyire egy évvel később is fennmaradtak” – nyilatkozta Taylor Lyons kutatásvezető, az Imperial College London Pszichedelikus Kutatócsoportjának (PRG) tagja. „Vizsgálatunk felveti annak lehetőségét, hogy a pszilocibin hosszan tartó változásokat tud előidézni az emberek szemléletmódjában és politikai nézeteiben” – tette hozzá. „A meggyőződések és a magatartásformák általában hosszú távúak, és nem igazán változnak az élet során – az emberek rendszerint konzisztensek, és nem hintáznak egyik végletből a másikba. A résztvevők csak kétszer használtak pszilocibint, és ez a változás elég gyorsan bekövetkezett” – összegezte Lyons.

A kutatócsoport megjegyezte, hogy bármennyire is izgalmasak az eredmények, további kutatások szükségesek annak megállapításához, hogy ezek nagyrészt a terápia során átélt élménynek vagy egyéb tényezőknek is köszönhetők. Továbbá az is kérdéses, hogy nagyobb alanyszámú vizsgálattal is reprodukálhatók-e az eredmények. Bár a kutatók erre nem tértek ki, de a kísérlet etikai kérdéseket is felvethet. Nevesül, hogy belefér-e egy pszichiátriai kezelésbe a páciensek világnézetének átalakulása?

Így már érthetőbb, hogy a republikánus Nixon miért érezte fenyegetésnek az LSD és más pszichedélikumok használatának terjedését, ám az is megfontolandó, hogy nem fogják-e a jövőben egyfajta „ideológiával terhelt terápiaként” számon tartani a pszichedelikus gyógymódokat. Ha bevetté válik a pszilocibin használata a depresszió kezelésében, akkor a mellékhatások között vajon fel kell-e majd tüntetni a hippieszmék megjelenését is?

Hozzászólások

Új hozzászólás